Leáll a védekezés, mert halálos fenyegetéseket kaptak a jégkármérséklő rendszer üzemeltetői
További Belföld cikkek
- Bárkit összevertek, tovább keresi őket a budapesti rendőrség
- Kibersztálinizmust, cenzúrát emleget a főszerkesztő
- Portik Tamás továbbra is tagadja, hogy köze lenne egy 24 évvel ezelőtti gyilkossághoz
- Skorpió mászott elő egy magyar áruházban vásárolt akciós eperből
- Élőben közvetíti Ferenc pápa látogatását a közmédia
A NAK a dolgozók biztonsága érdekében hozta meg azt a döntést, miszerint azokban a körzetekben, ahol megfenyegették a generátorkezelőket, leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ennek következményeként számos területen csak részlegesen férhetnek majd hozzá a jégkár elleni védekezéshez, ami a gazdálkodókon kívül a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti – írja az MTI.
Az agrárkamara feljelentést tesz a generátorkezelőket fenyegetők ellen. Közleményükben kitértek arra is, hogy tudományos bizonyítéka van annak, hogy a jégkármérséklő rendszer nem képes befolyásolni a csapadékot, kizárólag csak a kialakuló jégszemcsék méretére van hatással.
A tudományos érveken kívül a gyakorlati tapasztalatok is ezt bizonyítják: idén januárban és februárban is igen kevés eső esett, emiatt már kora tavasszal is komoly aszállyal kellett szembenézniük a gazdáknak, pedig a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től kezdett üzemelni. Az is a tévhit egyértelmű cáfolata, hogy Magyarországon az elmúlt négy évben nem volt ilyen mértékű aszály, pedig a rendszer 2018-ban kezdett működni.
Mint arról korábban mi is írtunk, évtizedek óta nem látott aszály pusztít az Alföldön. Ennek ellenére az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint lesz elegendő búza. Akkora a baj, hogy az agrártárca a kárenyhítési keret növelését kérte. Az Agrárminisztérium vezetője szerint ennek ellenére folyamatos a betakarítás a földeken.