Gelencsér Ferenc: Nem biztos, hogy szükség van hat ellenzéki pártra

Gelencsér Ferencet május 29-én választotta meg pártelnöknek a Momentum küldöttgyűlése. Az Index május 30-án kért tőle interjút, a párt sajtóosztályával az a megállapodás született, hogy írásban küldjük el kérdéseinket, mert egy személyes találkozó nem fér bele Gelencsér Ferenc időbeosztásába. A kérdéseket még aznap elküldtük a párt sajtóosztályának, majd június 16-án, válaszok hiányában, előzetes egyeztetés után két, aktualitását vesztett kérdés helyett (amelyek a Momentum és a Demokratikus Koalíció fővárosi viszonyára, illetve Bősz Anett főpolgármester-helyettesi megválasztására vonatkoztak) pótkérdéseket küldtünk. Írásbeli kérdéseinkre végül június 21-én reggel kaptuk meg Gelencsér Ferenc válaszait.

Hajnal Miklós és Kerpel-Fronius Gábor után jelentette be, hogy elindul a Momentum elnöki székéért. Ez egy utolsó pillanatban meghozott döntés volt a tisztújítás előtt, vagy tudatosan készült arra, hogy megméretteti magát?

Alapvetően mindenki arra készült, hogy Donáth Annát érdemi kihívó nélkül választja újra a közösség a következő két évre. Anna személyes körülményei viszont új helyzetet teremtettek, ebben az új helyzetben pedig a saját felelősségemet megérezve indultam el az elnöki pozícióért. Ilyen szempontból tehát a döntés az utolsó napokban született meg, de bőven volt benne tudatosság és felelősségérzet is. Úgy gondolom, hogy felelősek vagyunk a közösségért, aminek a tagjai vagyunk, ezért kezdtem el foglalkozni a közélettel. Különösen felelősek vagyunk azért a közösségért, aminek alapítói vagyunk. A Momentum most fontos feladatok előtt áll, közel ötévnyi kampány után, a negyedik kétharmad mellett kell tovább építkeznünk. Az élet néha olyan feladatokat görget elénk, amelyekre nem számítottunk. Ilyenkor fel kell tűrni az ingujjat, és meg kell tudni oldani ezeket.

Kudarc és rálátás

Kerpel-Fronius Gábor az új elnökség tagja lett, Hajnal Miklós azonban nem. Nem kapott elég támogatást, vagy csak az elnöki posztot ambicionálta?

A párt belügyeit nem szeretném egy interjúban kielemezni, de egy biztos: Hajnal Miklós, aki a legnehezebb budapesti körzetben tudta könnyedén megverni a Fidesz jelöltjét, szerves és pótolhatatlan része a Momentumnak.

A közvélemény számára kevésbé ismert a két másik elnökjelölttel szemben, mit gondol, mi döntött az ön javára a Momentum küldöttgyűlésében?

2016 óta végigjártam a Momentumban a szamárlétrát: egyszerű alapító tag voltam, majd az I. kerületben helyi szervezeti vezető lettem. Voltam küldött, és három héttel ezelőttig a Budavári Önkormányzat önkormányzati képviselője, alpolgármestere. Jelenleg a Momentum országgyűlési képviselője és a Momentum képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese vagyok. Ennek a politikai életútnak köszönhetően jól ismerem a szervezet minden szintjét, van rálátásom mind a helyi, mind az országos politikára. A párt különböző szintjeit megjárva sokak számára azonosulási pontként szolgálhattam, így a küldöttek között is.

Hogyan értékeli két elődje, Donáth Anna és Fekete-Győr András pártelnöki tevékenységét?

Fekete-Győr András gyakorlatilag a semmiből építette fel az egyik legerősebb, legstabilabb ellenzéki pártot úgy, hogy más ellenzéki pártok forrásainak csupán töredékével rendelkeztünk. Nélküle most nem beszélhetnénk Momentumról. Donáth Anna pedig az elmúlt fél évben új lendületet tudott adni az ellenzéki összefogásban szükségszerűen kissé identitását vesztett Momentumnak, így meggyőződésem, hogy az általa kijelölt, szociálisan érzékeny úton kell továbbmennie a pártnak. Én is erre vállalkoztam elnökként.

Az ellenzéki összefogás választási kudarca miatt ön szerint terheli felelősség a Momentumot vagy a párt korábbi vezetését?

