Törésvonal az ellenzéken belül az uniós tagságról szóló népszavazás?

Ujhelyi István szerint soha ilyen komoly veszély nem fenyegette még Magyarország uniós tagságát, mint most, „amikor világos és egyértelmű lett, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány képtelen teljes körű kompromisszumra jutni az Európai Bizottsággal, és a hazánknak járó források egy részét bizonyosan elveszítjük”. Az EP-képviselő arra számít, hogy a jogállamisági eljárás végén „a kormány bűnei miatt nyilvánvalóan megbüntetik Magyarországot, a Fidesz propaganda-gépezete bizonyosan teljes gőzerővel az Európai Uniót fogja hazug mód vádolni és hazug mód felelőssé tenni a családok megélhetési válságáért”.

A szocialista politikus úgy látja, hogy az Orbán Viktor vezette kormányt eddig sem az értékek, hanem kizárólag az uniós pénzek tartották az európai közösségben. Ujhelyi István ezért azt a konzekvenciát vonta le,

ha a pénzcsap elzáródik, nem lesz, ami az unióban tartsa a rezsim vezetőit. Az általuk hozott hatályos szabályok szerint ráadásul a nép egyetértő szavazata nélkül, saját maguk dönthetnek erről. Mindezek miatt egyértelmű, hogy radikális lépésre van szükség: népszavazáson, de minimum egy, a jelenlegi kormány kezét megkötő törvényben meg kell erősítenünk hazánk uniós tagságát.

Ujhelyi István azt ígérte, hogy a következő napokban hivatalosan is benyújtja az illetékes választási bizottságnak a jogászokkal egyeztetett kérdést, ami így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország európai uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?

A politikus ezt a hatályos szabályoknak és a célnak megfelelő kérdésnek tartja, ha „politikai nyomásra elkaszálják”, akkor újból és újból, másként megfogalmazva fogja benyújtani.

Ujhelyi István biztos benne, hogy minden „Európa-párti politikai és civil mozgalom” csatlakozni fog a kezdeményezéséhez. Az MSZP parlamenti frakciója ezzel párhuzamosan benyújtja azt a törvényjavaslatot, amelyet a népszavazási kezdeményezés akar kikényszeríteni.

Visszavonta

Ujhelyi István – miután a Jobbik hivatalosan is benyújtotta a Nemzeti Választási Bizottságnak a népszavazásra szánt kérdését – visszalépett. A képviselő így indokolt: „Ma reggel a Jobbik hivatalosan is benyújtotta a Nemzeti Választási Bizottságnak a saját népszavazási kezdeményezését hazánk uniós tagságának megerősítése érdekében. Hasonlóra tettem javaslatot korábban magam is egy nyílt levélben még vasárnap. A felesleges párhuzamosságok elkerülése miatt a saját javaslatomat ezért nem adom be, de a legfelsőbb fiókban tartom.”

Az EP-képviselő beszámolt arról is, hogy ömlöttek hozzá az üzenetek, amelyek nagy része örült annak, hogy az MSZP megmozdult, viszont „a sok száz komment és véleményvezér által írt posztok megmutatták: a javaslatom megosztja a kormányváltást akaró, az európai Magyarországot féltő tábort”.

Hamisan úgy tűnik, hogy ebben a pillanatban – immár a Jobbikkal együtt – én megyek szembe az autópályán az ellenzéki forgalommal. Attól tartok, hogy az ellenzéki közvélemény nem érti a probléma lényegét. Nem egy általunk kezdeményezett népszavazás fogja kiszakítani Magyarországot az Európai Unióból, hanem a nép szembefordulása, a hangulatának radikális megváltozása, amelyet a Fidesz évek óta mérgez és naponta szondáz

– fogalmazott Ujhelyi István, leszögezve: nem az a feladat, hogy rettegjenek a társadalom EU-pártiságának megváltozásától, hanem „azzal szembemenve, minden energiánkkal a magyar emberek józan döntésére koncentráljunk”. A szocialista politikus arra is emlékeztetett: „A brexit egyik oka és tanulsága éppen az, hogy politikai számításból az egyébként EU-párti szereplők sem mertek beleállni a kampányba; meg is lett az eredménye a gyávaságuknak.”

