Mekkora ütést jelent az önkormányzatoknak a kormány döntése?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén úgy fogalmazott, hogy a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető. A hétvégi kormányhatározatban pedig a technológiai és ipari minisztert bízták meg azzal, hogy a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatot „a visszaélések elkerülése érdekében a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására, amely alapján a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult”, a javaslattétel határideje július elseje.

Az elszegényedés képlete

Nemény András, Szombathely MSZP-s polgármestere az Indexnek elmondta: az önkormányzat még nehezebb helyzetbe kerül azzal, hogy elveszíti a kedvezményes energiaárak lehetőségét. Az elmúlt időszakban az önkormányzatnál és intézményeiknél béremeléseket hajtottak végre, tekintettel az alacsony bérszínvonalra és az infláció magas mértékére, de csak a kötelező minimálbér-emelés egy részéhez kaptak támogatást.

Miközben az összes általunk igénybe vett szolgáltatás és alapanyag ára drasztikusan emelkedik, az önkormányzati cégek által végzett szolgáltatások valós ára nem kerül megfizetésre. Ebből a képletből nem lehet pozitívan kijönni. Ez az elszegényedés képlete

– tette világossá Nemény András, aki kérdésünkre azt is elárulta, hogy a kormány semmilyen egyeztetést nem folytatott velük a döntésről.

A vasi megyeszékhely vezetője részletezte az árakat is: jelenleg az intézményrendszerük nagyságrendileg nettó 200 millió forintot fizet ki villamosenergiára évente (nettó 19,97 Ft/kw áron), aminek a jövő évi becsült piaci ára akár nettó 110 Ft/kw lehet, „azaz a villamos energia ára körülbelül nettó 1 milliárd forinttal lesz több a jövő évtől, csak az önkormányzati fenntartású intézmények vonatkozásában”. Ha a közvilágításnál (jelenleg nettó 43 Ft/kw) ugyanígy a nettó 110 Ft/kw-tal számolnak – amit nem tudnak kizárni –, akkor a jelenlegi évi nettó 200 millió forintos díj többlete körülbelül nettó 350 millió Ft/év lesz.

Tehát a villamos energia ára várhatóan a következőképpen növekszik: nettó 1 milliárd forint, plusz 350 millió forint, plusz ehhez jönnek hozzá a cégvezetői becslések, melyek összesítése folyamatban van

– részletezte a polgármester.

Nemény András arra is kitért, hogy a földgáz tekintetében a 2021-es piaci ár nettó 150 Ft/m³ volt, míg a jelenlegi beszerzések ára körülbelül nettó 600 Ft/m³, ez négyszeres növekedést jelent.

A városvezető leszögezte, hogy ezek alapjaiban fogják meghatározni az önkormányzat jövő évi költségvetési helyzetét, ideértve az olyan egyéb tényezőket is, mint például az üzemanyag árának változását.

Önkormányzatunk és cégeink, intézményeink jelenleg becsült, hangsúlyozom, becsült többletköltsége az energiaárak tekintetében a piaci változás miatt összességében elérheti a több milliárd forintos nagyságrendet, de pontosabb összeget a cégek és intézményvezetők által megküldött becslések után fogunk majd látni

– összegzett a szombathelyi polgármester.

Együtt sírunk, együtt nevetünk

Cser-Palkovics András lapunk megkeresésére hangsúlyozta: most látszik igazán, hogy mekkora segítség volt a kormánytól az elmúlt hónapokban, hogy engedte az önkormányzatoknak azt a védelmet, amit az egyetemes rezsiár jelent.

Tudomásul kell venni, hogy – helyesen – a lakossági rezsicsökkentés prioritást élvez. A mostani nehéz világpiaci helyzetben »együtt sírunk, együtt nevetünk«. A kormány komoly áldozatokat hoz a saját gazdálkodásában, ezt várja az önkormányzatoktól is. Az államnak persze mindig nagyobb a mozgástere

– fogalmazott Székesfehérvár kormánypárti polgármestere.

Cser-Palkovics András arról is beszélt, hogy minden önkormányzat ellát olyan feladatokat, melyek nélkül a társadalom működése nem elképzelhető, „márpedig van olyan önkormányzat, ahol ez az intézkedés már a működést, tehát az alapvető feladatok ellátását veszélyeztetheti”. A városvezető szerint ezért is van szükség az egyeztetésre és finomhangolásra.

A székesfehérvári polgármesternek az a javaslata, hogy a közvilágítás áramigényét és a szociális intézményeket, az óvodákat és bölcsődéket tartsák meg a rezsicsökkentés védelme alatt. Szerinte ez nagy segítség lenne, kiemelte azonban, hogy a kormány komoly döntést hozott azzal, hogy 2023-tól megszűnik az iparűzési adókedvezmény, ezzel a város nagyságrendileg 2 milliárd forinttal több bevételhez jut, de csak jövőre.