Az április 3-i eredmény óriási kudarc. Ezt ki kell mondani. A Momentum közössége levonta a konzekvenciákat és meghúzta a cezúrát a legutóbbi tisztújításon. Demokratikus alapokon nyugvó szervezet vagyunk, és nálunk nem mindig ugyanaz a 2-3 ember cirkulál a pártvezetésben. Egy dolog biztos: mi nem fogunk más politikusokra és pártokra mutogatni. Minden szereplőt, így minket is terhel felelősség, maximum ennek a mértékéről lehet vitatkozni.

Mi az, amit követendő példának tart Donáth Anna vagy Fekete-Győr András elnökségéből?

Donáth Anna az általa megfogalmazott, szolidaritásra és zöld gondolatokra építő programja mellett biztosan ki fogunk tartani, az ellenzék pártjainak ugyanis komoly adóssága, hogy világos politikai programot fogalmazzanak meg a választóik felé. Fekete-Győr András pedig, ahogy már említettem, nagyban hozzátett ahhoz, hogy a párt újra és újra képes legyen túllendülni az olyan nehéz helyzeteken, mint például az április 3-i választási vereség, hogy aztán újult energiával vágjon bele az ellenzéki politika újrafogalmazásába. Ez az energia rendkívül fontos erőforrás egy politikai közösség számára, és erre nagyban szeretnék építeni én is.

Céltalan orbánozás

A tavaly októberi tisztújítás előtt Donáth Anna progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politikát ígért.  Ezeken túl ön milyen politikát szeretne képviselni a Momentum élén?

Az új elnökséggel nem készülünk politikai irányváltásra. Természetesen lehetnek, lesznek is hangsúlybeli különbségek, de egy biztos: a gazdasági válság, az elszabaduló infláció idején kiemelten kell foglalkoznunk az egyre súlyosabb társadalmi különbségekkel, a középosztály további lecsúszásával. Ami pedig a fenntarthatósági, zöld fordulatot illeti, ez mára minden modern európai pártnak, még az Európai Néppártnak is bekerült a politikai gondolkodásának fókuszába. Nálunk erre már a 2019-es EP-választás előtt sor került, és továbbra is kiemelt témánk marad.

A választás után Donáth Anna a Magyar Hangban megjelent publicisztikájában hét pontot határozott meg, amelyekre a jövőben alapozni kellene az ellenzéki politikát. Egyetért ezekkel a pontokkal?

Teljes mértékben. Nem sorolom végig mind a hét pontot, de azt például különösen fontosnak tartom, hogy az ellenzék befejezze a céltalan orbánozást, és többet beszéljen a saját politikai ajánlatáról.

Ön szerint is kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon? A jelenlegi ellenzéki pártok közül melyikre nincs szükség?

Valamifajta együttműködés biztosan lesz a 2024-es önkormányzati választások során is. Szerintem ez a politikai akarat és a politikai realitás is.

A mostani együttműködés egyébként számtalan településen és kerületben nagyon jól működik. Meg lehet találni a közös pontokat, meg kell látni az embereket a logó mögött. Én az I. kerületben voltam alpolgármester, a munkakapcsolatok baráti kapcsolatokká alakultak át, függetlenül attól, hogy ki melyik politikai közösségből jött. Nyilván ebben az együttműködésben hat párt hat különféle világnézettel rendelkezik; zöldek, baloldaliak, liberálisok, konzervatívok. Sok különböző elem. Van egy közös célunk, ez pedig az, hogy egy boldogabb országban éljünk. A hogyant illetően adódhatnak különbségek, de a vita egy fontos dolog, ami előreviszi a folyamatokat. A nap végén pedig a választók fogják eldönteni, hogy ehhez egy, három vagy épp hat párt kell.

A Facebook-oldalán azt írta, itt az ideje a céltalan orbánozás helyett az országról alkotott elképzeléseikről beszélni. Mit ért az alatt, hogy „céltalan orbánozás”, és miről akarnak helyette konkrétabban beszélni?

Szerintem mindenki nagyon jól tudja, aki az elmúlt években figyelte az ellenzék kommunikációját: szinte mindenre egy zsigerből való orbánozás volt a válasz, ami addig fajult, hogy már az áprilisi választást is az „Orbán vagy nem Orbán” kérdésre akarta leegyszerűsíteni az ellenzék.

Helyette a saját politikai ajánlatunkról szeretnénk beszélni – a Momentum esetében például arról, amit Donáth Anna is megfogalmazott.

A választás igényfelmérés

Tordai Bence egy interjúban arról beszélt, hogy a Párbeszéd külön indul az európai parlamenti választáson. Erről mi a véleménye?

