A szülők szeretnék, ha csak egészséges ételt és italt lehetne kapni az iskolákban

A Fiatal Családosok Klubja először 2017-ben indított kampányt az egészségesebb iskolabüfék megvalósítására, mivel sok szülő kereste meg őket azzal, hogy elégedetlenek az ott kapható ételek kínálatával. „Az elmúlt öt évben voltak ugyan előrelépések ezen a téren, de még mindig sok sulibisztróban vehetnek a gyerekek felügyelet nélkül csokoládét, chipset vagy cukros üdítőt”  – mondta el az Indexnek szervezet elnöke, Király Nóra, aki hozzátette, hogy emiatt készítettek online kérdőívet, amit augusztus végéig van lehetőségük kitölteni a szülőknek. 

Már a chipsadó után szigorítottak

A helyzet azért is különös, mert egy 2012-ben hozott EMMI-rendelet szigorúan szabályozza az iskolai büfék és automaták árukínálatát, ami szerint a chipsadóként elhíresült, népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá eső egészségtelen koffeintartalmú italok, a sok cukrot vagy sót tartalmazó élelmiszerek köznevelési intézményekben nem árusíthatók. A köznevelési intézményekben adható élelmiszerek 2014-es közétkeztetési reformján többször módosítottak, hogy a gyermekek minél egészségesebben táplálkozzanak az iskolákban. A Kormányhivatal az OGYÉI és a Magyar Dietetikusok Országos Egyesületének közreműködésével kiadott az iskolai büfések üzemeltetői számára egy segédletet, amiben részletesen leírják a tiltott, a megengedett és az ajánlott élelmiszerek körét. 

A büfések kínálatának kialakításában a hasonló élelmiszerek ajánlottak:

•    felvágottas szendvics (korpás, magvas vagy rozsos zsemle, kifli, kenyér; margarin; zöldség; sovány felvágott)
•     túrókrémes szendvics (korpás zsemle; tavaszi vagy körített túró; zöldség)
•     vegyes saláta hamis majonézzel
•      teljes kiőrlésű gabonatermékből készült keksz, puffasztott gabonaszelet, extrudált kenyér

A köznevelési intézményekben nem forgalmazható fogyasztási cikkek

•     a 25 százalékos vagy nagyobb cukortartalmú kekszek, nápolyik
•     a 100 gramm/1 gramm sót tartalmazó chipsek
•     a 100 gramm/40 gramm cukrot tartalmazó csokoládék
•     a 100 gramm/25 gramm cukrot tartalmazó fagylalt

Érdekes kivételek

•     amennyiben teljes kiőrlésű lisztből készült
•     sovány húsos melegszendvicsek, pizzák
•     halfasírtos, vagy valódi húsból készült hamburgerek
•     100 százalékos gyümölcslevek – (magas a hozzáadott cukortartalma)
•     édesített tejtermékek – (cukorhányad kitétel nélkül)

Dr. Bedros Róbert, a PTE obezitológiai tanszékvezetője ezzel kapcsolatban elmondta lapunknak, hogy amennyiben az iskolabüfék betartják az OGYÉI és a MDOSZ ajánlását, nem kell aggódni, mivel ebben hangsúlyozottan egészséges ételek szerepelnek.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nemcsak az iskolai büfék jelenthetnek veszélyt gyermekeink súlyára, hiszen iskolába és iskolából menet a különböző boltokban bizony beszerezhetőek a nagy energiatartalmú élelmiszerek. Természetesen a lenne a legjobb, ha a szülő készítene gyermekének uzsonnát, azonban ez egyáltalán nem általános, sőt inkább kivételnek számít

– hívta fel a figyelmet az obezitológus szakértő. 

Öt éve kampányolnak az egészséges iskolabüfékért 

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója az Index megkeresésére elmondta, hogy a szülőkkel egyeztetve már 2017. márciusában indítottak kampányt azért, hogy minél több iskolai büfét üzemeltetővel megismertessék az köznevelési intézményben forgalmazható termékekre vonatkozó jogszabályt, és buzdítani őket arra, hogy betartsák a rendeletet. „A minisztériumokkal igazgatókkal, tankerülettel való egyeztetés után úgy tűnt, hogy mindenkiben közös a szándék ez ügyben, mégsem valósult meg maradéktalanul mindenhol a nem ajánlott termékek kizárása” – emelte ki a szervezet elnöke. 

Már abban az évben próbálták megvalósítani a büfék ellenőrzését, akkor az EMMI az iskolaigazgatóknak levelet küldött, amiben tájékoztatta őket a közoktatási intézményekben árusítható élelmiszerek köréről, és az egészségtelen ételek árusításának jogkövetkezményeiről. Az anomália az, hogy az igazgatóknak a büfésekre nincs ráhatásuk, ugyanis a tankerületekkel állnak szerződésben. A másik probléma, hogy a gyerekek nem esznek meg mindent, és az egészségtelen chipsek vagy csokoládék igencsak csábítóak számukra, amiért akár trükközni is képesek, ha sem az iskolában, sem otthon nem kapnak ilyeneket. A büfés Lenke néni arról számolt be a Publikussnak, hogy mikor utánajárt, miért lát a gyerekek kezében egészségtelen nassolnivalót annak ellenére, hogy ő nem árul ilyeneket, és napközben nem hagyhatják el a diákok az iskolát, kiderült: eldugják a krétát, azért, hogy a tanár a sarki boltba kiküldje őket megvenni, aminek polcai meg ugye dugig vannak magas cukor-, sótartalmú, zsíros rágcsálnivalókkal. 

