Rétvári Bence és Márki-Zay Péter vitája: „Ha én így mondanék be számokat, szétszednének”

 vita első pontja az április 3-i eredmények értékelése volt. Márki-Zay Péter szerint lehetetlen küldetés volt, csoda lett volna a győzelem, de ettől függetlenül azt érzékelte, hogy a kormányoldalon sokan félnek, pedig óriási erőforrástöbblettel rendelkezett a Fidesz, és a „hazugságkampányok is megtették a hatásukat” – itt elsősorban a háborúra adott reakciókra gondolt. Márki-Zay Péter a végkifejlettől függetlenül is lát történelmi eredményeket, példaként említette, hogy összeállítottak egy szakmai programot, valamint több mint húszezer önkéntes szavazatszámláló volt.

Rétvári Bence úgy gondolja, hogy a baloldal taktikát váltott, de stratégiát nem. Az új taktika a teljes összefogás volt, de a stratégia maradt az, hogy Brüsszelből és más hatalmi központokból nézték Magyarországot, és nem a magyar érdek alapján vizsgálták a hatalmi központokat. Az államtitkár leszögezte, hogy a liberálisok és a posztszocialisták összefogtak a volt gárdistákkal, hogy mindenki, aki nem kedveli a Fideszt, rájuk szavazzon, de ez kevés volt a választóknak.

Márki-Zay Pétert leginkább az zavarta, hogy Magyarországon „hazugságokkal is lehet választást nyerni”. Felsorolta: nem akartak nemváltó műtéteket, nem küldtek volna katonákat a háborúba, és a rezsicsökkentést sem szüntették volna meg. Megemlítette azt is, hogy a közmédiában öt percet kaptak a kampányidőszakban. Rétvári Bence azzal vágott vissza, hogy a közmédia azóta is hívja az ellenzékieket, akik többségükben nem élnek a lehetőséggel. Az államtitkár megérti, ha valaki máshogy szemléli a világot, de aláhúzta: az nem vezet sehova, ha valaki ezt szellemi mélypontnak nevezi. Márki-Zay Péter úgy látja, a szellemi mélypont az volt, hogy Orbán Viktor maga is elismerte, félreérthetően fogalmazott Tusványoson a fajok keveredéséről.

Rétvári Bence reagált arra is, hogy Márki-Zay Péter szerint hazugságokkal nyert a Fidesz. Az államtitkár úgy véli, hogy az internet korában minden két perc alatt kiderül, így nem lehet ezt mondani. Az LMBTQ-programok óvodákba, iskolákba történő bevitelét fenyegető veszélynek nevezte, ami a felnövekvő generáció és az ország jövője szempontjából fontos. Márki-Zay Péter közbeszólva elmondta: ha valakinek az unokáját rá akarják beszélni a nemváltó műtétre, azonnal szóljanak neki, és megy tiltakozni.

Rétvári Bence kérdésére a korábbi miniszterelnök-jelölt elárulta, hogy érvénytelenül szavazott a gyermekvédelmi referendumon, amelyet egyébként „aberrált népszavazásnak” tart. Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy a népszavazás érvénytelen lett, majd feltette a kérdést: nem sikerült a népszavazás, milyen káros következménye lett ennek? Rétvári Bence válaszában kiemelte, hogy Magyarországon egy irányba soha ennyien még nem szavaztak népszavazáson. Ezt a kört többször is lefutották a vitázó felek. „Mi vagyunk a szellemi mélypont, amikor milyen dolgok voltak írva azokra a szavazólapokra?” – tette fel a kérdést az államtitkár. Márki-Zay Péter világossá tette, hogy ő senkit nem biztatott az ilyen szavazólapos üzenetekre.

Márki-Zay Péter nem merte volna meglépni, amit Orbán Viktor

Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy Orbán Viktor a választás előtt változatlan rezsicsökkentési rendszert ígért, aztán mégis változtattak a szabályokon. Rétvári Bence egyértelművé tette, hogy a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig továbbra is minden magyar családnak segít, nem tudja, hogy van-e ehhez fogható segítség bármelyik európai országban, miközben a baloldal tíz éve azt mondja, hogy a rezsicsökkentés rossz és fenntarthatatlan. Márki-Zay Péter szerint már Gulyás Gergely is azt mondta, hogy fenntarthatatlan, az ígéret az volt, hogy nem változik, a vád pedig az, hogy az ellenzék megszüntetné.

Őszintén szólva azt, amit Orbán Viktor meglépett a rezsicsökkentésben, és nem mertem volna meglépni

– fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester, aki önmagában pozitívnak tartja a kormány felismerését, hogy fenntarthatatlan.

Rétvári Bence kifejtette: a rezsicsökkentés célja, hogy megóvják a középosztályt és annak alsó részét a lecsúszástól. A kialakult helyzet viszont nem belföldi kérdés, mert az ötszörösére, hétszeresére emelkedtek a beszerzési árak, egyébként senki nem akart hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, mehetett volna tovább a rendszer, ha a háború és a háborús szankciók nem lövik az egekbe az energiaárakat.

Márki-Zay Péter azzal kontrázott, hogy azokról a szankciókról van szó, amelyeket Orbán Viktor is megszavazott. Rétvári Bence hozzátette: elmondták, hogy nem támogatják a szankciókat, de amíg az energetikát nem érintik, addig nem bontják meg az európai egységet. Ezután Kirill pátriárka kitiltásáról vitáztak a felek. Rétvári Bence szerint egyházi vezetőkre nem érdemes kivetíteni a politikai szembenállást, Márki-Zay Péter háborúpártinak nevezte Kirill pátriárkát, és vállalhatatlannak tartja a kiállást mellette.

„Csirkefarhát-befagyasztás, erre büszkék?”

