Több állami céget is beszánt Lázár János minisztériuma
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumban megszületett a döntés arról, hogy felszámolják a tárca alá tartozó nagy állami vállalatok többségét – tudta meg a Telex. Az információjuk szerint ez várhatóan az idei év végére meg is történik. A megszüntetett cégek között olyanok vannak, mint a
- NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.;
- a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.;
- a Steindl Imre Program Kft.;
- és a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztő Kft.
Korábban már lehetett sejteni, hogy bezárások várhatóak, azonban azt eddig nem lehetett tudni, milyen távlatban gondolkodik a miniszter, illetve hogy ezeket az átalakításokat pontosan hogyan is fogják véghez vinni. Az Építési és Beruházási Minisztérium a folyamatban lévő budapesti projekteket pedig szétszórja három cég között – ahogy azt megírta a Világgazdaság. A minisztérium végső struktúrájának kialakítása jelenleg is zajlik, így pontosan még nem látni, hogy az átalakításoknak mi lesz a végeredménye.
A Telex forrásai szerint feltehetően már 2023-tól megszűnik az összes „nagy állami cég”, amely szervezetileg az Építési és Beruházási Minisztérium alá tartozik. Ezalól pedig csak a Magyar Közút lesz a kivétel, mert az ottani feladatok jó része és a több mint 6500 fős dolgozói állomány nem olvasztható be a minisztériumba. Valamint megmaradnak olyan projektcégek, amelyek egy konkrét feladat menedzselésére jöttek létre.
Nagyjából kétezer embert érint
A NIF – amely a megszűnő cégek közül a legnagyobb –, a BMSK, a Steindl Imre Program Kft. és a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztő Kft. és a többi vállalat, ami Lázár Jánoshoz került, nem cégként fogja ellátni a tevékenységét, hanem
a minisztériumon belül fogják ezeket a területeket irányítani.
A pletykák szerint a bezárásnak az indoka a párhuzamosságok megszüntetése, valamint az, hogy önálló építési minisztériummal már nincs rájuk szükség. Az utóbbi ok feltehetően azért alakult ki, mert így a minisztériumon belül el lehet látni ezeket a projektfeladatokat. A párhuzamosságok megszüntetésének szándéka nem azt jelenti, hogy elküldik az alkalmazottakat, túlnyomó részüket tovább foglalkoztatná a minisztérium. Feltehetően az átszervezés több mint kétezer főt érint.
A minisztérium a témával kapcsolatosan úgy reagált, hogy az elsődleges feladatuk most nem az intézményrendszer kialakítása, hanem az új, az állami beruházások rendjét mindenre kiterjedően szabályozó kerettörvény megalkotása, amin jelenleg is dolgoznak. „Az őszre elkészülő, majd szakmai, társadalmi és politikai vitára bocsátott új szabályrendszer úgy kezeli – esetleg változtatja meg – majd az intézményi struktúrát, hogy az a felesleges párhuzamosságok kizárása mellett a legalkalmasabb legyen a beruházások átlátható, gazdaságos és magas szakmai színvonalon történő megvalósítására” – tették hozzá a beszámoló szerint.
(Borítókép: Lázár János építési és beruházási miniszter interpellációra válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 4-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)