Óbuda örökre megoldaná a parkolási káoszt

A héten tartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen meghökkentő javaslatot terjesztett elő Kiss László, Óbuda polgármestere. Azt javasolja a kormányzatnak, hogy változtasson az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásán, és ezáltal tegye lehetővé, hogy a kerület az új építésű lakóingatlanok építtetőjének a jelenlegi egy helyett akár négy parkolóhely kötelező megépítését is előírhassa. 

Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy 

a III. kerület megtelt, nem akarunk elégtelen parkolóhelyekkel rendelkező lakóparkokat, további közlekedési és parkolási káoszt.

Tény, hogy a tavaly tavasszal megváltoztatott állami építési jogszabályok nem engedik meg az önkormányzatoknak, hogy az újonnan épülő lakások esetében egynél több gépkocsi kötelező elhelyezését írják elő. A III. kerület polgármestere ugyanazt a problémát érzékeli, ami ellen a XI. kerületben az érintettek már tiltakoznak, ugyanis a nagy ingatlanfejlesztésekkel sok esetben nem képes lépést tartani az infrastruktúra. Óbuda esetében az új lakóparkok nemcsak közlekedési és ellátási problémát okoznak, hanem parkolásit is – hívta fel a figyelmet Kiss László.

Különös javaslat

Az önkormányzatokat megilleti az úgynevezett felterjesztési jog, ami lehetővé teszi számukra, hogy az önkormányzat rendeleténél magasabb szintű jogszabály alkotását vagy módosítását kezdeményezzék. Az óbudai képviselő-testület most ezzel a jogával élt, amikor az említett jelenlegi egy helyett maximum négy autó kötelező elhelyezésének előírási lehetőségét kérte a kormányzattól.

Tapasztalatunk alapján az új ingatlanok átlagos autóterhelése meghaladja a lakásonkénti egy autót, ezért az előírás változtatása pusztán a tényleges helyzetnek való megfelelés lenne.

– érvelt a polgármester.

Az OTÉK tavalyi módosítását – amely az egyes lakásokhoz kötelezően megépítendő parkolók számának minimuma helyett már a maximumát írta elő – a közlekedési szakember, Vitézy Dávid kifejezetten jövőbe mutató változtatásként említette. Ő a sűrűn lakott, jó közösségi közlekedéssel rendelkező belvárosi területek védelmét látta tükröződni a jogalkotói szándékban. Az OTÉK módosítása előtt az önkormányzatok irreálisan magas parkolószámokat írtak elő, ami értelemszerűen beépült a lakóingatlanok árába, és akkor is ki kellett fizetnie a vásárlónak, ha nem vette igénybe, miközben az így kialakított mélygarázsok kihasználatlanul álltak. Ezeket azonban egy idő után bérbe adták, ezzel pedig a meglévőnél is nagyobb gépjárműforgalmat generáltak, élhetetlenné téve a környéket.

Óbuda lakóparképítéssel terhelt belső területei (például a Waterfront City projekt a Folyamőr utcában) nem olyan sűrűn lakott városrészek, mint az V., VI., VII., VIII. kerületek. Puskás Péter, a Fidesz frakcióvezetője ezért az OTÉK előírásainak megváltoztatására tett javaslatot támogathatónak tartja, de szerinte sokkal életszerűbb, hogy egy (90 négyzetméteresnél nagyobb) lakáshoz maximum két parkolóhely tartozzon. 

Ez csupán egy politikai blöff, ami maximum arra jó, hogy a lakosság felé azt kommunikálhassák, minden követ megmozgatnak a közterületen kialakult parkolási gondok enyhítése érdekében. Arra is rámutatott, hogy a négyparkolós javaslat elfogadása esetén a családi házas övezetben már nem érné meg a leromlott állapotú épületek elbontása után új, energiahatékony házakat építeni. A javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy semmiféle előzetes hatásvizsgálat nem készült, így azt sem lehet tudni, hogy a kerületi építési szabályzat beépítési paramétereivel hogyan lehetett volna összhangba hozni.

A nagyobb fejlesztések során ugyanazt látják a kerületek: többletparkolási igény jelentkezik, ami miatt a közterületek a lakosság ingyenes gépkocsitárolóivá válnak. Erő Zoltán, Budapest főépítésze azt is hozzáteszi, ugyanez történik a tetőtér-beépítések esetében is, ahol nem kötelező parkolót létesíteni, de természetesen az új lakóknak lehet autójuk, így ők is az utcán keresnek helyet.

Én a magam részéről mindenhol tartanám a kötelező 1:1 arányt – annak tudatában is, hogy ez korlátozza a fejlesztési lehetőségeket.

Puskás Péter álláspontját megerősítve azt mondja, családi házas vagy társasházas környéken valóban életszerű, hogy telken belül lakásonként két autó elhelyezésére is kötelezhessék az építtetőt (lehetőleg napelemről működtetett elektromos töltővel felszerelve). 

Más megközelítést igényelnek az irodaépületek, ahol a bérlők elvárják a nagyszámú parkolót, ez az irodák kiadhatóságának egyik fontos feltétele. Várospolitikai szempontból azonban ez kedvezőtlen, hiszen ösztönzi a gépkocsihasználatot a munkába járáshoz. Ezért irodaépületek esetében a közösségi közlekedéssel jól ellátott helyeken Budapest főépítésze a parkolószám csökkentését ösztönözné. Arra emlékeztet, hogy a nyugati nagyvárosokban, például Londonban már harminc éve is csak a felső vezetők kaptak parkolóhelyet az irodaépületekben.

Számomra logikus ugyanakkor, hogy a vegyes használatú területeken – például ahol iroda és lakóterület is egy helyen található – lehetővé kellene tenni a váltott használatot és ennek számításba vételét a szükséges kapacitások meghatározása során. Korszerű megoldásnak látom, ha nem feltétlenül az adott ingatlanon, hanem több épületet kiszolgáló önálló épületben kap helyet a gépkocsi.

Erő Zoltán sem gondolja azt, hogy a kormányrendeletet megváltoztatnák, ám ha mégis sor kerülne rá, akkor mindenképpen differenciált megoldást javasolna, mert egy túlzottan általános előírás több kárt okozhat, mint hasznot. 

(Borítókép: Egy lakópark épületei a főváros XI. kerületében, Madárhegyen. Fotó: Jászai Csaba / MTI)