Itt az aszály, egyre több az erdőtűz

Idén tavalyhoz képest kétszer annyi szabadtéri tűz keletkezett, ami során tízszer nagyobb terület égett le, mint a 2021-es év azonos időszakában. A júniusi esetek száma 9 százalékos emelkedést mutat. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint a tüzek oka túlnyomórészt hanyagság, gondatlanság, illetve mezőgazdasági tevékenységgel függ össze, gyújtogatás ritkábban fordul elő.

A hetekig elhúzódó kánikula miatt megnőtt a fás, száraz növényekkel borított területeken a tűz kialakulásának kockázata. Ezért országszerte tilos tüzet gyújtani, az erdőkben, vasút melletti és út menti fásításokban és 200 méteres körzetükben. A kijelölt tűzrakó helyeket sem szabad használni, ahogy a parlagot, gazt elégetni, még a ház udvarán sem. Kivéve, ahol ezt az önkormányzati rendelet megengedi, de a tűzgyújtási tilalom ezt felülírja. A tarló égetése pedig mindenhol tilos.

A tűzesetek 40 százaléka nyáron munkaszüneti napokon keletkezik, ami szorosan összefügg olyan kedvelt szabadidős tevékenységekkel, mint a kirándulás vagy a kerti sütögetések. A Nébih ezért is javasolja, hogy szabadtéri grillezésnél zárt égésű gáz- vagy elektromos eszközöket használjunk, ugyanis a felszálló apró parazsat több száz méterre is elrepítheti a szél, ami képes az ottani növényzetet begyújtani. Az erdotuzek.hu adatai szerint a lakott területektől átlagosan 1,5 kilométerre csapnak fel a lángok, már egy enyhe fuvallat is segítheti a tűzterjedést, gyorsan 15-30 méter magas lángokká fejlődhet. Az esetek harmadában pedig nagyobb kiterjedésű, 1 hektár fölötti tüzek keletkeznek. 

A keddi piliscsabai tűz okát még vizsgálják, de valószínűleg egy bográcsozás miatt keletkezett, az udvar kétszáz méteres területen lángolt, ami gyorsan elérte a közeli erdő aljnövényzetét, az ingatlan melletti raklapüzemet és fűrészportárolót, mindezt harminc tűzoltónak órák alatt sikerült eloltania

– közölte az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A hatóság szóvivőhelyettese, Dóka Imre hozzátette, hogy ugyan a tűzgyújtási tilalom idején nem tiltott a családi házak udvarán a bográcsozás, sütögetés, de a száraz időszakban fokozottan figyeljünk a tűzre, ne hagyjuk őrizetlenül, célszerű poroltót, vízzel teli vödröt készenlétben tartani, hogy ha kicsapnak a lángok, vagy ha feltámad a szél, azonnal el tudjuk oltani. 

Sajnálatos módon a figyelmeztetések ellenére az elmúlt években rendre a tűzesetek 50 százaléka a tűzgyújtási tilalom idején keletkezett, csak júliusban majdnem hétszázszor riasztották a tűzoltókat.

Legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemlén, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csaptak fel szabadtéren a lángok. A nyári időszakban különösen veszélyeztetett területnek az alföldi fenyvesek tekinthetőek, itt alakulhat ki nagyobb intenzitású, a fák lombkoronáját is elemésztő tűz, de Csongrád és Bács-Kiskun megye tűlevélerdeiben is évente lángok csapnak fel. A Heves–Borsodi-dombságon hatszor több tűz keletkezik, mint erdősültsége indokolná

– áll a Nébih és a katasztrófavédelem tájékoztatásában.