Cser-Palkovics András nem tud arról, hogy lett volna egyeztetés a kormány és az önkormányzatok között a döntést megelőzően, de aláhúzta:

Rengeteg kommunikációs félreértéstől és problémától, konfliktustól meg tudnánk védeni a kormányt és az önkormányzatokat is, amennyiben elöljáróban adhatnánk szempontokat ezekhez a döntésekhez. Persze, ehhez kell az önkormányzatok higgadt partnersége is a kormány irányába.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Fejér megye székhelyének mekkora többletköltséget jelenthet a rezsicsökkentett kör szűkítése.

„A részletes számítások még készülnek, de nagyságrendileg idén mintegy 1 milliárd forint, jövőre biztosan több milliárd forint többletköltséget jelent az energiaárak – villamos energia, gáz, üzemanyag – jelentős emelkedése. Ezen felül jelentkezik még a közszolgáltató vállalataink megnövekedő energiaköltsége is. Nagyon fontos, hogy az ezeken a területeken – például a  távhőszolgáltatás – működő állami támogatási rendszer megmaradjon, sőt a víziközmű-vállalatokra is kiterjedjen” – fejtette ki a székesfehérvári polgármester, aki ugyanakkor hozzátette:

Nem lesz könnyű, sem fájdalommentes, de elő kell teremteni a szükséges finanszírozást.

A városnak vannak biztonsági tartalékai, el tudnak halasztani fejlesztéseket, és bizonyos támogatásokon, önként vállalt feladatokon, rendezvényeken is tudnak spórolni, valamint azt is megnézik, hogy a bevételi oldalon tudnak-e növekedést elérni.

„Erős iparunknak és vállalkozásainknak hála nekünk az egyik legerősebb az anyagi hátterünk a magyar települések közül, de nem minden kollégámnak van ekkora mozgástere, egy ilyen intézkedéskor rájuk is, sőt, először rájuk kell gondolnia a kormányzati szakembereknek” – nyilatkozta Cser-Palkovics András az Indexnek.

Roggyantó ütés

Ahogy arról beszámoltunk, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a szervezet elnökségi ülését követően, szerda délután arról beszélt, hogy az önkormányzatok rezsikedvezményezetti körből való kizárása „roggyantó ütés” volt számukra, ezért most olyan területekről kell átcsoportosítaniuk forrásokat, amelyeket már korábban odaítéltek különböző kulturális, sportfejlesztésre vagy egy szerződés teljesítésének céljára.

A gödöllői polgármester közölte: igaz ugyan, hogy nominálisan 95 milliárddal emelkedik az önkormányzatok finanszírozása, de ezt a másik oldalon elveszik 88 milliárd forint formájában a kivetett és megemelt szolidaritási adóval.

Ha előzetes egyeztetés nem is volt a kormány és az önkormányzatok között, június 16-án a Belügyminisztériumban ülnek asztalhoz a felek.

Karácsony Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés hatálya alatt lévő területek bővítését kérték a kormánytól: „Az egyik ilyen szektor a közösségi közlekedés, ahol egyszerre jelenik meg az üzemanyagár növekedése miatti teher, valamint a villamosenergia és a földgáz árának drasztikus emelkedése miatti többletköltség. Ez 20 milliárd forint körüli többletet is jelenthet 2022-ben az előző évhez képest.”

Budapest főpolgármestere rámutatott, hogy a bejelentett lépés eredményeképpen a közvilágítás is kikerült a rezsicsökkentés hatálya alól, „amennyiben a főváros nem hozott volna nem szokványos lépéseket már 2021 decemberében, akkor ennek éves költsége mintegy 8–10 milliárd forinttal emelkedett volna az év során”.

A Főpolgármesteri Hivatal későbbi közleményéből kiderült, hogy „a Városházán a rezsiválság pusztító hatásainak mérsékléséről és az energiahatékony város megteremtéséről tárgyaltak; megállapodtak rövid és középtávú intézkedési csomagban.”

A részletekről annyit árultak el, hogy a fogyasztás csökkentése és a főváros energiatermelési képességének növelése a céljuk.

Kapnak segítséget?

Varga Mihály a 2023-as költségvetés benyújtása után a hvg.hu tudósítása szerint újságírói kérdésre elmondta, hogy alapvetően látják a tartalékokat az önkormányzati büdzsékben, így ki tudják gazdálkodni a magasabb energiaárakat is, ugyanakkor megjegyezte: „a rezsivédelmi alap szolgálhat olyan célokat is a források rendelkezésre állása esetén, amelyek az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások és az egyházak megnövekedett energiaköltségét segíthetik majd”.

A pénzügyminiszter az ATV kérdésére arról is beszélt, hogy „ami az iparűzési adókedvezmény mostani rendszerét illeti, ez várhatóan az év végére kifut”, tehát 2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni a pandémiás időszakot megelőző lehetőségeikkel.

(Borítókép:  Jászai Csaba / MTI)