Nem mindenki fogadja el a segítséget, mondja Vecsei Miklós

P  2124
2022.07.16. 16:36
A felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszélt a 2019 óta zajló felzárkóztatási programról.

„Nincs más feladatunk itt, mint hogy a közösséggel elhitetni, hogy ők képesek bármire, és a nagy közösséggel, a társadalommal elhitetni, hogy érdemes velünk foglalkozni” – mondta Vecsei Miklós az InfoRádiónak.

A „Felzárkózó települések” programmal a legkisebb gyermekek felzárkózását segítő uniós program indult hatvanhét hátrányos helyzetű településen. Tizennyolc civil szervezet dolgozik együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) vezetésével, hogy nyomon kövessék a gyermekek életét, főként a fejlődésük korai időszakában.

A program nagyját karitatív szervezetek irányítják

Vecsei Miklós az InfoRádiónak elmondta, hogy kérésére kikerült a 2019-ben indult programból a roma kifejezés, mert sok a vegyes település a legszegényebb között. Szerinte válságok idején a munkaerőpiac legperemén jelennek meg az összeomlások.

A koronavírus alatt is zajlott a munka oly módon, hogy a bezárt közösségi pontok pótlására utcai szociális munkát folytattak. A négy éve zajló program már 118 településre eljutott, és a következő három évben elérhetik a 300-at. 

A Máltai Szeretetszolgálat mellett a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Katolikus Karitász vesz részt a programban. A 118-ból 100 települést ez az öt szervezet visz.

A társadalomba beilleszkedni önállóan képtelen emberek számára próbálnak olyan sajátos rendszereket felépíteni, amelyek visszaemelik őket abba, amit magyar közösségnek vagy magyar közigazgatásnak hívunk.

Nem mindenki fogadja el a segítséget

Több okból is kicsúszhat egy közösség az általános szabályok hatóereje alól. Vecsei Miklós elmondása szerint a programba bevont emberek körében sokféle hozzáállás tapasztalható. 

Vannak, akik nagyon örülnek nekünk, van, aki nem örül, de együttműködik, mert azt szokta meg, hogy a lehetőségekkel együtt kell működni, van, aki semleges, és van, aki kimondottan ellenséges, mert valamiféle ellenőrt lát bennünk, vagy azt gondolja, ne szóljunk már mi bele, hogy az ő falujában mi van. Ezek általában a legnehezebb települések, ahol nagyon képzetlen emberek vezetik a települést, sokféle visszaélés van, nagyon gyorsan láthatóvá válik, nekünk is nagyon nehéz ebben a helyzetben mozogni, hiszen normálisan az ember egyből rendőrségre szaladna, de nem lehet egyből mindent borítani

– mondta Vecsei Miklós. Azért alkalmaznak diagnózisalapú felzárkózási stratégiát, mert előre meg tudják állapítani, ha vissza kell lépni, és szervezett formában dolgozni.

Elmesélte azt is, hogy sokszor a település vezetője gátolja a programot, és lehetetlen vele együttműködni.

Világos volt, hogy egy ember lopja az áramot a faluban, aztán kiderült, hogy ő a falu polgármestere. Én meg is hívtam a belügyminisztériumi irodámba, és nagyon izgalmas beszélgetés volt

– mondta el tapasztalatait a miniszterelnöki biztos. Az áramtolvaj polgármester maga mondta Vecsei Miklósnak, hogy mindenki más olyan „béna, hogy rosszul lop, ezért segít nekik”. Amiatt, hogy pénzt kért érte, börtönbe is került.

(Borítókép: Vecsei Miklós. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)