Putyin előbb éheztetné ki az embereket, minthogy abbahagyja a háborút

„Jól látható, hogy a szankciók nem működnek Oroszországgal szemben” – kezdte ezzel a felütéssel lapunknak Ungár Péter országgyűlési képviselő. Szerinte érthető, hogy Nyugat-Európában van egy morális szempont, de a képviselő szerint előbb éheztetné ki Vlagyimir Putyin az összes orosz embert, mint hogy abbahagyja a katonai inváziót. A másik, amit a háború kapcsán felvetett, hogy 2014-ben kezdődtek meg a nyugati szankciók, amikor Oroszország megtámadta a Krím-félszigetet. Szerinte ebből arra következtethetünk, hogy ezek nem állították meg az oroszokat, hanem további lépésekre késztették a képviselő szerint „azon kell dolgoznunk, hogy nem finanszírozunk egy háborút”.

Lapunk megkérte Aszódi Attilát, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) dékánját, hogy reagáljon Ungár Péter felvetéseire, és a felvezetővel teljes mértékben egyet tud érteni. Lapunknak úgy fogalmazott, hogy „a világ nyolc éven keresztül félreértette az orosz szándékokat, a valós motivációkat, és az orosz mozgásteret is hibásan mérte fel”. Az ő meglátása szerint itt az Európai Unió és OECD tagországok külpolitikája súlyosan elhibázott volt végig.

Energetikai szankciók

Az energetikai szankcióval az országgyűlési képviselőnek az a baja – amit egyébként kifejezetten tragédiának gondol –, hogy az orosz fosszilis energiaforrásokról átállunk egy másik fosszilis energiaforrásra. Szerinte a fosszilis energia válságban van: „ez azért van, mert a fosszilis energiaforrás előbb-utóbb el fog fogyni, és most az olaj korában olajválság van. Ennek a politikai korszaknak, ami a kőolaj korszaka volt, a következő tíz évben vége lesz. Most azt dönthetjük el, hogy ennek jó vagy rossz vége lesz-e”. 

Aszódi Attila és több nemzetközi szakértő szerint is nem a készletek kimerülése okozza a jelenlegi válságot. Európa fosszilis energiahordozókban eleve szegény, ráadásul Európa túl nagy mértékben függ az orosz fosszilis energiahordozók importjától, és ezt számtalan adat alátámasztja.

„Ráadásul a vezetékes földgáz alternatívájaként emlegetett, speciális hajókon szállított cseppfolyósított földgáz (LNG) sokkal drágább és környezetszennyezőbb” – hívta fel a figyelmet Aszódi Attila. Továbbá szerinte a magas energiaárakhoz nagyban hozzájárul az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást a karbonkvóták árazásán keresztül akarják korlátozni, ezért végül a kvóták ára beépül a fosszilis energiahordozók árába, így emelkednek meg a költségeket.

Az energetikai lobbi

Ungár Péter lapuknak úgy fogalmazott, hogy jelenleg három lobbicsoport feszül egymásnak az európai energiaszektorban: fosszilis, atom és zöld. Ezek kölcsönösen vívják nap mint nap egymással a küzdelmet a piacvezető pozícióért.

Az energiaszektor egy lobbi. Ha megnézzük, hogy miért alakult ki a fosszilis energiaforrások mobilitása, akkor azt látjuk, hogy az ipari méretű lobbi miatt. Ha megnézzük azt is, hogy mennyi pénzt kapott különböző állami támogatásokból ez a szektor, akkor az látható, hogy ez egy politikai eredmény, és nem az energiaforrás eredménye. Az energiatárolás a legjobb példa a lobbira, hiszen itt pontosan az a baj, hogy azért nincs megoldva, mert nem fektetünk bele elég pénzt.

A képviselő szerint az atomlobbi nem is annyira zöldellenes, mint a fosszilis, hiszen a nukleáris energiaforrásokkal hosszú távon is számolnak a karbonsemlegességi célok elérésében, és a tárolásban óriási előrelépések voltak eddig, és a fennmaradó problémák már rég meg lennének oldva, ha erre fordítanánk az állami forrásokat.

Egyébként világviszonylatban az országok 84 százaléka már ma sem működtet atomerőművet. Több fejlett gazdaságban döntöttek már évtizedekkel ezelőtt úgy, hogy egyáltalán nem szándékoznak atomerőművet üzemeltetni.

Aszódi Attila ezt élesen elutasítja, de fontos megjegyezni, hogy ő nukleáris energiával foglalkozó szakértő, így értelemszerűen ezt a kérdést teljesen más alapállásból közelíti meg. Szerinte ez pont fordítva van és

az európai energiapolitika sokszor csak azért antinukleáris, mert így kiválóan el tudja terelni a figyelmet a lényegről. De ettől még a nukleáris energia ellen egy szisztematikus kampány irányul az EU-ban, ami valójában a fosszilis és a megújuló energiaipar pozícióba hozását célozza.

A BME dékánja szerint az, hogy az országok 84 százaléka nem használ nukleáris energiát, félrevezető. A világon megtermelt villamos energia 10,3 százaléka származott atomerőművekből, ami fontos szerepet ad a nukleáris energiának, hiszen egyedül az atomerőművek képesek az időjárástól függetlenül és szén-dioxid-mentesen áramot termelni. Aszódi Attila felhívta arra a figyelmet, hogy számokban ez úgy néz ki, hogy 2020-ban 442 atomerőművi blokk 392.600 MW beépített kapacitással működött a világban, 2553 TWh villamos energiát megtermelve, elkerülve ezzel 1,2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását. Valamint nagyon fontos, hogy az Európai Unióban a tizenhárom tagország alkalmaz atomerőműveket, és ezek az EU-ban megtermelt villamosenergia 26 százalékát adják.

