Egyesülés vagy verseny vár a magyar zöldpártokra?

Tordai Bence lapunknak adott interjújában kifejtette, ha külön teszik fel azokat a kérdéseket, hogy valaki mennyire tartja fontosnak a klímaváltozás elleni küzdelmet, a klímaválsághoz történő alkalmazkodást, akkor nincs ellenzőjük ezeknek az ügyeknek, az ökológiai problémák besorolása pedig egyre magasabbra kerül az emberek érzékelésében. A politikus arra számít, hogy ez a következő évtizedekben legalább top hármas kérdéskör lesz, és erre lehet politikai stratégiát építeni, „kell, hogy legyen politikai képviselete”.

A Párbeszéd társelnöke kitért arra is, már 2010 környékén azt látták, hogy a magyar társadalomban van egy nagyjából tízszázaléknyi réteg, aki elsődleges vagy másodlagos szinten zöldként, környezetvédőként, a fenntartható gondolkodás híveként aposztrofálta magát. A képviselő szerint ez évről évre apránként emelkedik, de időnként vannak olyan erős témák, válságidőszakok, amelyek ideiglenesen kitakarják ezt az ügyet.

Miért nem jelenik meg ez a 10 százalék az LMP vagy a Párbeszéd támogatottságában? – kérdeztük Tordai Bencét, aki azzal kezdte válaszát, „ha egységes politikai képviselete van a zöld gondolkodású embereknek, magától értetődő, hogy melyik párt lesz a favoritjuk”.

A hat ellenzéki pártból kettő zöldként azonosítja magát, ez egyrészt olyan előny, ami a programalkotásban komolyan megmutatkozott. Ha viszont a pártstruktúrát nézzük, akkor nehézséget okoz. A két magyar zöldpárt most válaszút elé érkezett, hogy mit tartanak fontosabbnak: legyen egy erős, középtávon egységes, zöld politikai pólus, vagy valamelyik erősebb szereplővel nagyon jó kapcsolatot fenntartva biztosítani a szervezeti értelemben vett túlélést, még akkor is, ha az ügynek ez kevésbé használ. Mi a kongresszuson meghoztuk a döntésünket, a zöld irányban hiszünk, ehhez keresünk partnereket elsősorban a társdalomban és civil szervezetekben, de adott esetben a politikában is. Az LMP kongresszus és érdemi választás előtt áll

– ismertette pártja álláspontját Tordai Bence, aki az LMP-vel történő újraegyesülésre vonatkozó kérdésünkre elmondta: „középtávon nem lehet megosztott a zöldpolitika képviselete, ezért nem mindegy, hogy a másik zöldpárt egy nagyobb szervezet oldalvizén szeretne evezni, vagy a zöld ügyekben tudunk egymásra stratégiai szövetségesként számítani. Rajtuk múlik, bennünk megvan a nyitottság”.

Mit szól ehhez az LMP?

Bakos Bernadett lapunk kérdésére úgy vélekedett, a zöld szemléletű emberek csoportja Magyarországon 10-20 százaléknyi lehet, azok a problémák pedig, amelyekre az LMP már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, mostanra beértek. A párt országgyűlési képviselője az energiaválságot és a klímaválságot említette, hozzátéve: „aszályok vannak, az energiaárak elszabadultak, nem kívántuk, de bejött, amiről az LMP 12 éve beszél”, ez növeli a zöld témák iránti érdeklődést.

Eddig nem igazán sikerült becsatornáznunk ezeket az embereket, nekünk is van felelősségünk abban, hogy mennyire mentek át az üzeneteink vagy mennyire kitartóan képviseltünk ügyeket. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy aktívabban kell dolgozni ezen, például a klímabérlet népszerű téma, támogatják az emberek

– fogalmazott a politikus.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az LMP képviselője hogyan kommentálja Tordai Bence lapunknak adott interjújából az LMP-re és a zöldpártok együttműködésére vonatkozó mondatait. Bakos Bernadett leszögezte: amíg egy-két százalékos a támogatottságuk, addig nem az a legfőbb kérdés, hogy hány zöldpárt van, hanem az, hogy valaki képes-e megszólítani a zöld bázist, és szavazatokra váltani a zöld ügyek támogatottságát.

Tordai Bencét nehéz követni, egyszer a DK zöld tagozatának nevez minket és azt mondja, hogy külön indulnának az EP-választáson, aztán később együttműködésről és nyitottságról beszél. Ügyeket kell képviselni, ügyek mentén bármilyen párttal elképzelhető az együttműködés.