Trükköznek a csokiért a gyerekek 

Az Indexnek nyilatkozó iskolabüfésnek is hasonló tapasztalatai voltak, bár ők is próbálták betartani a szabályozást, például csak teljes kiőrlésű kiflijük, zsemléjük volt, de mikor nem volt a kínálatukban chips vagy csokoládé, a gyerekek a közeli szupermarketből vették meg azt tanítás előtt vagy után. „Mi hat éven keresztül két egyházi intézményben működtetünk bisztrót, a koronavírus miatt voltunk kénytelenek felhagyni vele, de a tapasztalataim szerint csupán egészséges ételek árusításával nem lehet fenntartani. Minden iskola közelében van bolt és étkezde, ahol a diákok beszerzik az ilyen nassolnivalókat, ha mi nem adunk nekik” – fogalmazott Tímea, aki hozzátette, hogy náluk nem lehetett kapni cukros üdítőket, az ásványvíz mellett teát és saját készítésű limonádét kínáltak, ami ugyanolyan népszerű volt. A rántott húsos szendvics volt a gyerekek kedvence, amit péntekenként rántott sajttal helyettesítettek, bár mindig voltak friss salátáik, de azok kevésbé fogytak. A szülők többsége nem készített uzsonnát a gyerekeknek, inkább az iskolai menzára fizették be őket és átlagosan 500 forint büfépénzt kaptak. „Az egészséges falatok sokszor drágábbak és mondjuk egy salátát az elkészítés napján kell eladni, a diákokkal pedig nem lehet megetetni, ha otthon nem ehhez szokott, vagy nem szereti. Néhány szülő pedig maga pakol be a gyereknek magas cukor- vagy sótartalmú harapnivalót”– részletezte Tímea. 

Bedros Róbert obezitológusnak is hasonló tapasztalatai vannak. „Sajnos a gyermekek hajlamosak édességekre, chipsekre és cukros üdítőkre költeni az „uzsonnapénzüket”. A nagy energiatartalmú ételek túlzott fogyasztása túlsúlyhoz és elhízáshoz vezethet. A gyermekkori elhízás sokféle betegség rizikóját: pl. a cukorbetegség kockázatát a 4,5-5,5 szeresére növeli, de emelkedik az asztma, a magas vérnyomás betegség és a hangulatzavarok rizikója is. Hosszabb távon igazolt, hogy a gyermekkori túlsúly és elhízás hatást gyakorol a felnőttkori testsúlyra, mivel a túlsúlyos kamaszok mintegy 80%-a túlsúlyos felnőtté válik” – ismertette a negatív következményeket a szakértő. 

Jellemzően nem ellenőrizték az iskolai kínálatot

Tímea elmondása alapján az árukínálatot ugyan náluk nem ellenőrizték, de megnyitáskor egyeztettek az iskolaigazgatóval. Király Nóra hozzáfűzte, hogy sokkal szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség, ennek érdekében a szülők, a tanárok és az iskolaigazgatók összefogásával lehetne hatékonyabb lépéseket tenni.

Az iskolákban árusítható élelmiszerek köre pedig idén júliustól leszűkült, az összes hozzáadott cukrot tartalmazó üdítő, a müzlik, a gabonapelyhek, a kandírozott gyümölcsök és a gyümölcspépek is a neta alá esnek, aminek mértékén a múlt hónapban 30 százalékkal emeltek. 

A FICSAK internetes közvélemény-kutatását egy hét alatt több mint kétszázan töltötték ki, az eddigi visszajelzések szerint sokan időhiányra hivatkozva nem pakolnak tízórait a gyereknek, akik ennek pótlására, a büfés vásárlásra átlagosan ezer forintnyi összeget kapnak.

Öt éve még volt olyan szülő, aki azért emelt hangot, hogy az iskolában nem tud ételt venni a gyerek, most pedig az eddigi válaszadók nagy része jobbnak látná, ha nem is lenne büfé az oktatási intézményben. Az utóbbinak az az oka, hogy az egészséges étkezést preferálják, hisz senki sem szeretné, hogy túlsúlyos legyen a gyereke, ennek ellenére rendszeresen előfordul, hogy chips- vagy csokipapírt találnak a zsebükben, pedig nem erre kapták a pénzt.

– árulta el Király Nóra az eddig beérkezett vélemények alapján. „A válaszadó szülők szerint ha nincs büfé, akkor a szülő vagy akár maga a nagyobb diák rá van kényszerítve az uzsonnacsomagolásra, ezzel jobban kontrollálható a tanítási időben történő táplálkozás”– fejtette ki a szervezet elnöke, aki hangsúlyozta, hogy nem céljuk túl drasztikus lépést megtenni, az iskolákból nem a büfék, hanem az egészségtelen ételek kitiltása áll szándékukban. Mindezt észszerű keretek között szeretnék megvalósítani, hogy ne rójjanak túl nagy terhet a családosokra. 

Augusztus végén fogják feldolgozni a beérkezett válaszokat, a kiértékelés után az eredményeket megküldik a minisztériumnak. „Nem rajtunk múlik, de a Fiatal Családosok Klubja szeretné, ha már a következő évben szigorúbban ellenőrizhető lenne az egészséges élelmiszerek forgalmazására vonatkozó szabályok betartása, és hogy elküldhető legyenek azok, akik nem tartják be ezeket” – zárta az egyesület vezetője. A FICSAK kiemelten fontosnak tartja, hogy már iskoláskorban hathatós intézkedések valósuljanak meg annak érdekében, hogy megóvjuk a gyermekek egészségét, akik számára az otthon látott minták a meghatározóak, ezért szeretnék szüleik szemléletét formálni, akik így szokássá tehetik számukra a helyes táplálkozást. 

 (Borítókép: Illustration by Scott Barbour/Getty Images)