Alternatív energiák mint opciók

Az alternatív energiákban az országgyűlési képviselő szerint az az egyik legjobb, hogy nem tudnak elfogyni, és az ellátás nem a kitermelő országok kezében van, hanem mivel mindenki tud megújuló energiaforrásokra építeni,

Ungár Péter szerint ha Magyarország is megfelelő ütemben kialakít ilyen erőforrásokat, akkor át fogunk tudni erre állni.

„A demokratikus árképzésre vonatkozó kijelentés értelmezhetetlen, a zöldek szeretik ezt felhozni, de ennek szakmai tartalma nincsen. Az árképzés nem demokratikus, főleg nem a megújulóknál, hiszen óriási támogatások vannak a megújulóenergia-ipari fejlesztések mögött” – reagálta erre Aszódi Attila.

Az Európai Unió nemrégiben kiadott egy tanulmányt, ami azt ecseteli, hogy hogyan kellene összeurópai szinten reagálni a kialakult energiaválságra, ezt korábban mi is bemutattuk, és ennek a RePowerEu nevet adták Brüsszelben. Ungár Péter szerint ez a tanulmány egy „mellébeszélés és egy science fiction. Jól látható, hogy olyan nemzetállami érdekek vannak most az EU-ban, hogy ez a javaslat soha nem lesz megvalósítható. Amit a RePowerEu-ban írnak, annak nincsen köze a materiális valósághoz”. A képviselő szerint a most kialakult energetikai válságot összeurópai szinten nem lehet megoldani. Jól látható egyébként, hogy a hatodik szankciós csomag elfogadásakor mekkora nemzetállami mozgolódás volt.

Viszont az európai uniós energiahatékonysági beruházásokkal és azoknak a fejlesztésére való törekvésével a képviselő teljesen egyetért. Úgy látja, hogy például a rezsicsökkentés segít az embereknek, de nem rászorultsági alapon, és nem csökkenti az energiaigényeket, a fogyasztók energiahatékonyságát. Az Institute for European Environmental Policy (IEEP) tanulmánya szerint a klímasemleges átmenetben megfelelő kompenzáció mellett csökkenthetőek a társadalmi egyenlőtlenségek, ezt Ungár Péter is külön kihangsúlyozta lapunknak.

Magyar kontextus

A hazai kontextusban Ungár Péter képviselő az alábbiak szerint látja a kialakult helyzetet: „A magyar kormányt nem érdekli a klímaváltozás és orosz nyersanyaggal akarja megoldani az energiaellátásunkat. Természetesen történelmi és földrajzi adottság az orosz kitettség, de az a kérdésem, hogy mit tett az Orbán-kormány ahhoz, hogy ez csökkenjen” – fogalmazott a képviselő, aki azt viszont elismerte, hogy

A szél- és napenergiát – főleg a barna mezős megoldásban –, valamint a geotermikus energiaforrásokat részesíti előnyben a képviselő, és úgy látja, ezeket nemzeti szinten is meg lehetne oldani. Az első lépésnek azt látja, hogy spóroljunk az energiával – tehát növelni kellene a felhasznált energia hatékonyságát. Valószínűleg ez nem is vitatható. Ezt kifejezetten jónak látná a háztartások tekintetében, hiszen ettől kisebbek lennének a rezsiköltségek, és ideális a klímacélok elérésében is, mert kevesebb energiát kell felhasználni. Ráadásul szerinte ez pörgetné a magyar gazdaságot, mert magyar vállalkozók hajtanák végre ezeket a fejlesztéseket.

Ungár Péter ellentétben az Európai Unióval nem az embereket venné rá elsősorban a változásokra, hanem a multinacionális vállalatokat. Ráadásul szerinte „félreértik” az emberek a mostani válság során azt, hogy a megújuló energiaforrásoknak milyen szerep jut. Szerinte nem kell azonnal kivezetni az orosz fosszilis energiaforrásokat, mert „Orbán Viktor elérte, hogy időt kapjunk. Tehát most van lehetőség elkezdeni a zöld átállást. Azért értek egyet a vezetékes olaj mentességével, mert azt gondolom, hogy ha nekünk is el kell kezdeni átállni a tengeren szállított LNG-re, az nem lenne semmilyen szempontból ideális”.

Aszódi Attila itt megjegyezte, hogy a magyar energiapolitika az atomenergia hosszú távú alkalmazásával és a napenergia nagyléptékű fejlesztésével fontos lépéseket tett az importfüggőség csökkentése és a klímavédelmi célok teljesítése érdekében, és fontos fejlemény, hogy az orosz szénhidrogének behozatalának szankcionálása tekintetében időt nyertünk, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy a magyar energiarendszer működőképes maradjon. További atomenergetikai fejlesztések és a nagyméretű, hálózati léptékű villamosenergia-tárolás megvalósítása elengedhetetlen. Aszódi Attila véleménye szerint a magyar energiapolitika az orosz–ukrán háború következtében kialakult új helyzetben újratervezésre szorul.

(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)