Orbán Balázs: A magyar stratégia ideológiamentes, de nemzetiérdek-alapú
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
„Ez a fajta mérlegelés a záloga a túlélésnek egy olyan összetett világban, amelyben most élünk” – hangsúlyozta.
Orbán Balázs a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodája által szervezett konferencián mutatta be A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvének angol nyelvű változatát.
Nyilatkozatában azt mondta: a könyv megírásának szükségességét a jelenlegi európai helyzet adta. Kiemelte, a magyarok 30 éve szerezték vissza szuverenitásukat, és lassan 20 éve váltak az európai, a transzatlanti és globális együttműködés részeivé. Előtte hosszú éveken keresztül küzdöttek a szuverenitásért, az önálló döntés jogáért, ilyen helyzetben nehéz volt a hosszú távú stratégiai víziókra, az elérendő kormányzati célokra koncentrálni, és a geopolitikai környezetre reagálni.
Véleménye szerint könyve segíti a gondolkodást egy olyan világban, amely folyamatosan változik, egyre összetettebbé válik, miközben szem előtt kell tartani a nemzetért és a következő generációkért vállalt felelősséget. Művében arról írt, hogyan kell egy nemzetnek a saját történelméből, földrajzi helyzetéből, társadalmi és kulturális adottságaiból minden helyzetben a nemzeti érdekre összpontosítani és a nemzeti érdekképviselethez szükséges eszközöket megtalálni ehhez. Hangsúlyozta: egy olyan helyzetben, amikor a jelenkori válságok előre nem várt változásokat okoznak, a nemzeti érdeket központba helyező stratégiai sorvezető sok segítséget tud nyújtani.
Orbán Balázst lapunknak adott interjújában a könyvről is kérdeztük.
Orbán Balázs kitért arra is, hogy az európai integráció generációk vívmánya, de erre nem szabad mint adottságra gondolni, mivel nem biztos, hogy fennmarad, ha nem dolgoznak a jövőképén.
Ehhez azonban fontos megérteni azokat az országokat, akikkel egy politikai közösségben és több tucat szakpolitikai területen együttműködünk, és közösen hozunk döntéseket.
Gál Kinga: A naivitás kora lezárult
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti delegációjának elnöke a könyvbemutatót megnyitó beszédében kiemelte, Orbán Balázs műve magyar és európai színtéren egyaránt arra figyelmeztet, hogy a „naivitás kora” lezárult a nyugati politikában: olyan kihívásokkal kell szembenézni, amelyek a valóságból és a múltból merített tapasztalatokra épülő válaszokat igényelnek.
A szerző a nemzeti önérdek megfogalmazását és követését nem bűnnek, hanem az élet zálogának tekinti, a 21. századba emelve a klasszikus politikai gondolkodás egyik fontos tételét: a nemzeti érdek megfogalmazása a biztonságos és járható út, válságos és békeidőben egyaránt.
Gál Kinga hozzátette: Magyarország kérdése nem az, hogy Nyugathoz vagy Kelethez tartozik, „Nyugat és Kelet határán élünk, ez az otthonunk, amiért sokat harcoltunk, amit örökségbe kaptunk, és amit felelősen gondozva kell továbbadnunk. A könyv határozott állítása, hogy a Nyugat vagy Kelet félrevezető kérdés, magyar szempontból a két világ nem elválik egymástól, hanem összekapcsolódik.”