- Belföld
- háború
- kerekasztal-beszélgetés
- vita
- lengyel-magyar barátság
- kapcsolatok
- orbán balázs
- németh zsolt
Nem múlik el nyomtalanul az elmúlt száz nap a magyar–lengyel kapcsolatok történetében
További Belföld cikkek
- Egy volt londoni nagykövet kerülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élére
- Több év börtönt kaphat a nő, aki eszméletlenre verte lánya iskolatársát
- Egekbe szökött a tankerületek adóssága
- Karácsony ajándék nélkül: több százan tehettek panaszt eltűnt vagy kifosztott csomagjaik miatt
- Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos, hamarabb szeretne szabadulni
A Scruton közösségi térben szerveztek beszélgetést hétfő estére Budapesten, ahol magyar részről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt Külügyi bizottsági elnök beszélgetett Ryszard Terleckivel, a lengyel parlament (Szejm) elnökével, Marek Kuchciński külügyi bizottsági elnökkel és Bogusław Sonik EP-képviselővel.
A résztvevők többek között a lengyel–magyar kapcsolatok kilátásairól, valamint az ukrajnai helyzetről is beszélgettek, amiről a Mandiner számolt be.
Orbán Balázs elmondta, hogy Közép-Európában a jó értelemben vett nacionalizmuson múlik a túlélés, ami azoknak sikerül, akik a nemzeti érdeket tartják elsődlegesnek.
Nem fogunk mindenben egyetérteni, de ha megvan a tisztelet és egymás megértése, nincs veszve semmi, a lengyel–magyar barátság pedig kiemelten fontos
– jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.
Németh Zsolt úgy látja, hogy az elmúlt száz nap nem fog nyomtalanul elmúlni a magyar–lengyel kapcsolatok történetében. A Külügyi bizottság elnöke szerint a jelenlegi időszak a magyar–lengyel barátság próbája, viszont szerinte talán már elérték a felek a mélypontot, és kezdenek kijönni onnan.
Ezzel kapcsolatban példaként említette Novák Katalin köztársasági elnök első hivatalos útját, amely Varsóba vezetett. Németh Zsolt hozzátette: a szimbolikus jelentőségű látogatás és a lengyel fél részéről történő viszonzás is „elősegíti, hogy jobban megértsük egymást”.
A Külügyi bizottság elnöke azt is megjegyezte, hogy Magyarország és Lengyelország számára is azonos a cél Ukrajnával kapcsolatban: ugyanis mind a két ország azt szeretné, hogy tegyék lehetővé az uniós tagságot, és adják meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt.
A vér, a sok tízezer áldozat feljogosítja Ukrajnát erre
– hangsúlyozta Németh Zsolt.
Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke közös célnak nevezte a lengyel–magyar együttműködés erősítését, amivel szerinte Közép-Európát is erősíteni lehet.
Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke elmondta, hogy jelentős volt a félelem egy globális konfliktus miatt és amiatt, hogy szabad-e fegyvereket, tankokat küldeni Ukrajnába.
Az alelnök szerint Kijevből „drámai kérések és követelések” hangzottak el, amelyeket azzal indokoltak, hogy az oroszok nem állnak meg, hanem továbbmennek Lengyelország felé. Végül az a döntés született, hogy Lengyelország határozott segítséget nyújt Ukrajnának,
ami tökéletes alkalomnak tűnt Oroszország maximális gyöngítésére.
Ryszard Terlecki azon véleményének is hangot adott, hogy az oroszok valójában akkor nyertek felbátorítást mostani cselekedeteikhez, amikor Európa nem lépett fel határozottan a Krím és a Donbász ügyében.
(Borítókép: Orbán Balázs / Facebook)