A keleti országrész már elesett, a nyugati a szakadék szélén

Boldogult emlékű Hofi Géza mondta még a múlt század hetvenes éveiben:

Idén a mezőgazdaságot két csapás is érte. Az egyik az aszály, a másik a muszáj.

Nincs ez másként ebben az évben sem, az aszály miatt már vészriadót fújtak a gazdák. A kalászosok sem teljesítettek túl jól, de akadnak olyan területek, ahol akár már keresztet is vethetnek a kukoricára, és a napraforgó sem áll fényesen.

Tragikus a helyzet

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a csapadékhiány okozza idén a legnagyobb problémát. Petőházi Tamás elmondta, a gondok nem tavasszal kezdődtek, hanem már tavaly ősszel, amikor a novembertől márciusig tartó időszakban a kívánatosnál sokkal kevesebb csapadék került a talajba.

A keleti országrész gyakorlatilag már elesett, és a nyugatiban sem sokkal jobb a helyzet. Ott is hatalmas terméskiesések várhatók, ha négy héten belül nem jön jelentős mennyiségű csapadék – mondta érdeklődésünkre Petőházi Tamás.

A jobbára csapadékmentes tél után a tavasz sem hozta meg a megfelelő mennyiségű égi áldást, emiatt a kalászosok helyenként 2-4 tonna termést hoztak hektáronként, ami jelentősen alulmúlja a várakozásokat.

Petőházi Tamás elmondta, az öntözetlen területeken gyakorlatilag nulla a kukorica termésmennyisége.

A növények az első perctől szenvednek, vannak területek, ahol nem lesz mit aratni, mert már kiszáradt a kukorica – mondja a GOSZ elnöke.

A szakember szerint ellátási nehézséget ez sem fog okozni, mert búzából a legrosszabb években is terem annyi, amivel a lakosság élelmezését meg tudják oldani. Azt is hozzátette, az export azonban jelentősen visszaesik, hiszen egy átlagos évben a gabona közel ötven százalékát értékesítik külföldön, idén ez a mennyiség ennek elenyésző hányada lesz.

300 milliméter hiányzik

Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke sem túl optimista. Folyamatosan érkeznek be hozzájuk az agrárkárenyhítési kérelmek. Jelenleg az beérkezett 58 ezerből 50 ezer hektárnyi az aszálykár. Azt még nem látják, hol lesz ennek a folyamatnak a vége.

Az agrárkamarai elnök szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 300 milliméter csapadék hiányzik a talajból.

A zömmel homokos talaj minden vizet azonnal fel tudna szívni, ha lenne. A növények gyökere nem tud olyan mélyre nyúlni, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen vízhez jusson. A keményebb talajban pedig a szárazság miatt repedések roncsolják a kukorica és a napraforgó gyökérzetét.

Pedig a tavaszi vetés után még úgy tűnt, biztató év elé néznek a kukoricával és napraforgóval foglalkozó gazdák. Minden elvetett mag kikelt, és fejlődésnek indult, de a kezdeti lendület nyáron megakadt, és egyre kevesebb a remény.

Számításaik szerint jelenleg a kukorica és a napraforgó esetében a termésnek legalább a harminc százaléka tönkrement, és ez a szám naponta emelkedik.

Minden csapadékmentes nappal legalább 1,5 százalékkal nő a terméskiesés. Ha nem lesz eső, a jövő héten ez a szám akár a 45 százalékot is elérheti – mondta az Indexnek Rácz Imre.

A mezőgazdasági szakember azt is hozzátette, az aszály miatt az állattenyésztők is egyre nagyobb bajba kerülnek. Korábban meg tudták termelni állataiknak a takarmányt, de idén nem csupán a kalászosok szenvedik meg a csapadékhiányt, de a lucerna, a fű és a széna sem mutat jól, vásárolni pedig az elszabadult árak mellett nem igazán tudnak.

Rácz Imre még nem kongatja a vészharangot, de szerinte ha az illetékesek nem fogják a jelenleginél jobban támogatni a gazdákat, a mostaninál jóval súlyosabb helyzettel is szembesülhetünk.

Kiszáradt alul és felül

Békés megyében sem vidámak a növénytermesztéssel foglalkozók.

Kozsuch Kornél, a NAK Békés Megyei Igazgatóságának elnöke megkeresésünkre elmondta, már tavaly ősszel érezték, idén akár veszélybe is kerülhet a termés.

Már tavasszal is aszályhelyzet volt, mert nem érkezett meg az a csapadékmennyiség tavaly ősszel és télen, amire az őszi vetéseknek szüksége lett volna – fogalmazott Kozsuch Kornél.

Emiatt az őszi búza és árpa sem bírta a meleg tavaszt. A várt 7 tonnás átlagtermés helyett idén csak 3,2-3,5 tonnát arattak egy hektárról a gazdák.

A kukorica és a napraforgó is a legtöbb vetésterületen siralmas képet nyújt. A kukorica alulról és felülről is kiszáradt, emiatt sok helyen a növény címere porozni sem tudott. A megyei elnök elmondta, eddig 18 ezer hektárról jelentettek aszálykárt, ami a Békés megyei vetésterületnek az egyötöde.

Ez tegnapelőtti adat, lehet, mára ez a szám már a 20 ezret is eléri – tette hozzá Kozsuch Kornél.

A napraforgó is nagyon megsínyli a szárazságot, a növény tányérjai is kisebbek az átlagosnál. A szakember szerint ha rövid időn belül kedvezőbbé válik a időjárás, és jelentős mennyiségű csapadék érkezik a megyébe, akkor is csupán az előzetesen várt érték 50 százalékát érheti el az idei termés.

(Borítókép: Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Fotó: Czeglégi Zsolt / MTI)