Megcsípte egy darázs? Mutatjuk, mi a teendő

Maga a rovarméreg-allergia nem tekinthető túl gyakorinak hazánkban sem, többen fordulnak ételallergiával, például a mogyorófogyasztás miatt kialakuló túlzott immunválasz miatt orvoshoz. Mégis a nyári időszakban a méh- vagy darázscsípésre érzékenyek inkább kihagynak egy-egy kirándulást, mert aggodalommal tartózkodnak a természetben. Moric Krisztina allergológus elmondta, hogy milyen környezet jelenthet számukra a rovarok előfordulása szempontjából rizikófaktort.

„A méhekkel, mivel nektárfogyasztók, elsősorban virágos területeken, mezőn találkozhatunk tavasztól a tél kezdetéig. A darazsak nyártól késő őszig jellemzően édes italok, ételek közelében jelenhetnek meg, például dinnyeevésnél is oda kell erre figyelni, ugyanis ha megcsípi a nyelvet, szájüreget, garatot, az még nem allergiásoknál is igen súlyos lehet” – hívta fel a figyelmet a klinikai immunológus. 

Kinek kell tartania ettől?

Moric Krisztina kiemelte, hogy a rovarméreg-allergia bármikor kialakulhat, attól, hogy valaki gyerekkorában nem mutatott erre túlzott érzékenységet, később, felnőttként jelentkezhetnek csípés után fokozott reakciók. 

Előjele ennek nincs, a családi előzményből sem lehet erre következtetni, mivel csak a hajlam örökölhető, maga az allergiás betegség nem. Egy csípés után a normálisnál nagyobb reakció esetén javasolt multiplexteszttel vagy vérvétel útján kimutatni a méh- és darázsméregre való allergiát, esetleges keresztallergiákra is fény derülhet. Azt azonban mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy vannak területek, ahol matematikailag nagyobb az esély a rovarcsípésre, például a méhészettel foglalkozóknál inkább előfordulhat, vagy a rendszeresen túrázóknál, mint egy, a természetben nemigen tartózkodó urbánus családnál

–fejtette ki a szakorvos. 

A tünetek súlyosságuk szerint három kategóriába sorolhatók

„Kis helyi reakciók: az teljesen átlagos, normális, hogy a darázscsípés fájdalmas pukli kialakulásához vezet, és két-tíz centiméteres területen duzzanat keletkezik a bőrön, ami egy-két nap alatt el is múlik. Ebben az esetben fájdalomcsillapításként bekenhetjük hűsítő géllel”– tanácsolta az allergológus. 

„Nagy helyi reakcióról akkor beszélünk, ha tíz centimétert meghaladó területen alakul ki vörös, fájdalmas duzzanat, ami több mint egy napig fennáll, és kiterjedhet mondjuk a teljes kézfejre vagy akár az egész alkarra. A patikában recept nélkül kapható antihisztamin-tabletta. Helyileg hűsítő gél vagy szteroidtartalmú kenőcs segíthet a panaszok csökkentésében” – tette hozzá Moric Krisztina.

„A harmadik legsúlyosabb az anafilaxia, amikor szisztémás reakció lép fel. Ekkor fokozatosan egyre rosszabb állapotba kerül az ember, ami öt-tíz perctől az egy órán keresztül nagyon gyorsan vagy elnyújtva is kialakulhat. Ez olyan markáns tünetekkel jár, hogy nem merül fel a kérdés, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni. Testszerte csalánkiütés jelentkezik bőrpír és viszketés kíséretében, láb-kar duzzanat, ödéma lép fel, gyengeség, hányinger, nehézlégzés, légszomj utal a beteg kritikus állapotára, akár sokk is felléphet. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni” – figyelmeztet az allergológus, aki hozzáfűzte, hogy már a nagy lokális reakcióknál is el lehet menni az ügyeletre, ahol nagyobb biztonsággal meg tudják állapítani, hogy mennyire súlyos az eset, és megfelelő kezelést fognak előírni. 

