16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Életszerűbb megoldás vagy visszalépés lesz az új vagyonnyilatkozati rendszer?

Index vagyonnyilatkozat
2022.07.12. 06:04
Kocsis Máté a Fidesz, valamint Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén új vagyonnyilatkozati rendszer jön Magyarországon. A kormánypárti politikusok az Európai Parlamentben használt modellt vennék át.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló – Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) által jegyzett – javaslatban egy új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetése is szerepel.

A Fidesz frakcióvezetője június végi Facebook-posztjában is beszámolt a leendő változtatásról:

Sok bírálat éri hosszú évek-évtizedek óta a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, ezért függetlenül attól, hogy ezek megalapozottak-e vagy sem, érdemes változtatni. A Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő, az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról szóra beépítjük a magyar jogba. Ugyanezt a rendszert használják például Németországban is, így talán – legalább ezen a területen – elkerülhetők a nemzetközi viták.

A javaslat az országgyűlési képviselőket és a rájuk vonatkozó törvény alapján meghatározott vagyonnyilatkozat-tevőket érinti, de még az idei évben, minden egyéb, külön ágazati jogszabályban felsorolt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső személy (például polgármesterek és önkormányzati képviselők) esetében megalkotják ugyanezen szabályokat.

Következmények nélküli bevallás

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, arra a kérdésünkre, hogy megfelelő-e az eddig használt vagyonnyilatkozati rendszer, kifejtette:

A vagyonnyilatkozati rendszerünk abban a formában, ahogy az elmúlt évtizedekben megismertük és megszoktuk, nem sok mindenre alkalmas. Nem kell igazolni a vagyontárgyak eredetét és értékét, annak sincs semmi következménye, ha elmulasztanak bevallani, vagy nem valós értékén vallanak be valamit. Mindenki azt vall be, amit akar, ez csak arra alkalmas, hogy a közfigyelem előtt tevékenykedő politikusok számot adjanak arról, aminél biztosan nem szegényebbek.

A jogász úgy látja, arra tökéletesen alkalmas a mostani vagyonnyilatkozati rendszer, hogy a parlamenti képviselők és vezető kormányzati tisztségviselők hozzászoktassák az embereket ahhoz, hogy sok pénzük van, még akkor is, ha a vagyongyarapodást ellenőrizetlen forrásokkal, például családi és baráti kölcsönökkel, vagy jogilag nem teljesen ellenőrizhető tevékenységekkel magyarázzák.

Ligeti Miklós arról is beszélt lapunknak, hogy a Transparencynek, a K-Monitornak és az Átlátszónak van egy vagyonnyilatkozati javaslatcsomagja, amivel a most működő rendszert próbálnák javítani.

Ebben többek között olyan pontok szerepelnek, mint a vagyon eredetének és értékének igazolása, a vagyonnyilatkozat és az adóbevallás hivatalból történő összevetése, az adózott jövedelemmel nem arányos gazdagodás egyedi vagyonosodási vizsgálattal történő ellenőrzése, vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésének önálló bűncselekménnyé tétele.

Milyen lesz az új rendszer?

Ligeti Miklós szerint „végtelenül cinikus és mesteri húzás” az uniós modell bevezetése, mert ezzel előre ki akarják kapcsolni a kritikákat. Megjegyezte azt is, hogy a Transparency International az Európai Parlament vagyonnyilatkozati gyakorlatáról már egy 2015-ös tanulmányban negatív véleményt fogalmazott meg, tehát „nem most szembesültünk azzal, hogy van még rosszabb vagyonnyilatkozati rendszer is”.

A TI jogi igazgatója úgy összegezte az új javaslatot, hogy a leltár típusú vagyonszemle teljesen kimarad belőle, nem kell bevallani a nagy értékű ingóságokat, ingatlanokat, a megtakarításokat és a tartozásokat sem.

