Magyarország éghajlata hajlamos a szárazságra

A tavalyi év is száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben ez tovább folytatódott, és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.

A csapadékhiányról készült egy tanulmány, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék mennyisége, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, ami az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250-300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, ami megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget.

Rendszeresek a száraz időszakok

Magyarországon átlagosan háromévente fordul elő szárazabb vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is.

Tartósan csapadékos évek sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években.

Magyarországon a csapadék előfordulása térben és időben nagyon változékony. Az országon belül általában a hegyvidéki területek és a nyugati, délnyugati országrész a csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb. Szárazabb években az ország legszárazabb része egyértelműen az Alföld, s a szárazság gyakran nagyobb területre kiterjed. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon belül

Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak akár éveken keresztül is tartó száraz periódusok.

A meteorológiai szolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy az időnként fellépő szárazság, aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához. Ugyanakkor „az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot”.

(Borítókép: A csapadékhiány miatt kiszáradt Vekeri-tó Debrecen közelében 2022. július 4-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)