Az allergiás betegnél mindig legyen gyógyszer

Moric Krisztina azt tanácsolja, hogy aki tudja magáról, hogy allergiás a méh- vagy darázscsípésre, jobban teszi, ha tart magánál a kezelésre alkalmas, említett gyógyszerekből. Akinek volt anafilaxiás reakciója, annak mindenképp ajánlott a háziorvosával vagy allergológusával tb-támogatott adrenalin-autoinjektort felíratnia, annál is inkább, mert a csípések többsége a természetben, kirándulás közben, lakott területtől messze eső helyeken történik. A tollformájú injekció használatát rögtön elmagyarázza az orvos. Az immunológus szerint úgy fejlesztették ki, hogy mindenki könnyen tudja alkalmazni. 

Akár ruhán keresztül, a combunkhoz fogva, mintha egy tollat be akarnánk nyomni, azonnal befecskendezi az adrenalint a combizomba. Pont annyi mennyiség van egy ilyen injektorban, amitől még baja nem lesz az embernek, vannak felnőttek és kisebb dózisban gyerekek számára kifejlesztett változatok. A betegek egyből két autoinjector kiváltására kapnak lehetőséget, amelyet mindenképp érdemes maguknál tartaniuk a rizikócsoportba tartozóknak

– javasolja az allergológus, aki azt is kiemelte, hogy a tévhittel ellentétben a kalciumtabletta nem jelent megoldást az ilyen esetekben, sőt egy szisztémás reakciónál a vérnyomást negatív irányba tolhatja, ami még inkább ronthatja a beteg állapotát. A kórházakban sosem alkalmazzák ezt a fokozott immunreakciók kezelése során. 

Létezik immunterápia a rovarcsípés-allergia kezelésére is 

Az immunterápia a rovarcsípés-allergiára is tartós megoldást jelenthet, jelentősen csökkentheti egy későbbi súlyos reakció kialakulásának esélyét, éppen ezért Moric Krisztina minden olyan érintettnek ajánlja a kezelést, akinél nagy az újabb szisztémás tünetek jelentkezésének esélye. A terápia egyéni érzékenységtől függően három-öt évig tart, és orvosi felügyelet mellett végzik. 

Ambuláns módon minden alkalommal egy-két órás kórházi megfigyelési idővel a felépítő szakaszban az első injekciót követően, a fenntartó szakaszban az első évben már csak négyhetente egyszer, a második évben hathetenként, a harmadik évben nyolchetenként kell az injekciózást megismételni. Léteznek gyorsított eljárások is, a csoportos ambuláns kezelés során heti egy napon, hatvanperces időközökben adnak három-négy injekciót. A legrövidebb idő alatt a csípésekre a normális immunreakciót kórházi benn fekvéses terápiával két-három órás időközökben naponta négy-öt injekció adagolásával lehet elérni. A terápia sikerességét bőrpróbával ellenőrzik. 

A szisztémás reakció kockázata ezután az érintett felnőttekben nagyjából öt-tizenöt százalékra csökken, a gyermekekben öt százalékra   –  emelte ki az allergológus, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az allergénspecifikus immunterápia az egyetlen kezelési mód a rovarcsípés-allergia szisztémás reakcióira, orvosi felügyelet mellett biztonságos, az életminőség javulásához vezet.

Az adrenalininjekciót ettől függetlenül felírják, amelyet ugyanúgy, mint az asztmásoknak az inhalátorukat a korábbi anafilaxiásoknak is érdemes maguknál tartaniuk, ezek körülbelül egyéves szavatossággal bírnak.

„Az allergológushoz forduló betegek három-öt százalékánál alakulhat ki a darázscsípés következtében fellépő túlzott immunválasz vagy anafilaxia, amely a gyerekek egy százalékát érinti. Nagyobb helyi reakciókra 20-25 százalék hajlamos. A mogyoróallergia nagyobb arányban derül ki, mint a ritkán előforduló darázscsípéses eseteknél a kritikus allergiás reakció” – zárta Moric Krisztina, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)