Az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerében kizárólag a parlamenti munkával párhuzamos elfoglaltságokat, foglalkoztatási jogviszonyokat teszi bevalláskötelessé. Ha valakinek van másodállása, harmadállása, például oktat egy intézményben, vagy vezető tisztsége van egy gazdasági társaságban. A párhuzamos jogviszonyból származó bevételeket kell bevallani. Azzal, hogy valakinek mekkora vagyona van, és hogyan változik a vagyona, nem foglalkozik ez a típusú nyilatkozat

– hangsúlyozta Ligeti Miklós, aki az egyetlen érdemi előrelépésnek azt nevezte, hogy az új modellben a lobbitevékenységből származó bevételekre is vonatkozik a nyilatkozattételi kötelezettség.

Ligeti Miklós leszögezte, nem azzal van a probléma, amiről nyilatkozni kell a mai magyar rendszerben, mert ilyen szempontból átfogó a modell, és sokkal részletgazdagabb, mint az Európai Parlamentben alkalmazott verzió, „a probléma az ellenőrzés hiányával és a kiugró vagyonosodási kérdések vizsgálatának elmaradásával van”.

Életszerűbb megoldás?

Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője szerint egyszerűbbé és életszerűbbé válik a vagyonnyilatkozat:

Lényegében az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét veszi át Magyarország, amely a német szabályokkal szinte azonos. Ezzel egyszerűbbé és életszerűbbé válik az új vagyonnyilatkozat. Ezeknek a szempontoknak a korábbi kevésbé felelt meg.

Az elemző hozzátette, hogy összeférhetetlenség alá nem eső jövedelemről az új rendszerben nem kell forintra pontos értéket megadnia a nyilatkozónak, elegendő jövedelmi kategóriába sorolni a tevékenységéért kapott összeget. Pálfalvi Milán úgy véli, hogy ez közelebb áll a valósághoz, „mert az ilyen jellegű bevételek általában változnak, nehezen, vagy egyáltalán nem adhatók meg egy konkrét összeggel”.

A Nézőpont elemzője a legfontosabb egyszerűsítésnek azt tartja, hogy a közeli hozzátartozók vagyonáról nem kell nyilatkozni, amivel szintén a német gyakorlatnak megfelelően változik a szabályozás.

Az új rendszer tehát arra a kérdésre is választ ad, melyet sokan vitattak. Azért logikus, hogy nem szükséges a családtagok vagyoni helyzetéről nyilatkozni, mert annak ismerete nem ad olyan többletinformációt, mely az átláthatóságot szolgálja. A régi rendszer feleslegesen tágan értelmezte az átláthatóságot, miközben a valóságban a hozzátartozók nem érintettjei, nem ők az érintettjei a vagyonnyilatkozatnak. Minden mást pedig egyéb jogszabályok rendeznek, melyeket nem e törvény keretein belül kell kezelni

– foglalta össze Pálfalvi Milán, aki úgy gondolja, hogy az eddigi rendszer is átláthatóságot adott a nyilatkozó vagyoni, jövedelmi helyzetéről, így a kérdés inkább az, hogy mi tartozik az átláthatóság fogalomkörébe.

Pálfalvi Milán aláhúzta: fontos tisztázni, hogy az átláthatóság egészen addig érték, ameddig az eredeti célját szolgálja.

Az Európai Uniónak és Magyarországnak az átláthatóság ez esetben azt jelenti, hogy a személy magánélethez való jogát tiszteletben tartva az általa viselt tisztséggel együtt járó jogos gyarapodásáról képet kapunk. Ez magában foglalja azt is, hogy megismerhetővé válnak az egyéb tevékenységből származó anyagi előnyök. Vagyis a kérdésre a válasz az, hogy eddig is biztosította az átláthatóságot a törvény, az új szabályozás pedig szintén biztosítani fogja azt, megfelel az EU-ban is vallott céloknak és továbbra is alkalmas arra, hogy a nyilatkozattevő jövedelmi, vagyoni helyzetéről képet adjon.

Az elemző azzal zárta lapunknak adott válaszát, hogy „az új szabályozással közelebb kerülünk egy életszerűbb megoldáshoz”.

(Borítókép: Index)



  • Tippek
  • Hírek