Megbírságolhatják, ha elfelejti ezt kitölteni

A 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett lakónépesség becsült száma 2021 végén 9,689 millió volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január végén. A tizenhatodik népszámlálás eredetileg 2021. május 1. és június 28. között lett volna, de a járványhelyzet miatt több mint egy évvel elhalasztották.

Lakás- és személyi kérdőívek

A 2022. őszi népszámláláson mindenkiről kérdőívet kell kitölteni, aki Magyarországon él. Azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint a külföldi állampolgárokról is, ha legalább három hónapja Magyarországon tartózkodnak.

Minden háztartásban ki kell tölteni egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet, ahányan a lakásban laknak. Az üresen álló lakásokról is ki kell tölteni a dokumentumot.

A KSH szeptember utolsó napjaiban minden magyarországi lakcímre postai felkérő levelet küld. A népszámlálás hivatalos oldalán tisztázták azt is, hogy a népszámlálás nem a bejelentettség szerinti, hanem a tényleges élethelyzetet méri fel. Az, hogy kik élnek az adott lakcímen, a kitöltött kérdőívekből derül majd ki, előzetesen nem ismert, ezért a felkérő levél nem névre szól, csak a lakás címe (házszámig) szerepel a címzésben.

A levélben a népszámlálásról szóló információk mellett egy 12 jegyű belépési kód is lesz, aminek segítségével minden háztartás online ki tudja tölteni a kérdőívet. A szociális, felsőoktatási vagy más bentlakásos intézményben lakók az intézmény vezetőjétől kapják meg a felkérő levelet, míg a fedél nélkül élőket szociális munkások segítik a népszámlálásban való részvétel során.

Milyen kérdések lesznek?

A kérdőíven a lakással kapcsolatban az alábbi információk megadását kérik:

• A lakás címe,
• építési éve,
• falazata,
• a lakáshasználat formája (például: rendszeresen, idényszerűen, üres),
• a lakás tulajdoni jellege,
• helyiségeinek száma,
• a lakás alapterülete,
• közműellátottsága, felszereltsége,
• a lakásban lakó személyek száma.

A személyekre vonatkozó kérdések:

• Név,
• nem,
• születési idő,
• lakcímek,
• korábbi külföldi tartózkodás,
• állampolgárság,
• nyelvtudás,
• nemzetiséghez tartozás, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv,
• vallás,
• családi állapot,
• született gyermekek száma és születési idejük,
• a családban betöltött szerep (például: férj, feleség, gyermek),
• iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség,
• digitális jártasság,
• gazdasági aktivitás (foglalkozás, munkáltató fő tevékenysége, munkavégzés helye),
• munkavégzéssel, tanulással összefüggő napi közlekedés,
• egészségi állapot, fogyatékosság.

A kérdésekre kötelező a válaszadás, kivéve a nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozóknál, ezek esetében önkéntes a kitöltés.

A népszámlálás hivatalos honlapján viszont hangsúlyozzák, fontos, hogy az önkéntesen megválaszolható kérdéseket is kitöltsék, ugyanis „a népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai nemzetiségi és vallási viszonyokat, az egyes nemzetiségekhez, illetve felekezetekhez kötődők számának, társadalmi, területi jellemzőinek változásait”. Kiemelték azt is, hogy „az egészségproblémával, fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről más adatforrásból ilyen részletes információk nem állnak rendelkezésre, így nemcsak az egészségügyi és szociális döntések előkészítéséhez, de az érdekképviseleti szervezetek számára is nélkülözhetetlenek”.

A 2011-es népszámláláshoz képest van néhány újdonság a kérdések között, az egyik a digitális jártasságra vonatkozik. Szintén változás a név megadása, amivel „ellenőrizhetővé válik, hogy mindenkitől beérkezett-e a kérdőív, továbbá így biztosítható az is, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen a népszámlálási eredményekben. A nemzetközi népszámlálási gyakorlatban általános a személyazonosítás”. Idesorolható az is, hogy a lakás felszereltségére vonatkozó kérdésben a kérdőív az energiahatékonysággal és internethasználattal kapcsolatos eszközök meglétére is rákérdez.

Mikor lesz?

Október 1. és 16. között önállóan online lehet kitölteni a kérdőíveket. Október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltötték ki online a kérdőívet.

November 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg. A népszámlálás „eszmei időpontja” 2022. október 1-je 0 óra, azaz az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdőív kérdéseit megválaszolnunk.

Törvény kötelez a részvételre

A KSH oldalán arra hívták fel a figyelmet, hogy „a népszámlálási törvény szerint az adatszolgáltatás kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni.”

A statisztikai törvény alapján közigazgatási bírsággal sújtható az, aki kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt határidőre teljesíti, vagy a hivatalos statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó kötelezettségét megszegi. A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig terjedhet.

(Borítókép: Komoróczki Klára számlálóbiztos [j] Szokoli Jánosné III. kerületi lakosnak segít kitölteni a kérdőívet a 2011. október 1-jén kezdődött népszámláláson. Fotó: Kallos Bea / MTI)