Az európai parlamenti választások egy arányos, igazságos, listás választás, ahol az egyes induló pártok más-más európai pártcsalád tagjai, és a képviselőik is ezen európai pártok frakcióinak tagjai az Európai Parlamentben. Ezen a választáson reális visszajelzést lehet kapni arról, hogy egyes pártoknak és ezen pártok a világról és azon belül hazánkról alkotott elképzeléseivel mennyire értenek egyet az emberek. Én minden pártot csak buzdítani tudok arra, hogy mérettesse meg magát önállóan, hiszen ez komoly legitimációt ad.

A választás óta – a nyilatkozatokból ítélve – egyre nyilvánvalóbb, hogy az ellenzéki összefogás pártjainak útjai elválnak, vagy legalábbis elsősorban a saját karakterüket erősítenék. Az ön által vezetett Momentumtól milyen szövetségi politikára lehet számítani?

Ahol együttműködünk, például az önkormányzatokban, ott természetesen fenntartjuk az együttműködést – hiszen erre vállalkoztunk, és a helyiek érdeke is ez. Ezen túl viszont én is amellett vagyok, hogy a pártoknak minél jobban meg kell magukat mutatniuk a 2024-es EP-választásig tartó két évben, hogy kiderüljön, a választók mely pártokra tartanak még igényt.

A fővárosban összefeszült a Demokratikus Koalíció és a Momentum. Végül megszavazták, hogy Bősz Anett váltsa Gy. Németh Erzsébetet a főpolgármester-helyettesi székben. Sikerült megoldani a két párt közötti konfliktusokat?

A DK–Momentum-„összefeszülésről” az a véleményem, hogy ennek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. 2019-ben lett egy közös megállapodás, egy közös megélése annak, hogy milyen módon lehet a jelenlegi rendszer ellen küzdeni. Ez pedig a koordináció és az együttműködés. Ez történt az önkormányzati választásokon is és az országgyűlési választásokon egyaránt.

Egy önkormányzat akkor működik jól, ha az állampolgárok észre sem veszik, hogy létezik. Ekkor ugyanis minden működik. A főpolgármester-helyettes kérdése egy pártok közötti kérdés, amit a pártok rendeztek. 2019-ben hat ellenzéki párt megállapodott egy működési keretről, aminek az volt a célja, hogy megmentsük az önkormányzatokat, és megakadályozzuk, hogy az ország mellett az önkormányzatokat is szétlopja az állampárt.

Mi volt kiváltó oka annak, hogy a két párt között érdekellentétek alakultak ki?

A 2019-es együttműködés kereteit egyes pártok tágabban értelmezték, mások szűkebben. Mi minden részt vevő felet arra kérünk, hogy a 2019-es megállapodások mentén folytassuk a közös munkát.

Milyen a viszonya a többi ellenzéki párt vezetőivel?

Nekem jelenleg elsősorban a saját szervezetem tagságával és a választópolgárokkal kell jó viszonyt ápolnom, nem más pártok vezetőivel.

Fekete-Győr András a Momentum parlamenti frakcióvezetője, ön is a képviselőcsoport tagja. Nem lenne célszerűbb, ha a pártelnök vezetné a képviselőcsoportot is?

Ez a kérdés nincs napirenden. A párt elnökeként nekem rengeteg dolgom lesz. Az elnökség mellett a frakcióra támaszkodva szeretném megerősíteni a Momentum támogatottságát, ellenzéki alternatíva építési képességét, ennek részeként többek között a szakértői bázis kiszélesítésével, politikusaink szakmai kompetenciáinak erősítésével és a nyilvánosság előtti felépítésükkel a kormányzó képesség bizonyítása is közös feladatunk lesz. Egy pártelnöknek és egy frakcióvezetőnek egészen más típusú feladatai vannak. Kiváló munka- és baráti kapcsolat van közöttünk Fekete-Győr Andrással. Az április 3-i választásokat követően kifejezetten előnyös, ha a szervezet több lábon tud állni, és különböző emberek különböző szinteken tudnak tevőlegesen hozzáadni a közösség épüléséhez.

Milyen szervezeti átalakítások várhatóak az ön vezetésével a Momentumban?

Első alkalommal adunk parlamenti frakciót, ennek megfelelően a belső szervezeti felépítésünket is hozzá kell igazítani az új helyzethez. A legfontosabb feladatunk azonban az, hogy minél több vidéki településen jelenjen meg a Momentum önálló politikai ajánlattal, helyi, aktív politikusokkal. Ennek kell alárendelni a szervezet működését.

Az új elnökség mandátuma a következő két évre szól. Mi lesz az elnöksége számára a legfontosabb cél a következő két évben?

Hogy a 2024-es európai parlamenti választásra a legerősebb ellenzéki párttá váljunk.

(Borítókép: Gelencsér Ferenc / Facebook)