Amit még érdemes tudni a rezsicsökkentésről

A szakértővel alaposan körbejártuk, hogy tulajdonképpen mi is az a rezsicsökkentés, mikor indult és mennyiben segített az embereknek az elmúlt kilenc évben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy e z nemcsak költségvetési szempontból nehezen fenntartható, hanem igazságtalan, káros is, hiszen nincsen ösztönző számunkra, hogy – jelenlegi – értékének megfelelően bánjunk a gázzal, takarékoskodjunk vele. Más országok példája azt mutatja, hogy ott, ahol a lakossági szegmensre ráengedték a piaci árakat, ott negyedével, harmadával is csökkent a fogyasztás.

Én arra számítok, hogy a mostani intézkedésekkel az országos szintű gázfogyasztás összességében akár 10 százalékkal is csökkenhet. Ez nagyban javítja az ország fizetési mérlegét a külfölddel szemben, és mérsékli az ellátásbiztonsági kockázatokat

– mondta Kovács Levente, majd hozzátette, a most megjelent rendeletben kiderült, hogy mind a földgáznál, mind az áramnál az átlagfogyasztás szintjéig minden lakossági fogyasztónak megmarad a nyomott ár. Ezt tehát minden lakossági fogyasztó megkapja, minden egyéb körülménytől (lakóhely, jövedelem) függetlenül.

Ha a küszöbérték fogyasztásoknál kiszámolnánk a különbözetet a piaci ár és a rezsicsökkentett ár között, akkor azt látnánk, hogy az átlagfogyasztó szintjén is mintegy 2 millió forintos extraköltség keletkezne. 

A műsorban emellett még szó volt arról, hogy

• Miként kezeli a most kihirdetett rendszer, ha valaki több áramot használ, mint gázt?
• Kiderült, miért fontos, hogy a küszöbértékeket mérési pontonként, mérőóránként kell értelmezni?
• Kik jártak most rosszul, Illetve kik jártak most jól?
• Milyen ösztönző jelent meg a rezsicsökkentés racionalizálásával?
• Miként kezeli a most kihirdetett rendszer, ha valaki több áramot használ, mint gázt?

A beszélgetés podcastverziója az alábbi lejátszóra kattintva hallgatható meg:

(Borítókép: Kovács Levente. Fotó: Zöld Fanni / Index)