A Jobbik népszavazást kezdeményez

Gyöngyösi Márton hétfő reggeli sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik már a 2019-es EP-választás kampányában azt tartotta a tétnek, hogy megengedik-e Orbán Viktornak Magyarország kivezetését az Európai Unióból, de akkor az ellenzéki pártok még mosolyogva hallgatták ezeket a kijelentéseket.

A politikus kifejtette: ha a kormány úgy döntene, hogy ki akarja vezetni az Európai Unióból az országot, akkor az Országgyűlés elé terjesztene egy olyan javaslatot, amellyel kétharmados többséggel kiléptethetnék hazánkat az EU-ból. Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, hogy 2003-ban a csatlakozásról is népszavazáson döntöttünk, ezért a kilépés esetén is megkerülhetetlen a népakarat, ami népszavazás útján jeleníthető meg.

A Jobbik olyan népszavazási kezdeményezést indít, amely jogászaik álláspontja alapján minden szempontból megfelelő. Az Alaptörvény tiltja, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érintő kérdésben tartsanak népszavazást, ezért a párt az alábbi kérdést nyújtja be:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?

A kérdést hétfőn benyújtották a Nemzeti Választási Bizottságnak.

DK: Felelőtlenség

A Demokratikus Koalíció lapunk kérdésére a kezdeményezéssel kapcsolatban leszögezte, a magyar emberek 70 százaléka támogatja az uniós tagságunkat, „ezt megerősíteni nem kell, ez így is az egyik legmagasabb arány egész Európában”.

Ezt azzal egészítették ki, hogy

az orbáni rendszerben a választások és népszavazások csalásokkal, törvénytelen befolyásolásokkal terheltek, nem szabadok, és lebonyolításuk nem tisztességes. Ezért ebben a rendszerben egy ilyen fontos történelmi ügyben népszavazást kezdeményezni felelőtlenség – nem adhatunk lehetőséget Orbánnak, hogy az ellenzék által kezdeményezett, de a Fidesz által elcsalt népszavazással kiléptesse az országot az EU-ból.

Ezért a DK nem támogatja a referendumot.

LMP: Jelen helyzetben irrelevánsak, felelőtlenek és átgondolatlanok

Megkérdeztük az LMP-t is, hogy támogatják-e valamelyik népszavazási kezdeményezést. A párt szerint az uniós tagságról szóló népszavazási javaslatok

a jelen helyzetben irrelevánsak, felelőtlenek és átgondolatlanok. Amikor ilyen súlyosak a megélhetési problémák, amikor az államnak dolgozók rendkívül méltatlan helyzetére továbbra sincs kormányzati válasz, amikor a kormány végleg megszünteti a természetvédelmet, akkor felelőtlen dolog az uniós tagság kérdését egyes ellenzéki pártoknak kisajátítva egy feltűnési verseny martalékává tenni.

Hozzátették azt is, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van, „az ellenzéki pártok feladata pedig az, hogy létező problémákra kínáljanak megoldási javaslatokat, és nem az, hogy politikai siker reményében újakat kreáljanak”.

Párbeszéd: Magyarország uniós tagsága nem kérdés

A Párbeszéd válaszában világossá tették, hogy „Magyarország uniós tagsága nem kérdés, mivel – a közvélemény-kutatások szerint – a választókorú népesség elsöprő többsége támogatja azt”.

A párt úgy véli, ma Magyarországon csak „a korrupt, hazug Orbán-kormány áll szemben az Európai Unióval: ennek – a megindított eljárások, de még inkább a visszatartott uniós pénzek formájában – éppen a magyar emberek a károsultjai. Azok a magyar emberek, akiket Orbán az április 3-i választás előtt a tények elhallgatásával durván átvert, és akik most súlyos árat fizetnek a miniszterelnök által okozott gazdasági csődért.”

Kiemelték: a Párbeszéd elkötelezett az Európai Unió demokratikus értékei és Magyarország EU-tagsága mellett.

Mi Hazánk: Nem támogatjuk

A Mi Hazánktól azt a választ kaptuk, hogy

nem támogatjuk a Jobbik népszavazási kezdeményezését, mégpedig azért, mert uniós szinten akkora a baj, és olyan súlyos gazdasági és energiaválság fenyegeti az Európai Uniót, amely során az is felmerült, hogy meg kell osztani a tagállamoknak az energiahordozóikat, így Magyarország a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülhet.

