Három ember életét megmenthetjük egy véradással

„Vannak olyan emberek, akik csak vérkészítménnyel gyógyíthatóak, egy súlyos baleset után, műtét során vérátömlesztésre szorulóknak vagy a vérképzőszervi betegségekben szenvedőknek is szükségük van erre a felépülésükhöz. Mivel mesterségesen nem előállítható, ez a szükséglet csak embertársaink segítségével fedezhető” – hangsúlyozta az Indexnek Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt Véradásszervezésért és egészségfejlesztésért felelős szakmai vezetője. 

Egy véradással három ember életét lehet megmenteni, ugyanis egyetlen donor véréből három vérkészítmény készül: vörösvérsejt, vérlemezke-, plazmakoncentrátum, amit akár három különböző ember is megkaphat. Ezek közül a vérlemezke használható fel a legrövidebb ideig, +22 Celsius-fokon mindössze 5 napig alkalmas donációra. Ezért is fontos a folyamatos és valamelyest egyenletes véradások szervezése, véradóhelyszínek biztosítása. Magyarországon a négymillió potenciális véradóból csupán 250-270 ezer ember rendszeres donor, az országos vérkészlet háromnegyede nekik köszönhetően biztosított évről évre.

Nyáron kevesebben gondolnak a véradásra, mivel sokan elutaznak, főleg augusztus második felében, az itthon maradó iskoláskorú gyerekek szüleit pedig ebben az időszakban a tanévkezdésre készülődés foglalja le. Emiatt ilyenkor csökken a véradók aktivitása, ezért ennek fontosságára a Magyar Vöröskereszt országos kampánnyal hívja fel a figyelmet.

Sokan találkoztunk a színtelen nyári gyümölcsök plakátjaival, amelyeket augusztusban helyeztek ki Budapesten 18, vidéken 30 helyszínen. Arra figyelmeztetik az embereket, hogy ahogy a nyarat sem lehet elképzelni a dinnye vagy a cseresznye életteli piros színe nélkül, úgy nyáron se feledkezzünk meg az életmentő véradásról.

Szeretünk jótékonykodni, segíteni pénz-, ruha- és egyéb tárgyi adományokkal, de a véradással ennél többet is adhatunk, megmenthetjük valaki életét

– emelte ki Váradi Mariann. Bárki adhat vért, aki egészségesnek érzi magát, elmúlt 18 éves, de még nincs 65 éves, testsúlya pedig 50–140 kilogramm között van. 

A férfiak 365 napon belül 5, a nők 4 alkalommal adhatnak vért, a kettő között pedig legalább 56 napot ki kell hagyni, ugyanis ennyi idő alatt regenerálódik a szervezet. Az egész folyamat maximum 1 órát vesz igénybe: minden jelentkezőnek egy űrlapot kell kitöltenie, ami az egészségi állapotára vonatkozó kérdésekre tér ki, ezután orvosi vizsgálat következik: vérnyomásméréssel egy, az ujjbegyből vett minta alapján megnézik a hemoglobinszintet, maga a véradás félig ülő helyzetben csak 5-12 percig tart, ezt pedig 10 perces pihenés és megfigyelés követi.

Kizáró tényezők

Ha valakinek alacsony a hemoglobinszintje, az vérszegénységre utalhat, és nem adhat vért, amíg ez az eredmény nem normalizálódik. A helyszínen az orvosok táplálkozási tanácsokkal látják el, vastartalmú élelmiszerek fogyasztásával vagy étrend-kiegészítőkkel hamar kezelhető a probléma.

A hölgyeknél gyakori, hogy menzesz alatt és közvetlenül utána nem javasolják a véradást, ugyanis pár napra van szüksége a szervezetnek a regenerálódására. A tetoválástól és a piercingbehelyezéstől számítva 6 hónapot kell várni a véradással.

A véradás nem vérvétel

Nem szabad éhgyomorral érkezni, sőt tanácsos előtte étkezni, alapvetően aznap és az azt megelőző este könnyű, nem zsíros ételek fogyasztása javallott, valamint a bőséges folyadékbevitel, ez lehet tea vagy víz, de a reggeli kávét sem kell kihagyni. 

„Véradás után négy órán keresztül ne végezzünk fizikailag megterhelő tevékenységet, ne sportoljunk, ne menjünk uszodába, de ezen kívül a szokásos módon folytathatjuk a napunkat” – részletezte Váradi Mariann, aki hozzátette, hogy érdemes akkor menni, mikor nemcsak fizikailag, de lelkileg is jól érezzük magunkat.

Egy alkalommal 450 milliliter vért vesznek le, ami nagyjából lefedi a felnőtt szervezetében lévő 5-6 liternyi mennyiség tartalékát. Sokan félnek a tűszúrástól az egyes vérvétel során tapasztalt kellemetlen élmények miatt, de a véradásszervezésért felelős szakmai vezető szerint gyakorlott asszisztenseik tűszúrását alig érzik az emberek.

Az Országos Vérellátó Szolgálat oldalán azt írják, hogy évente 2500-nál is több szúrást végeznek asszisztenseik, ezért egy körömcsípés érzésénél nem fognak többet érezni a véradók. 

Nem lehet anonim

A Magyar Vöröskereszt munkatársa elmondta, hogy a tajkártya mellett a személyi igazolványra és a lakcímkártyára azért van szükség, mert minden levett vért az OVSZ laboratóriumában megvizsgálnak, többek között olyan, vér útján fertőző betegségek, például hepatitis B, C vagy a HIV ellenanyagait is megnézik, ami kizárja a donáció lehetőségét, amennyiben problémát észlelnek, a hivatalos egészségügyi szerv értesíteni fogja a véradót természetesen az orvosi titoktartás oltalma alatt, majd megkérik, hogy fáradjon be kontrollvizsgálatra. 

