A kormányváltás egyik állomásának tartották, de mi lett belőle?

A Direkt36 2021. április 6-án az általuk megszerzett kormányzati dokumentumok alapján arról számolt be, hogy kínai vállalattal, jelentős részben kínai alapanyagokból, többségében kínai hitelből épülne Budapesten a kínai elit egyetem, a Fudan kampusza. Az 540 milliárd forintos projekt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb beruházása lenne a magyar felsőoktatásban. Ellenzéki oldalon valamennyi elemét kritikával fogadták, a Nyugat és a Kelet közötti értékválasztásként is keretezni próbálták az ügyet, melynek egyik fontos pontja a Diákváros kérdése volt. Fürjes Balázs, aki akkor a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára volt, az Indexen jegyzett véleménycikkében leszögezte, hogy

a Diákváros az eredeti tervek szerint megépül, és nyolc-tízezer kollégiumi helyet biztosít a budapesti magyar egyetemek hallgatóinak. A világ 34. legjobb egyetemeként számontartott Fudan Egyetem budapesti kampusza nem a Diákváros helyett épül meg.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is megerősítette lapunknak adott interjújában, hogy „nem vesz el semennyit” a Diákvárostól az intézmény.

Ennek ellentmondott a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által májusban közzétett térképkivonat, amely alapján gyakorlatilag helyet cserélt volna a Diákváros és a Fudan, kisebb területre szorítva a kollégiumokat.

2021 június elején Budapesten tüntettek a Fudan ellen, beszédet mondott többek között Karácsony Gergely. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezután egy interjúban bejelentette, hogy támogatják a népszavazást. A kabinet érvkészlete ekkor azzal egészült ki, hogy a tervek még nincsenek közéleti vitára alkalmas formában.

Az ügyben fővárosi konzultáció indult, ennek eredményéről harmincezer szavazat után Karácsony Gergely rögzítette, hogy Budapesten nincs érdemi támogatottsága a beruházásnak, és országos népszavazást kezdeményeznek. Közben szó volt arról is, hogy helyi, ferencvárosi szintű referendum lehet a Fudan-projektről.

Előválasztás, népszavazás, kormányváltás

Karácsony Gergely júliusban öt kérdésben kezdeményezett népszavazást, ezek közül az egyik így szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?

Végül két kérdés ment át a szűrőn, az egyik a Fudanra, a másik az álláskeresési járadék meghosszabbítására vonatkozott. A téli aláírásgyűjtés után 2022 január végére mindkét kérdésben összegyűlt 235 ezer támogató szignó, ami azt jelentette, hogy az Országgyűlésnek ki kell írnia a referendumot. Az íveket tartalmazó dobozokat a Kossuth Lajos térről élőlánccal vitték a Nemzeti Választási Irodához.

A hatpárti összefogás az előválasztás után a kormányváltáshoz vezető út egyik állomásának tekintette a referendumot, használták is az „előválasztás, népszavazás, kormányváltás” szlogent.

Az ellenzéki pártok abban reménykedtek, hogy 2022. április 3-án, az országgyűlési választások és a gyermekvédelmi népszavazás napján tarthatják a kétkérdéses referendumot is, de ez a határidők miatt nem valósult meg. Az április 3-i választásokon a Fidesz–KDNP újra kétharmados parlamenti többséget szerzett.

Mi történt azóta?

Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azokat a kúriai végzéseket, amelyekben helybenhagyta a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdések hitelesítését. A testület öt, illetve hat különvéleménnyel úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék esetében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani – számoltunk be a testület döntéséről májusban.

Karácsony Gergely szerint ezzel az Alkotmánybíróság „nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette”.

Úgy tűnik, a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle. Az Alkotmánybíróság, amelynek erkölcsi integritására egykor minden magyar büszke lehetett, néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve mára zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett

– fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: meg kell találni annak a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket ezekben a kérdésekben.

Az ügy akkor került újra napirendre, amikor néhány nappal ezelőtt Baranyi Krisztina a Népszavának arról beszélt a fővárosi népszavazással kapcsolatban, hogy

nagyon homályos válaszokat kapok az erre vonatkozó kérdéseimre. A legőszintébbnek az a verzió tűnik, miszerint a Fővárosi Közgyűlésen sem menne át a kezdeményezés, mivel a Demokratikus Koalíció nem támogatná.

A DK közleményben reagált Baranyi Krisztina szavaira:

Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy az elmúlt hónapok kommunikációja alapján Baranyi Krisztinának mindenről a DK jut eszébe. Azt javasoljuk a polgármester asszonynak, hogy nézzen körbe az országban, Budapesten és a kerületében: a kormánynak arra sincs pénze, hogy befűtse az iskolákat, nemhogy Fudan Egyetemet építsen. Nem lesz Fudan Egyetem, ez az ügy csak arra jó, hogy feszültséget szítson az ellenzéken belül. Lesznek viszont megszorítások, lesz hétszeres gázár és lesz orbáni infláció. Ezekkel kellene foglalkozni. Biztosak vagyunk abban, hogy a IX. kerületben élőket is jobban érdeklik a megélhetési gondok, mint a polgármester asszony véleménye a DK-ról.

Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője egyébként már májusban világossá tette, hogy „amíg az Orbán-rendszerben élünk, addig a magyar nép soha, semmilyen kérdésben sem dönthet majd népszavazáson”, ők pedig nem lesznek a „színjáték” része, ezért a továbbiakban nem kezdeményeznek és nem is támogatnak referendumot.

Az ATV Híradója azt a választ kapta a fővárostól, hogy „az Alkotmánybíróság döntése után mindenki számára világossá vált, hogy Magyarországon csak arról lehet népszavazást tartani, amit a Fidesz megenged”, de más formában kikérik a budapestiek véleményét a Fudan-beruházásról.

Baranyi Krisztina az Egyenes beszéd című műsorban elmondta: csalódott, mert az ellenzék a Fudan és a Diákváros ügyét a teljes választási kampányban vitte, és mozgósító ereje is volt, amit az összegyűjtött aláírások száma mutat.

A DK közleményére reagálva azzal folytatta, hogy a Fudan megépítése nem hazai forrásból valósulna meg, a kínaiak finanszíroznák, így ez, és a törvényi szabályozási része is adott a beruházásnak. A polgármester megjegyezte azt is, hogy Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció politikusa több delegáció tagjaként is járt már Kínában.

Baranyi Krisztina végül hangsúlyozta, hogy a helyi népszavazás eszközével élni fog, szeretne valódi kérdéseket feltenni, amelyekről lehet népszavazást tartani, és amint döntést hoz a választási bizottság, a képviselő-testület elé terjeszti a referendum ügyét.

(Borítókép: Aláírásgyűjtő íveket tartalmazó dobozok a Kossuth téren 2022. január 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia/Index)