A Mi Hazánk szerint „ezért szeretné a baloldal most, a jelenleginél is nagyobb baj megérkezése előtt hazánkat egy ilyen hamis szavazással újra az unióhoz láncolni, amihez mi természetesen nem fogunk asszisztálni”.

Momentum-elnök: Pandóra szelencéjét feszegeti ez a gondolat

Gelencsér Ferenc Facebook-oldalán leszögezte, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, majd így folytatta:

Ennek a tagsági viszonynak a megkérdőjelezését bedobni a politikai aréna napirendjének kellős közepébe, és valós, súlyos téttel bíró vita tárgyává tenni, több mint bűn – óriási hiba.

A politikus hangsúlyozta azt is, hogy „egészen elképesztő méretű gazdasági és szociális válság előtt áll a nemzetünk”, ilyen időkben pedig „egyes politikai aktorok könnyen találhatnak bűnbakot a saját alkalmatlanságuk okozta problémákra. Lásd 12 év gazdasági analfabetizmusát követően »brüsszeli szankciókkal« takarózni.”

Gelencsér Ferenc szerint „a felelőtlen kormányzati narratíva, valamint a másokra mutogatás találkozása ezzel a kezdeményezéssel könnyen eredményezhet olyan helyzetet, amit a britek is nagyon bánnak már”.

Hadházy Ákos: Népszavazás csak akkor lesz, ha azt a Fidesz is akarja

A független képviselő a kezdeményezésekről úgy fogalmazott, hogy „sajnos, amíg nem vagyunk hajlandóak megküzdeni tisztességes játékszabályokért, százszázalékos bizonyossággal kimondható: népszavazás csak akkor lesz, ha azt a Fidesz is akarja”.

Hadházy Ákos kiemelte, akkor is csak két lehetőség van, ha ezeket a kezdeményezéseket a legjobb szándék vezérelte. Az egyik, hogy kommunikációs pótcselekvésekről van szó, „hogy néhány alkalommal (bejelentés, beadás, elutasítás) cselekvő ellenzékiként szerepeljenek vele a megmaradt független sajtóban a pártok, de semmilyen relevanciája nincsen. Ártani azért árt, mert egy ilyen kezdeményezés azt feltételezi, hogy az azt elbíráló Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és végső soron az Alkotmánybíróság a Fidesztől független, valóban a jog talaján álló szervezetek.”

A politikus szerint a másik lehetőség, „ha a Fidesz úgy gondolja és úgy méri, hogy számára hasznos lehet egy ilyen népszavazás kudarca, akkor átengedik. Akkor viszont nem kell politikusnak, EP-képviselőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, mekkora hazárdjáték egy ilyen népszavazás. A briteknél is az történt, hogy egy azóta méltán elfelejtett, ostoba politikus írta ki saját politikai túlélése érdekében, aztán abból lett a brexit.”

Orbán Viktor: Mit keresünk az Európai Unióban? Az álmainkat

Orbán Viktor májusi, kormányfői nyitóbeszédében a parlamentben az Európai Unióról is beszélt. A miniszterelnök szerint Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen.

Az élni és élni hagyni elv jegyében toleranciaajánlatot tettünk a migráció, a gender és az olajembargó ügyében is. Toleranciaajánlatainkat visszautasították. Már csak az a kérdés, hogy mit keresünk az Európai Unióban. A válasz az, hogy az álmainkat.

Orbán Viktor kifejtette, hogy az EU-ban az álmaink mellett többek között a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát is keressük, nem azért vagyunk tagjai az EU-nak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Amíg úgy látják, hogy van egy fikarcnyi esély is, küzdeni fognak érte, mert egy ilyen Európa adja a legtöbb esélyt, a legtágasabb teret egy független Magyarország számára.

A kormányfő egyértelművé tette: a következő évtizedben is az Európai Unióban látják Magyarországot, amint elszántan harcol jogaiért, és szövetségeseket keres az EU megújításához. A közelmúltban egy országgyűlési határozati javaslatban részletezték uniós reformjavaslataikat, erről itt írtunk bővebben.

(Borítókép:  Gorondy-Novák Edit / Index)