Magyarországon több tízezer áldozata van az emberkereskedelemnek

A nemzetközi szervezetnek az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja alkalmából kiadott közleménye szerint a szexuális, munkacélú és egyéb jellegű kizsákmányolás a mélyszegénységben élő, illetve szociális intézményben felnövő gyermekeket, a hátrányos helyzetű felnőtteket és a fogyatékkal élőket veszélyezteti leginkább. A technológia az emberkereskedelem létrejöttében és megakadályozásában is fontos szerepet játszik, ezért 

Áldozathibáztatás, alacsony digitális tudatosság

Az emberkereskedelem összetett jelenség, amelynek egyik legfontosabb jellemzője a látencia. Az áldozatok töredékét sikerül csupán azonosítani, ezért megsaccolni is nehéz az érintettek számát. A szakértők nem szeretnek becslésekbe bocsátkozni, de az IOM magyarországi szervezetének legutóbbi felmérése alapján elmondható, hogy

A munkacélú kizsákmányolás magyar áldozatainak a száma ennek kétszerese, háromszorosa is lehet, és egyszerre jellemző külföldön és itthon.

Magyarország az áldozatok számát tekintve lakosságarányosan és abszolút értékben is az öt legérintettebb uniós ország között van. Hazánk egyszerre kibocsátó, tranzit- és célország, azaz sok áldozatot visznek külföldre, és hozzánk is hoznak nőket és férfiakat szexuális vagy munkacélú kizsákmányolás céljából, illetve rajtunk keresztül is vezet emberkereskedelmi útvonal. Mindezeken túl jelentős a belföldön megvalósuló kizsákmányolás is.

Az elkövetőknek kedvez az áldozathibáztatás és az alacsony digitális tudatosság, ezért az IOM Magyarország ősszel induló országos figyelemfelhívó médiakampánya főként ezekre a területekre fókuszál:

• felhívja a leginkább érintett csoportok figyelmét a veszélyekre és gyanús jelekre,
• bemutatja az áldozatok sérülékenységét, az áldozattá válás és az elkövetői magatartás jellemzőit a széles nyilvánosság számára.

Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni részlegének vezetője hangsúlyozza:

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos tévhitek is hozzájárulnak a látenciához, és megkönnyítik az elkövetők dolgát. A legelterjedtebb tévhit talán az, hogy az áldozatokat elrabolják.

Hozzátette: természetesen ilyen is előfordul, de a legtöbb esetben az elkövetők sokkal kifinomultabb eszközökkel verik át áldozataikat, akik a legkiszolgáltatottabb rétegekből kerülnek ki.

Koldulásra kényszerítés, csicskáztatás

Az emberkereskedők kedvelt célpontjai a gyermekotthonok lakói, de a mélyszegénységben élő fiatalok, a valamilyen fogyatékossággal élők, az alacsony iskolázottságú, munkanélküli nők és férfiak, a hajléktalan emberek is könnyen becserkészhetők a számukra.

A szexuális és munkacélú kizsákmányolás, a koldulásra, bűncselekményre kényszerítés, a szervkereskedelem, az úgynevezett csicskáztatás (házi rabszolgaság) az emberkereskedelem körébe tartozó olyan bűncselekmények, amelyeknek közös jellemzőit az ENSZ az úgynevezett palermói protokollban rögzítette. Ezt az egyezményt a tagállamok 2000-ben írtak alá, és sok ország – köztük Magyarország – ehhez igazítja a nemzeti jogalkotást.

Boda Eszter szerint három elem együttes meglétekor beszélhetünk emberkereskedelemről:

1. Az első elem a tevékenységsor, azaz hogy mi történik az áldozatokkal: ide tartozik az áldozatok toborzása vagy becserkészése, szállítása (országon belül vagy országok között), átvétele, eladása, elrejtése.
2. A második elem a hogyan kérdésre ad választ: megtévesztéssel, csalással, fenyegetéssel, hatalommal és a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés által éppúgy kényszerítenek embereket, mint puszta erőszakkal.
3. Mindennek célja – harmadik elemként – az áldozatok kizsákmányolása. Ez éppúgy lehet egy fiatal nő prostitualizálása, akit mondjuk a gyermekével zsarolnak, mint egy hamis ígéretekkel külföldre csalt fiatalember dolgoztatása rettenetes körülmények között.

„Ne hagyd, ne tedd!”

Az IOM húsz éve küzd Magyarországon is az emberkereskedelem ellen. A hazai szervezet a most futó – az ORFK-val és a Traumaközponttal partnerségben megvalósított – „Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány” keretében országszerte tart iskolákban és gyermekotthonokban prevenciós foglalkozásokat. Ősszel nagyszabású országos kampányt indítanak, amelynek célja az emberkereskedelemmel kapcsolatos informáltság növelése.

Ebben a cikkben szexuális visszaélés a téma.  Kérjük, olvassa el erről szóló írásunkat is!

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes, 06 (80) 20-55-20-as számon.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06 (80) 505-101-es telefonszámon.