Árat emelnek a könyvelők a katából kieső vállalkozóknak

Az új katatörvény bejelentése nemcsak az adóhatóság által nyilvántartott 450 ezer vállalkozásnak okoz komoly fejtörést, hanem a könyvelők számára is új helyzetet teremtett, számos hátránnyal. A törvénymódosítás után az átalányadózás jelenthetne megoldást, a Billingo által megkérdezett könyvelők válaszaiból azonban az szűrhető le, hogy nem lesz problémák nélküli az átállás.

és bár a jelenlegi helyzet miatt sokuk foglalkozik az erre a formára átváltó ügyféllel, a válaszadók több mint egyharmada nem hajlandó pluszmunkát végezni az átállás miatt – derül ki a felmérésből.

A kutatás július 26. és 28. között készült, közel ezer könyvelő adott válaszokat a kérdésekre. A résztvevők 43,8 százaléka egyéni könyvelőként, 54,7 százalékuk könyvelőirodaként vállal ügyfeleket, utóbbiak 42,67 százaléka könyvelőiroda tulajdonosaként vett részt a felmérésben.

A katatörvény módosítása nemcsak az így adózók, hanem a könyvelők életét, munkavégzési lehetőségeit is jelentősen befolyásolja. A kutatásban részt vevők közül a legtöbben azt sérelmezik, hogy nincsenek biztosítva számukra általános megoldások, mindenkivel egyesével kell elfogadtatni a többletadózást, és az is nagy terhet jelent, hogy túl rövid időt kaptak az átállásra.

Az új törvény megakadályozza a katásokat abban, hogy cégeknek számlázzanak, pedig a kedvező adómód lényegesen megkönnyítette a vállalkozók helyzetét. 

így a szeptember 1-jétől életbe lépő változtatás szinte valamennyiüket érinti.

Ugyanakkor a válaszadók több mint fele egyáltalán nem könyvel átalányadós ügyfeleknek, és csak 10 százalékuk mondta azt, hogy több ilyen ügyféllel is rendelkezik. Többségük komoly gondokkal szembesül majd az átállással, mert korábban egyáltalán nem kellett foglalkoznia az adóformával.

A könyvelők zömének eddig egy órát sem kellett eltöltenie a katás ügyfelek megbízásaival, az új helyzet felállásával viszont arra számítanak, hogy az átálló ügyfelekkel havi szinten 1-2 (31,77 százalék) vagy akár 2-3 (27,44 százalék) órát is kell majd foglalkozniuk.

Akik mégis rászánják magukat erre, azok közül is csak minden harmadik válaszolta azt, hogy néhány átalányadós ügyfélnél többet tud vállalni.

Ami az áremelés bontását illeti, közel a felük 5–10 ezer, 29 százalékuk pedig 10–15 ezer forint közé becsülte azt az összeget, amivel megemelné az átalányadóssá váló ügyfeleiknek végzett munka árát.

A Billingo egy korábbi kutatásából kiderült az is, hogy a katás vállalkozók mindössze 8,03 százalékának nem lesz szüksége könyvelőre az új törvény hatályba lépését követően. Azzal a könyvelők is egyetértenek, hogy szükség volt a módosítására. A vállalkozókhoz hasonlóan 35,61 százalékuk még 100 százalékos, 46,22 százalékuk ennél kisebb, 18,16 százalékuk pedig akár még ennél nagyobb adóteher-növelést is elfogadott volna. Összességében 1–5-ig terjedő skálán 1,9-re értékelték a változásokkal való egyetértésüket.

A könyvelők szerint ellentmondásos az új benzinárstop-rendelet

A könyvelők nem csak az új katatörvény ellen emelték fel a szavukat, ugyanis a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint az üzembentartói szó miatt súlyos ellentmondás szerepel az üzemanyagár-rendeletben, a megnevezés ugyanis meglátásuk szerint ütközik a kormányzati közlésekben szereplő „magántulajdonú” kifejezéssel.

„Valójában a rendeletben sem az szerepel, hogy magánszemély üzembentartó esetén jár a 480 forintos üzemanyagár. A rendeletben a nem magánszemély által üzemeltetett fordulat szerepel, ez azonban egy köznapi kifejezés, elég sok mindent lehet érteni alatta. A rendeletet tovább olvasva azt láthatjuk, hogy az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a gépjármű üzembentartóját ellenőrizheti” – figyelmeztet közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.