A forró nyári hónapokban hetente fordulnak elő nagyobb kiterjedésű erdőtüzek, főleg a szárazabb dél-európai országokban, például Görögország kopárabb vidékei állandóan kitettek ennek a kockázatnak, ahogy a trópusi vagy az erdőségekben gazdag borealis régiók is. Magyarországon a kontrollálatlan növényzetet érintő tüzek nem jellemzőek, ennek ellenére a kánikula-időszakban a hosszan tartó szárazság miatt itthon is előfordulnak vegetációtüzek. Az erdei tüzek során a növényzetben esett kár mellett egy teljes ökoszisztéma megsemmisül, a korábban itt élő fajok eltűnnek, hosszabb ideig tart, mire regenerálódik a környezet. Az utóbbi évtizedekben a tüzek gyakrabban fordulnak elő a csapadék mennyiségének csökkenése és az átlaghőmérséklet emelkedése miatt.

A tűzoltók szerint mostanság nagyobb területen fordulnak elő tüzek emiatt, és ezeket nehezebb eloltani. Ennek ellenére természetes úton csak 1 százalékban alakulnak ki, 99 százalékban emberi gondatlanságból keletkeznek a szabadtéri tüzek. Július és szeptember között fordul elő 70 százalékuk, a csapadékmentes időszakban a kiszáradt erdei avar- és tűlevélréteg, az elhalt gallyak könnyen lángra kapnak. 

Hazánkban az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze 2012. április végén volt, amikor is ezeregyszáz hektáron égett a bugaci ősborókás, mintegy 90 százaléka megsemmisült, oltása pedig több napot vett igénybe. Európai viszonylatban is különleges élőhely pusztult el. A Kiskunsági Nemzeti Park erre a szomorú eseményre emlékezve hívta fel a figyelmet, hogy egy pillanatnyi emberi gondatlanság milyen óriási környezeti kárt tud okozni: egy égő csikket eldobni egy másodperc, eloltani az ebből keletkező erdőtüzet 100 óra, amíg helyreáll a korábbi ökoszisztéma, akár 100 év is lehet.

A legutóbbi nagyobb erdőtűz itthon a Bükkben volt, július 1-jén Miskolc külterületén a Lillafüred és Jávorkút közötti fenyőerdő 65 hektáron lángolt, és 100-120 éves állományok pusztultak el. A péntek délután 16 órakor keletkezett tüzet másnap hajnali 2 órára sikerült teljesen eloltani a kilenc környékbeli egység 40 hivatásos és több önkéntes tűzoltójának. A terület nehezen megközelíthető volt, de Dóka Imre elmondása szerint szerencsére Magyarország néhány éve új, nehéz terepviszonyokat is leküzdő, tízezer liter kapacitású oltókocsikat szerzett be, minden megye rendelkezik egy-egy ilyen különleges vízszállító eszközzel. „A szabadtéri tüzek nehézsége ugyanis, hogy oda még nagy mennyiségű oltóvizet is el kell juttatni, sokszor nehezen elérhető helyekre” – fűzte hozzá. 

Az OKF szóvivőhelyettese az Indexnek elmondta, hogy mezőgazdasági tevékenységből eredő tüzek is előfordulnak ilyenkor, emiatt fokozottan kell ügyelni az agrárgépeknél, hogy például a felhevült kipufogórendszer ne érjen a száraz aljnövényzethez, mert hamar kigyulladhat. A kiszabadult forró üzemanyag, kenőanyag szintúgy veszélyes lehet, emellett szikrafogóval ellátott eszközökkel dolgozzunk.

„Idén 11 500 szabadtéri tűz keletkezett, amiben negyven ember sérült meg, az oltáshoz pedig húszezer technikai eszközt vetettek be, amihez nagy kapacitású vízszállító autókra is szükség volt. 

A szemetelés a környezetszennyezés mellett tűz kialakulásához is vezethet, az üveg- vagy fémhulladékok a nap sugarait összegyűjtve könnyen begyújthatják a száraz aljnövényzetet. Ritkábban maga a természet is okozhat tüzet, ha a száraz időszak utáni lehűlés nagy viharral érkezik, ekkor egy száraz fába csapott villám vagy éppen egy leszakadó magasfeszültségű vezeték miatt is keletkezhet tűzfészek” – zárta Dóka Imre, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

(Borítókép:  Miskolc HTP / Katasztrófavédelem)