„Ez ugyan az esetek elenyésző részét teszi ki, de ugyanakkor a véradás segítségnyújtás, ha valaki ki akarja vizsgáltatni magát, annak elsősorban orvosával kell konzultálnia, és vérvételre beutalót kérnie, a két fogalmat nem szabad összetéveszteni” – tette hozzá.

A vérkészítmény gyógyszernek számít, ezért a magyar és az uniós szabályoknak is meg kell felelnie, ellenőrizni kell benne minden fontos faktort, a vérlemezkékre, az alvadásra, a vörösvérsejtre vonatkozóan csakúgy, mint a kórokozók, vírusok jelenlétét. Gyártási számmal veszik fel a számítógépes rendszerbe, és felhasználásáig rendszeresen monitorozzák. Mindez az Országos Vérellátó Szolgálat feladata.

A leggyakoribb vércsoport

Egészen 1901-ig, amíg Karl Landsteiner fel nem fedezte a négyféle, A, B, AB, O vércsoportot, nem értették, hogy miért történik meg, hogy egyes emberek a vérátömlesztés után meghalnak, míg mások felépülnek.

Magyarországon szakmai követelmény, hogy a saját vércsoportjának megfelelő vért kapjon valaki. Hazánkban az A-s a leggyakoribb, az AB pedig a legritkább.

Itthon az A-s véradóból van a legtöbb, a legkevesebb pedig az AB-sből, így a vérbankba szállított mennyiség és az igény nagyjából egyensúlyban van

– árulta el a segélyszervezet munkatársa.

Emellett a szintén Landsteiner által kimutatott Rh pozitív és Rh negatív rendszert is figyelembe veszik a donációnál, a pozitív csak pozitívtól fogadhat. A magyarok 85 százaléka RhD antigén szempontjából a + csoportba tartozik. 

A világon a leggyakoribb vércsoport a 0+ és az A+, a legritkább pedig az AB–, a Föld lakosságának csupán 1 százaléka tartozik az utóbbi csoportba.

Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján a folyamatosan frissülő vérkészlet szint megmutatja, hogy itthon épp melyik típusból van a legkevesebb a vérbankban, e szerint most A-sokra és a B– csoportra lenne épp a legnagyobb szükség. A weboldalon bárki találhat tartózkodási helyéhez közeli véradó pontot akár 5 kilométeren belül, ahol időpontra is jelentkezhetünk.

Közel kerülni

A Magyar Vöröskereszt Véradásszervezésért felelős szakmai vezetője elmondta, hogy tapasztalataik szerint, ha az emberekhez közel viszik a lehetőséget, nagy arányban élnek vele. Ezért szoktak szervezni munkahelyekre is véradást, amire elmondása szerint a dolgozók nagy arányban érkeznek, közös jótékony munkaszünetként, közösségi eseményként.

Emellett több fesztiválon is rendszeresen szerveznek véradást, sokan tartják fontosnak a kikapcsolódás mellett a segítségnyújtás ezen formáját. Legutóbb például Kapolcson a Művészetek völgye rendezvény tíz napja alatt 1400-an jelentkeztek vért adni, az idei VOLT Fesztiválon pedig napi közel 100 ember látogatott el a véradópontra. A Sziget Fesztiválon is jelen voltak egészen 2012-ig, ameddig a külföldiek aránya nem haladta meg a magyar résztvevőkét. Mivel a vérdonációnak szigorú feltételei vannak, csak a magyar lakcímmel rendelkezőket tudják fogadni.

A rendszeres véradók

Az első véradás korhatára 60 év, mikor valaki először érkezik, megnézik a vércsoportját, erről a második alkalommal értesülni fog. Az első véradó kap egy köszönő emléklapot, majd mikor felhasználásra kerül a véradománya, minden donornak küld az OVSz egy sms-értesítést. 

„Jó érzés volt arra az üzenetre kelni, hogy kiszállították a vérét a Heim Pál Kórházba…” – mondta el lapunknak az egyik rendszeres véradó. A Vöröskereszt illetékese hozzáfűzte, hogy ez a motiváció a koronavírus alatt sem szűnt meg, a korlátozások ellenére érkezett annyi ember, hogy a lezárások miatt némileg csökkent igényt kielégítette a vérdonáció.

„Persze sokkal nehezebb volt megszervezni akkor a véradást, és megnyugtatni az embereket, hogy ez továbbra is biztonságos folyamat. Hőmérsékletméréssel, kézfertőtlenítéssel, maszkban várják és fogadják – a továbbra is nélkülözhetetlen segítségükért – a véradásokra érkező  önkénteseket. Az enyhítések ellenére ezeket az óvintézkedéseket a mai napig fenntartja az OVSz.

„A rendszeres véradók kora, esetleg betegsége miatt évente közel 50 ezer új embert kell a rendszerbe bevonni. A biztonságos, zavartalan vérellátás érdekében fontos, hogy minél többen váljanak rendszeres véradóvá” – hívta fel a figyelmet Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt véradásszervezésért felelős szakmai vezetője.

(Borítókép:  Vért ad egy férfi a Magyar Vöröskereszt hajdúböszörményi véradásán 2020. április 17-én. Fotó:  Czeglédi Zsolt / MTI)