A diplomások interneteznek a legtöbbet

Magyarországon az internetet használók száma az aktív korosztályban gyakorlatilag elérte a felső határt – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

A vizsgálat szerint a 15–50 éves korosztály 97,1 százaléka rendszeresen használja az internetet. A 15 év alattiak körében nem teljes körű az internethasználat, bár egyre fiatalabban szoknak rá. A kétéves gyerekek négy százaléka internetezik, a hároméveseknek pedig kilenc százaléka használja viszonylag rendszeresen a világhálót.

Az internetet nem használók száma az életkorral növekszik

Az 51–53 évesek hét százaléka nem internetezik. Nyolcvan év fölött ez már kilencven százalék, a 90 évnél idősebbek körében pedig száz százalék. Az idősebb korcsoportot két tényező befolyásolja az internetezési szokásban. Egyrészt az, hogy magányos vagy társas életet él, illetve hogy milyen iskolázottságú.

A 65 év felettiek 34 százaléka internethasználó, ezen belül a magukra maradt idősek 31 százaléka, a kétfős háztartásokban élőknek viszont a 42 százaléka internetezik. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a magányos idősek kevésbé nyitottak az újra, nem akarnak már tanulni – olvasható az összegzésben.

A diplomások többet interneteznek

A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki internetezik az alapfokú végzettséggel rendelkezőket kivéve. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások nyolcvan, míg a 80 év körülieknek is a hatvan százaléka szeret szörfölni a neten. Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak negyven, illetve húsz százaléka internethasználó. Ennek oka lehet például az, hogy a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, vagy az, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.

Az NMHH 2021-ben végzett reprezentatív kutatása háromezer háztartás, illetve az ott élő 8130 személy hírközlési szokásait vizsgálta.