EP-bizottság: Amíg ez nem teljesül, ne folyósítsák a helyreállítási alap pénzeit Magyarországnak

Az Európai Parlament oldalán elérhető közlemény alapján a Magyarországgal szembeni aggályok közé az alábbiakat sorolták:

• Az alkotmányos és választási rendszer működése,
• az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai,
• a korrupció és összeférhetetlenség,
• a magánélet és adatvédelem,
• a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust,
• a tudományos szabadság,
• vallásszabadság,
• gyülekezési szabadság,
• az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI-jogokat,
• a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségek ellen irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem,
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,
• gazdasági és szociális jogok állapota.

A LIBE elítéli a magyar kormány „szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására, de hozzáteszik: a határozott uniós fellépés hiánya is hozzájárult, hogy Magyarországon „hibrid rezsim” alakuljon ki. A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén.

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére.

Szorgalmazták, hogy az uniós végrehajtó testület ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós alap pénzeinek folyósítását lehetővé tevő magyar tervet mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben nem teljesíti az európai szemeszter valamennyi vonatkozó ajánlását, és végre nem hajtja az Európai Unió Bíróságának, valamint a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP LIBE-bizottsága szerint ki kell zárni a finanszírozásból azokat a magyar kohéziós programokat, amelyek hozzájárulhatnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez. A bizottság javasolta, hogy az Európai Unió Tanácsa is állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata.

A jelentéstervezetet az Európai Parlament következő, szeptember 12–15. között Strasbourgban tervezett plenáris ülésén vitatják meg, plenáris szavazást is tartanak róla.

Alternatív véleményt is benyújtottak

Az MTI szerint az elfogadott jelentéshez Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, Jorge Buxadé Villalba, Jadwiga Wisniewska, Patryk Jaki és Vincenzo Sofo, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint Jean-Paul Garraud és Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád EP-képviselői alternatív véleményt nyújtottak be.

Ebben kijelentették: a szóban forgó jelentés előfeltétele az objektivitás, az egyértelmű kritériumok alkalmazása és a tények szigorú betartása. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a LIBE-bizottságban megszavazott korábbi dokumentumokhoz hasonlóan a most elfogadott jelentés szubjektív véleményeken és politikailag elfogult kijelentéseken alapul, homályosan megfogalmazott aggályokat tartalmaz, értékítéleteket tükröz és kettős mércét alkalmaz, több esetben olyan ügyeket hoz fel, amelyeket a felelős szervek már régen orvosoltak, vagy amelyek olyan kérdéseket érintenek, amelyek nyilvános viták részét képezik és a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelentés előadója, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő nem utal a jogállamiság tényleges megsértésére.

A szöveg az általános jogállami helyzet elmarasztalásának jól ismert narratíváját tükrözi, miközben semmilyen konkrét jogsértést nem támaszt alá. Ez a szöveg a föderalista európai politikai pártok újabb kísérlete arra, hogy ideológiai okokból támadják Magyarországot és annak kereszténydemokrata, konzervatív kormányát

– fogalmaztak, hozzátéve: a jelentés az Európai Parlament újabb kiábrándító munkája olyan időben, amikor az Európai Unió egységére nagyobb szükség lenne, mint valaha.

(Borítókép: Szavaznak a képviselők az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. június 7-én. Fotó: Julien Warnand / EPA / MTI)