Teknőst, kígyót, leguánt is tudunk panzióztatni, ha elutazunk

Manapság az interneten szinte bármilyen faj egyede beszerezhető pár kattintással. Különösen veszélyes állatokat csak a cirkuszok, állatkertek tarthatnak engedéllyel és szigorú feltételekkel, nem meglepő módon zsiráfnak, cápaféléknek, krokodiloknak, medvéknek, elefántoknak, emberszabásúaknak vagy nagymacskáknak is csak ők adhatnak otthont. Ha ilyen állatokat csodálnánk meg, jobban tesszük, ha ellátogatunk az állatkertbe vagy persze a cirkuszba, ki-ki a maga kedve szerint. Közepesen veszélyes vagy elővigyázatosságot igénylő állatfajok tartására azonban magánszemélyeknek is van lehetőségük, például sas, kenguru, méhészborz, tatu, strucc vagy teve tartására, de a kecskét is idesorolják. Ezeknek már az országba történő behozatala bejelentési kötelezettséggel jár, majd az illetékes természetvédelmi hatóság felé is jelenteni kell az adott állat tartására való igényünket, emellett egyedi azonosítóval kell ellátni. Teljes listájukat és a tartásukkal kapcsolatos pontos előírást a 85/2015. (XII. 17.) FM-rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.

Amelyek mégis engedélyezettek, azok gondozásához különleges körülmények kellenek. Az egzotikus papagájt például fajonként eltérően, de minimum napi 2-3 órát kalitkán kívül röptetni kell, és akár 10-25 évig is élhetnek, a vízi teknősnél pedig az angolkór elkerülésére UV-lámpa szükséges. Sokan ezzel nincsenek tisztában, ahogy azzal sem, hogy például a legálisan tartható kígyók vagy a két-három év alatt 2 méteresre is fejlődő zöld leguán 15-20 évig, az egyre népszerűbb teknősök pedig akár 60 évig is élhetnek. „A megunt állatokat sokan kiengedik a természetbe, ahol nagy kárt okozhatnak, például a teknős invazív fajként kipusztít maga körül minden, a hazai vizeinkben őshonos egyedet. A nyaralások idején is egyre többet engednek szabadjára, mert nem tudják hova tenni” – mondta el az Indexnek Both Zoltán állatbefogó. 

Minden tizedik lakásban él veszélyes állat

Elmondása szerint rendszeresen előfordul, hogy szabadon kószáló hüllőről érkezik bejelentés, a leggyakoribb közülük az Afrikában őshonos, itthon legálisan tartható királypiton, ami ugyan nem veszélyes emberre, de 130-150 centire is megnőhet. Szintén tetszetős külleme miatt népszerű az emberre ártalmatlan gabonasikló, királysikló, korallsikló tartása, de ezek mérete más fajoktól eltérően megközelítheti az egyméteres testhosszúságot. Az állatbefogó emellett azt is elárulta, hogy sokan tartanak tiltott állatokat.

Nagyjából minden tizedik háztartásban él emberre veszélyes állat. Érkezett már bejelentés a 18. kerületben egy templomkertben látott tigrispitonról, amely akár 6 méterre is megnőhet, és egy kisebb szarvast képes gond nélkül elfogyasztani. Kiérkezésemkor épp a plébános macskájával szemezett a 3 méteres kígyó

– mesélte Both Zoltán, majd hozzátette, hogy a befogott egzotikus állatokat az állatkertbe szokták szállítani, ahol döntenek további sorsukról. Általában az illegálisan tartott egyedek gazdái nem kerülnek elő, nem kockáztatják, hogy rendőrségi ügy legyen ebből. A másik ilyen faj az aligátorteknős, aminek tartása 2014-ig engedélyezett volt, de mivel egy kisgyermek lábujját is képes leharapni, betiltották, azóta rendszeresen fog be ilyen példányokat.

Minden évben 2-3 aligátorteknőst találnak valahol, hat év alatt már 18 ilyen egyedet gyűjtöttem be

– mondta el, és hozzáfűzte, ez az állat nemcsak az emberre, de annak a víznek az ökoszisztémájára is veszélyes, ahova beengedik, jól alkalmazkodik a körülményekhez, és nincs természetes ellensége. Szerinte miután betiltották az aligátorteknős tartását, a meglepő egzotikus állatok sorában az internetről beszerzett kenguru lett az egyik legnépszerűbb, idén már négyet fogtak be belőle közterületen. Számára az utóbbi idők egyik legmegdöbbentőbb esete az volt, mikor mérges kígyók tartásáról érkezett bejelentés a 13. kerületben egy társasházból az illető szomszédaitól.

„Mikor kiérkeztünk a rendőrökkel a helyszínre, elképedve láttuk, hogy a 16 négyzetméteren mindenféle engedély és elővigyázatosság nélkül közel 20 darab kígyó van, köpködő viperák, kobrák, csörgőkígyók. Teljesen szabálytalanul, hézagos, összeeszkábált terráriumokban voltak, bármikor kijöhettek volna, csak a szerencsén múlt, hogy nem lett nagyobb baj” – mondta az állatbefogó. Arról is beszámolt, hogy a közel kétméteresre megnövő leguánt is vannak, akik elengedik az erdőben, a teknősöknél pedig rendszeresen előfordul, hogy a legközelebbi folyóba, tóba engedik, miután nem tudják hova tenni, akár egy hosszabb utazás miatt, mikor már nyűggé vált számukra az állattartás.

Manapság már egyre több lehetőség áll azoknak a rendelkezésére, akiknek csak napokra, hetekre lenne szükségük az egzotikus házi kedvenc ellátására, ugyanis egyre több, erre szakosodott állathotel lelhető fel szinte szerte az országban.  