– fogalmazott az LMP-s képviselő az Indexnek.

A tartalmi kérdéseket illetően azt mondta, vannak olyan ügyek, amelyekben nem értenek egyet, az egyik ilyen a dugódíj: „az LMP ezt következetesen képviseli, de hiába lett zöld főpolgármestere Budapestnek, nincs bevezetve, még csak vizsgálva sem”. A politikus az őszintébb zöld politika szükségességét is kiemelte:

Őszintébb zöld politizálást szeretnénk csinálni, akár népszerűtlenebb témákat is felkarolni, és kimondani, hogy a zöld fordulat nem mindig kellemes intézkedéseket jelent, a zöldpolitika nem csak arról szól, hogy kicseréljük a villanykörtét, sokkal komolyabb beavatkozásokra van szükség. Őszintén el kell mondani, hogy a javaslatok milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak, nálunk nem fér bele a pillanatnyi sikerek érdekében például a magas benzinár miatti kritika vagy a Ryanairnek történő szurkolás.

Nem ez a legjelentősebb törésvonal a választók között

Mikecz Dániel szerint látszik a kutatásokból, hogy a környezetvédelem Magyarországon konszenzusos kérdés, ezért a zöldpártoknak az ilyen ügyek mellé más témákat is fel kell építeniük.

Az olyan ügyek, amelyek konszenzusosak, nem olyan szinten strukturálnak, hogy erős törésvonalakat képezzenek a választók között. A környezetvédelem fontosságát Magyarországon nem kérdőjelezik meg, nem ez a legjelentősebb törésvonal, amely köré választói csoportok szerveződnek

– jelentette ki a Republikon Intézet elemzője. Az egyik kutatásuk azt mutatta, hogy a 2019-es műanyagmentes júliusban történő részvételt inkább a gazdasági státuszhoz kapcsolódó fogyasztás határozta meg, nem a pártszimpátia.

Mikecz Dániel hangsúlyozta, hogy a zöld mozgalmak sokszor akkor válnak népszerűvé, amikor a környezetvédelem összekapcsolódik valamilyen másik üggyel, például a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer elleni tiltakozások idején az antikommunizussal, vagy az LMP parlamentbe jutásakor a rendszerellenességgel és a kapitalizmuskritikával. Az elemző kifejtette azt is, hogy a zöld világnézetben a fogyasztáskritika, a kapitalizmuskritika mellett van egy megőrzésre való igény, ugyanakkor emberjogi kérdésekben liberálisabb is lehet egy zöld párt.

A zöld ideológiára jellemző, hogy külön utat kíván járni. Választói támogatást is akkor kapott Magyarországon, amikor az LMP valamilyen alternatívát képviselt a nagy tömbökkel szemben.

– mutatott rá Mikecz Dániel. Az LMP és a Párbeszéd lehetséges együttműködéséről úgy fogalmazott, hogy bár folyamatosan beszélnek zöld témákról, a leglényegesebb közös pontjuk az Orbán-kormány átfogó kritikája.

Az elemző kitért arra is, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben a rendszer kritikája és a természetrombolás elleni tiltakozás egyszerre jelenik meg, példaként hozva a Fertő-tavi beruházást és a Liget-projektet, ezekkel szemben létrejönnek lokális környezetvédő törekvések is.

A Republikon munkatársa megemlítette azt a kettősséget is, hogy az időjárás miatt egyre többen érzik a klímaváltozás következményeit, ezért egyre kevésbé absztrakt dologként tekintenek erre, az energiaválság viszont felülírhatja a zöld szempontokat, Európában újra teret nyerhet például a szénhasználat.

Mikecz Dániel felhívta a figyelmünket, hogy

a zöld identitás sokszor összekapcsolódik az apolitikus attitűddel, ami szintén befolyásolja a zöldpolitika lehetőségeit. A harmadikutasságnak a politikából való kivonulás is lehet egy formája. Azok, akik környezetvédőnek vallják magukat, nem feltétlenül tartoznak a politikailag legaktívabb állampolgárok közé.

A zöld pártoknak pedig az is kihívást jelent, hogy más pártoknál is látható „zöldülés”, Magyarországon a városi, fiatalabb, leginkább környezettudatos szavazórétegért többek között a Momentum és a Kutyapárt is versenyben van.

(Borítókép: Index)