Augusztus van, de a hóágyúk már megérkeztek a Normafára

Az elmúlt héten 15 új hóágyút telepítettek a Normafára. Emellett oszlopokon álló nagy fényerejű világítást is felszereltek. De vajon miért van minderre szükség már augusztusban?

Mint ismert, 2013-ban az Országgyűlés a Normafa Park törvény megalkotásával egy 400 hektáros területet az önkormányzat kezelésébe adott azzal, hogy az 1890-es évektől számított itteni síhagyományokra visszatekintve sportterületet jelöljön és alakítson ki. A kerület célja az volt, hogy a budapestiek számára aktív kikapcsolódási lehetőséget biztosítson. A terület történelmi hagyományaihoz a téli sportok is hozzátartoznak, így a terület fejlesztési koncepciójába a síelési és szánkózási lehetőségek tökéletesítése is belekerült. Az önkormányzat létrehozta a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézményt, amely hozzá is látott a sífutás, a szánkózás és a lesiklás feltételeinek megteremtéséhez. A most helyszínre telepített, már látható hóágyúknak azonban nincs közük a sílesikláshoz, és – amint azt az üzemeltető igazgatója, Mikó Gergely hangsúlyozta – a közeljövőben nem is lesz.

A hóágyúk egyelőre e két sportágat támogatják, ám telepítésükre – amint arra a Normafa természetesen Facebook-közösség felhívta a figyelmet – a kormányhivatal által kiadott engedély csak november elseje után ad lehetőséget. A beruházó az augusztusi építést azzal magyarázza, hogy mivel teljesen új rendszerről van szó, a szükséges vízvezető rendszerek kipróbálása, az elektromos berendezések tesztelése, tehát a kiépítés időben történő befejezése csak így biztosítható. (A Védegylet a szabályszegést jelezte a Pest Megyei Kormányhivatalnak.) A hóágyúrendszert a szezon végén – először 2023 tavaszán – leszerelik, onnantól többé nem zavar bele a Normafa síidényen kívüli látványába. 

Megéri ide havat csinálni?

Felföldi Anita A síturizmus éghajlati feltételeinek megfigyelt és prognosztizált változása Magyarországon című meteorológiai diplomamunkájában megállapítja, hogy a 30 cm-es hómagasság megfelelőnek, az 50 cm jónak, a 75 cm kiválónak számít. A legalsó határ, amely mellett még lehet síelni: 15 cm.

Létezik egy úgynevezett „100 napos szabály”, ami ugyan nem hivatalos szabály, de kimondja, hogy egy síterület csak akkor lehet sikeresen működőképes, ha szezononként a hótakaró megfelelő vastagságú legalább 100 napon keresztül (Agrawala, 2007).

A budai szánkópálya azonban teljesen ingyenes lesz (és kezdetben a mellette lévő 1,5 km hosszú sífutópálya is; de később 5-10 euró körüli összegbe kerül majd), az építtető ezért nem is megtérülő beruházásként tekint az egyébként állam által finanszírozott, 350 millió forint körüli összegbe kerülő, szánkózást és sífutást támogató fejlesztésre. (A gumitalpas ratrak további 80 millió forintos kiadást jelentett.)

A cél az, hogy a hóágyúk segítségével  három, három és fél hónapra el tudják nyújtani a havas sportszezont a budapestiek részére. Mikó Gergely úgy érvel: télen beszűkül Budapesten a mozgási lehetőség, ezért az olyan fedett, fűthető, kivilágított sportpályák üzemeltetési költségeinek tükrében érdemes vizsgálni ezt a beruházást, ahol egy órán át csak 12-20 ember kosarazik vagy focizik. A sífutópályát 300 ember is használhatja majd egyszerre.

Az elmúlt évek tapasztalata szerint a Normafánál csak két-három hétvégén esik sportolásra alkalmas hó. Ilyenkor több ezren rohanják meg a pályákat, és gyakorlatilag legyalulják a szánkókkal a vékony hóréteg alatti növényzetet. A hóágyúk az Anna rét aljánál lévő szánkópálya hórétegét fogják megvastagítani, védelmet nyújtva a flórának. A Védegylet szerint azonban már maga a fejlesztés visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott a Natura 2000 besorolású, fokozottan védett terület gyepén. Az érem másik oldalát a Natura 2000 hatásvizsgálat mutatja meg, amikor azt állapítja meg, hogy „az elkövetkező évtizedek során a klímaváltozással még inkább felerősödő szárazodásra tekintettel a hóágyúzás pozitív szerepe felértékelődhet”.

A Normafánál, a lebontott Sport Hotelnél található egy 200 m³-es víztározó, a hóágyúk részben innen kapják a csapadékvizet, másrészt vezetékes vízzel táplálják majd a berendezéseket. Az engedélyek dokumentációjában 20 cm vastagságú hóréteg előállítása szerepel. A Védegylet főtitkára, Újszászi Györgyi viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Normafánál több ezer köbméter ivóvizet használnának fel a hóágyúzáshoz, mivel nincs annyi természetes csapadék, ami a működtetésükhöz kellene. Arról nem is beszélve, hogy a szükséges áram árának ilyen mértékű emelkedésével sem kalkulálhatott senki a tervezés során, most azonban ez is jelentősen megdrágítja majd az üzemeltetést.

A középhegységek esetében ez lehetséges, itt is ebben bíznak. Újszászi ugyanakkor a sielok.hu adatait ismertetve azt mondta: az előző idényben 89 napig lehettek nyitva a pályák Eplényben, Mátraszentistvánon 107, Visegrádon azonban csak 33 napig. A Védegylet titkára azt mondta lapunknak, hogy a normafai fejlesztés egyáltalán nem számolt a klimatikus viszonyok változásával. Azt is kifogásolják, hogy szezonban, sötétedés után még legalább öt órán keresztül használják a síelők a pályát és zajlanak majd a karbantartási munkálatok, ezzel pedig folyamatos fény- és zajszennyezést okoznak a környéken, ami a téli vegetációban lévő állatokat is zavarja.

A fejlesztés egyelőre megakadt. A klasszikus sílesikló pályát (és felvonót) a hegyvidéki önkormányzat ugyan már megterveztette, kész van az engedélyes anyag, ám a önkormányzatok jelenlegi, közismerten nehéz anyagi helyzetében a továbblépésre nincs pénz. Ez azért is baj, mert az előzőkkel szemben ez a beruházás négy-öt év alatt megtérülne, utána pedig nyereséget termelne. 

Az idei szánkó- és sífutószezon indulását a fejlesztő decemberre várja.

(Borítókép: Hóágyú a Normafán 2022. augusztus 6-án. Fotó: Szabó Réka / Index)