Ezeket az egzotikus állatokat panzióztathatjuk

A zuglói Kisállathotel története 12 évvel ezelőtt kezdődött, Kozma Béla Tibor már akkor foglalkozott többek között törpesün-, kaméleontenyésztéssel, és a megvásárolt egyedek új tulajdonosai felől egyre több kérés érkezett a szabadságolások alatt a kisállatok megőrzésére. Erre az igényre reagálva jött létre az állathotel, ami elsősorban a kisebb testű, otthon kedvtelésből tartott nyulak, tengerimalacok, hörcsögök, törpesünök, patkányok, szakállas agámák, kaméleonok, leopárdgekkók, papagájok időszakos befogadására szakosodott.

„Négy évvel ezelőtt élénkült meg az érdeklődés a szolgáltatásunk iránt, amikor is létrehoztuk weboldalunkat. A  koronavírus időszaka alatt kevesebb igény volt erre, bár akkor az emberek a megszokotthoz képest több állatot vásároltak, de nem nagyon utaztak el otthonról, azonban most ismét felélénkült a vendégforgalmunk” – mondta el a tulajdonos, aki azt is elárulta, hogy májusban már többen keresik őket, és a szezon július közepén kezdődik, és augusztus végén csúcsosodik ki, de szeptemberig a legtöbb állatot hazaviszik.

Nyáron általában 7-10 napra hozzák be állataikat, néha előfordul, hogy kéthetes elszállásolásra van igény, ami napi 800–1300 forint összegbe kerül, de ennek ára fajonként eltérő

– ismertette Kozma Béla Tibor, aki kérdésünkre azt is elárulta, nem jellemző, hogy valamelyik jószágot ottfelejtik. „Az eddigi történetünk során csak 2-3 alkalommal fordult elő, hogy nem jött az állatért a gazdája a megbeszélt időpontban, egy nyuszi, egy kaméleon és egy gekkó esetében, természetesen értesítettük őket, és csak kivételes esetben kellett végleg befogadnunk a kisállatot” – említette Kozma Béla Tibor, aki hozzátette, hogy azért akik a panzióba hozzák kedvencüket, azok felelős állattartók, és szeretik, családtagként kezelik az adott egyedet. A szezonon kívüli hónapokban is van náluk 6-8 állat, számuk augusztusra megtízszereződhet.

Tavaly ilyenkor pár napig telt házunk volt 100 fölötti példánnyal. Idén azonban nem számítunk erre, érzékelhető ügyfélkörünknél, hogy most nem tudnak hosszabb időre vagy otthonuktól messzebbre utazni, ez főleg a jelenlegi nehézségekkel indokolható

– fejtette ki a tulajdonos, aki arról is beszélt, hogy mivel ők alapvetően állattenyésztéssel foglalkoznak, és kisállat-kereskedésük is van, ősztől tavaszig ez teszi ki munkájuk legnagyobb részét, ezért szakértelemmel gondozzák a hozzájuk beérkező házi kedvenceket, és a forgalom visszaesésekor is van bőven feladatuk. Az állatok ellátását három kollégája végzi felváltva, mindig van ott valaki, de ha a tulajdonos szeretne megbizonyosodni a rágcsáló, hüllő, madár hogylétéről, hetente képet tudnak küldeni róla.

„Ez egy plusz pár száz forintos szolgáltatásunk, amit általában az egy hétnél hosszabb ideig távol lévők kérnek. Egy nyuszi tartózkodott nálunk legtovább, ugyanis gazdája Németországban volt fél évig, ő rendszeresen kért képet a tapsifülesről, aki addig is remekül érezte nálunk magát”– mesélte az állatpanziós, aki hozzáfűzte, hogy a karácsonyi rokonlátogatásokra kérik még néhányan kedvenceik ellátását maximum 4-5 napra. Kozma Béla Tibor közlése szerint hozzájuk többségében törpenyulat, tengerimalacot, hörcsögöt hoznak, az afrikai fehérhasú törpesün a negyedik leggyakoribb vendégük. 

Kígyók elszállásolására is volt ugyan példa, de nem igazán jellemző, mivel ezen hüllők többsége jól bírja napokig is étel, ital nélkül. Egy egyméteres királypiton volt a legnagyobb közülük, ez a faj azért is népszerű, mert mindenféle színváltozatban lehet kapni őket a feketétől a hófehérig, különböző mintázatúak is vannak, igazán tetszetős a küllemük, és könnyű őket gondozni, ha van az ellátásukra megfelelő terrárium

– ismertette. A kaméleon szintén közkedvelt a kisállattartók között, náluk is gyakori vendég, de sok teknős nyaral itt, szárazföldiek és vízi teknősök egyaránt. Több papagáj is kerül be hozzájuk, fogadtak már zebrapintyet, de arapapagájt vagy kakadut nem vállalnak, mivel hangosak, és nemcsak a többi lakót, de a szomszédaikat is zavarnák. „Minden egyes állat számára az egyedek igényeinek megfelelően biztosítunk megfelelő terráriumot, kalitkát, medencét; a papagájokat időnként megröptetjük, de a saját kalitkájukban is el tudjuk helyezni, ha az állattulajdonos ezt behozza” – részletezte.

A kutyák és cicák számára régóta léteznek ilyen szálláslehetőségek, de a kisállatok, hüllők gazdái sokáig gondban voltak, hogy hova helyezzék kedvenceiket, ha elutaznának, és nincs kire bízni őket, voltak, akik teknőseiket ezért engedték el, de ez nem túl megfontolt döntés, a környezet számára is veszélyes, jobban teszik, ha pár napra inkább elhozzák hozzánk 

– hívta fel a figyelmet a Kisállathotel vezetője.

(Borítókép: Kaméleon. Fotó: Himanshu Sharma / NurPhoto / Getty Images)