A magyar kormány összesen 11 ezer milliárdos uniós támogatásért küzd

GettyImages-991482804
2022.07.26. 06:01
Az Európai Bizottság mindaddig nem fizeti ki a Helyreállítási Alapból lehívható 5,8 milliárd eurót, amíg az Orbán-kormány nem tesz érdemi intézkedéseket a korrupció ellen. Ez több mint 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelent.

Az összeg több mint felénél előre megszabták, hogy mire lehet fordítani, így abból a költségvetési mutatókat nem lehet javítani. A 11 ezer milliárd forintnyi uniós pénz kifizetését Brüsszelben komoly feltételekhez kötik, és ugyanez vonatkozik a pénzek elköltésére is.

További 9,6 milliárd eurót kedvezményes hitel formájában vehetne fel a kormány, amiről először kijelentették, hogy nem kérik, aztán a választások után mégis bejelentkeztek érte. Az elérhető hitelkeret időközben csökkent a kedvező magyar GDP adatok miatt.

Ennél azonban jóval nagyobb az az összeg, amit a jogállamisággal, a média helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémák miatt tartanak vissza.

Az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetéséből a Magyarországnak járó nagyjából 9000 milliárd forint elköltését sem lehetett megkezdeni. Ehhez egy úgynevezett partnerségi megállapodást kellene kötni az Európai Bizottsággal.

A magyar részről a tárgyalások vezetésével megbízott Navracsics Tibor is elismerte, hogy a szexuális kisebbségeket több ponton is hátrányosan érintő „pedofiltörvénynek” nincs köze a pénzek befagyasztásához. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július elején konkrét vállalásokat is bejelentett a megállapodás érdekében.

A bejelentett vállalások közül kettőről az igazságügyi miniszter már be is nyújtotta a törvénymódosítást. Varga Judit a Facebookon arról írt, szerinte elérhető közelségbe került a megállapodás az Európai Bizottsággal. Bóka János uniós kérdésekért felelős államtitkár pedig nem sokkal később arról beszélt a Reutersnek, hogy augusztus végéig meg akarnak állapodni.

Szűkös a kormány költési mozgástere

A kormánynak elég szűk a mozgástere abban, hogy mire költhetik a helyreállítási alap forrásait. Erről beszélt az rtl.hu-nak Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője: „A helyreállítási program teljes keretének 37 százalékát klímavédelmi jellegű intézkedésekre kell elkölteni: energiahatékonyság növelésére, megújuló energiák felhasználásának támogatására és egyéb olyan intézkedésekre, amik a klímavédelmet segítik. További legalább 20 százalékot a digitalizáció segítésével kapcsolatos projektekre kell fordítani. Szóval a teljes keret majdnem 60 százalékánál eleve meg van kötve a kormány keze.”

A helyreállítási alapban nagyon hangsúlyos elem, hogy a tagállamok minél hamarabb függetlenedjenek az orosz kőolajtól és földgáztól. Weinhardt Attila szerint a helyreállítási alap forrásait a kormány nem költheti el a költségvetési lyukak befoltozására. „A helyreállítási program teljes mértékben utófinanszírozású, ami azt jelenti: először meg kell valósítani az adott projekteket a meghatározott előírásoknak megfelelően” – magyarázta a szakember.

Egy hónap alatt fel kellene számolni a jogállamisági anomáliákat

Az Európai Bizottság a Reuters értesülései szerint egy hónap haladékot adott az Orbán-kormánynak arra, hogy megoldják a jogállamisággal kapcsolatos problémákat. A lap ezt egy magas rangú brüsszeli illetékesre hivatkozva írta. Ha a határidő eredménytelenül telik le, akkor javasolni fogják a 2021–2027 közötti uniós pénzek jelentős részének felfüggesztését.

A pénzek felfüggesztéséről az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács minősített többséggel dönt. Tehát ha legalább 15 tagállam támogatja, amelyek az Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik, akkor tudják további forrásmegvonással büntetni Magyarországot. 

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bernd von Jutrczenka / picture alliance / Getty Images)