Szombaton szabadul a romagyilkosságokat elkövető csoport sofőrje

További Belföld cikkek

Karácsony Gergely: Hétfőn a főváros elutalja az első vételárrészletet Rákosrendezőért
Udvari bohócok, letolt nadrág, szafariban nevelkedő zebrák – kemény üzenetet küldött Magyar Péter Orbán Viktornak
Kormánytisztviselő tenyerében robbant kézigránát Újdörögdön, mindkét kezét elveszítette
Valós fájdalomnak élik meg a gyerekek a lelki problémákat
Egy hét alatt már ezren foglaltak nem lakhelyük szerinti szakrendelőbe időpontot

Miután letöltötte tizenhárom éves fegyházbüntetését, augusztus 20-án szabadul Csontos István, a romagyilkosok sofőrje. A gyilkosságokat elkövető Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot tényleges életfogytiglanra ítélték, így ők soha nem szabadulhatnak. Az ügyben egy sor kérdés megválaszolatlan ma is, mint például a titkosszolgálatok szerepe, a gyilkosok finanszírozóinak kiléte, illetve az, hogy miért nem fedték fel hungarista kapcsolatrendszerüket.

Augusztus 20-án szabadul a sátoraljaújhelyi fegyházból Csontos István. Az elítélt a hat embert meggyilkoló halálbrigád sofőrjeként vált ismertté.

A jogerős ítélet szerint négyen felelnek az emberölésekért. Kilenc helyszínen 78 lövést adtak le, és 11 Molotov-koktélt dobtak épületekre. A támadásoknak hat halálos áldozatuk volt − írja a Magyar Nemzet.

A gyilkosokat két támadás helyszínére fuvarozó Csontos István 13 év fegyházat kapott, amiből kedvezménnyel már évekkel korábban szabadult volna, csakhogy a jogerős ítélet kizárta őt a kedvezményekből.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt.

A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Őt csak megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt. A bandát 2009. augusztus 21-én fogták el Debrecenben.

Az ítélet után is maradtak még tisztázatlan kérdések az eseménysorról. Lehetséges, hogy a bandának még több tagja is volt, illetve finanszírozói és tippadói is lehettek. A polgári elhárítás nem sokkal korábban hagyta abba a Kiss testvérek és Pető lehallgatását. Maga Csontos a katonai titkosszolgálat informátora volt. A hatóságok a bandának a későbbi rendőrgyilkos id. Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) való viszonyát sem vizsgálták − írta meg a lap.

(Borítókép: Csontos István negyedrendű vádlottat (középen) kísérik be a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok másodfokú büntetőperére a Fővárosi Ítélőtáblán 2015. április 15-én, az első tárgyalási napon. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)