Sikeres-e a szankciós politika? – ez volt a következő téma. Márki-Zay Péter szerint a szankciók működnek, mert hamarosan nem tudnak repülni az orosz utasszállító gépek, csak orosz autókat lehet kapni rádió és GPS nélkül. Rétvári Bence közbevetette, hogy a kínaiak szállíthatnak technológiai eszközöket. Az MMM elnöke azt mondta, hogy ők sem szállítanak. „Csak megveszik az energiahordozóikat” – rögzítette az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a háború vége lenne a siker, ehhez viszont a szuperhatalmaknak a béke és nem a háború irányába kell lépniük.

Márki-Zay Péter felvetette azt is, hogy a NATO-tagállamok katonákat nem, de fegyvereket küldenek Ukrajnába, egyetlen katonát, Ruszin-Szendi Romuluszt, a honvédség parancsnokát mégis Ukrajnába küldték. „Mit keresett egy magyar tábornok a fronton?” – kérdezte a hódmezővásárhelyi polgármester. „Nem harcolni ment” – szögezte le az államtitkár.

Ezután egy gyors ugrással már az a kérdés merült fel, hogy mi a közös a Jobbikban, Gyurcsány Ferencben és Márki-Zay Péterben. A volt miniszterelnök-jelölt szerint az a közös metszet, hogy csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, bevezetnék az eurót és haza tudnák hozni az uniós forrásokat.

A gazdaság állapotáról is szó esett. Rétvári Bence arra emlékeztetett, hogy tavaly az első helyen zártunk a gazdasági növekedés tekintetében az EU-ban, a legfrissebb, 6,5 százalékos adat pedig a harmadik helyre elég. Márki-Zay Péter ezt azzal egészítette ki, hogy így is a második legszegényebb ország vagyunk az EU-ban. Az államtitkár közölte, hogy jelentősen csökkent a mélyszegénységben élők száma. A tanárok alacsony fizetésére vonatkozó felvetésre úgy reagált, hogy ezért emelik a pedagógusok bérét.

Az élelmiszerárstop kérdésében sem sikerült közös álláspontra jutniuk a feleknek. „Csirkefarhát-befagyasztás, erre büszkék?” – kérdezte Márki-Zay Péter, mire Rétvári Bence elmondta, hogy alapvető élelmiszerek árát fagyasztották be, az ellenzék támadta az intézkedést. Az ellenzéknek az áfacsökkentés volt a receptje – vette vissza a szót az MMM elnöke. „És megkérdezte azokat, akikkel a választáson indult, hogy amikor áfacsökkentés volt, akkor a parlamentben miért nem szavazták meg?” – kérdezte Rétvári Bence. Márki-Zay Péter szerint ezt a baloldaltól kell megkérdezni, de egyébként minden alapvető élelmiszer áfáját csökkentenék.

Az áfacsökkentésből két lépés után már az ellenzéki közös listánál jártak a vitázók. Rétvári Bence jelezte, hogy a 2006-os áfacsökkentésből áfaemelés lett, „az a kormány is hazudott” – mondta Márki-Zay Péter, mire az államtitkár arra hívta fel a figyelmét, hogy most a közös lista befutó helyére tette az akkori miniszterelnököt. „Nem én tettem oda” – vágott közbe a volt miniszterelnök-jelölt, kifejtve, hogy ez a hat párt listája volt. Arra a kérdésre, hogy lesz-e még ezeknek a pártoknak a listáján, nem tudott válaszolni, mert nem lát a jövőbe.

„A kormányülést vezette volna, és önnek kétszázezer ember kerekítés?”

A szankciók Magyarországra gyakorolt hatásairól Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, hogy nem nagyon térnek el az uniós hatásoktól, majd azzal folytatta, hogy a benzinárstop hatásai között tessék elmondani, hogy sorba kell állni, nincs üzemanyag a kutakon, ez az „ostoba, pártállami intézkedés” visszahozása miatt van. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem háborús infláció van, az árak már a háború előtt is emelkedtek.

Márki-Zay Péter a vita egy pontján kijelentette, hogy „egymillió ember vándorolt ki”. Rétvári Bence rögtön visszakérdezett: „Kinek a statisztikája ez?” Ezután a felek oda-vissza pattogtatták egymásnak a labdát, Márki-Zay Péter a kivándorlókra vonatkozó számot kért Rétvári Bencétől, aki szerint ez hitelességi kérdés. A hódmezővásárhelyi polgármester aztán bedobta, hogy „kerekítettünk, legyen nyolcszázezer”.

A kormányülést vezette volna, és önnek kétszázezer ember kerekítés? Ha én így mondanék be számokat a parlamentben, szétszednének

– válaszolt Rétvári Bence, hozzátéve: ő sosem mond hasból számot.

A vita következő pontja az volt, hogy ellenzéki képviselők adóemelésről nyújtanak be javaslatokat, miközben Márki-Zay Péter az adócsökkentést, a minimálbér adómentességét emelte ki. Az MMM elnöke reakciójában számonkérte Rétvári Bencén Schmidt Mária a sorkatonaság visszaállítására vonatkozó szavait, és egyértelművé tette, nem az ő felelőssége, hogy a többi párt mit mond. „Az Európai Ügyészségen kívül mi köti össze önöket?” – kérdezte Rétvári Bence. Márki-Zay Péter szerint összeköti az ellenzéket az euró bevezetése, a környezetvédelem, a klímaerdők és a betétdíjas palackok is.

Fegyverszállítás Ukrajnába

Feltették a kérdést Márki-Zay Péternek, hogy szállíttatna-e fegyvereket Ukrajnába. A polgármester válaszában arról beszélt, hogy Pápán állomásozó gépekkel kerülőúton visznek fegyvert Ukrajnába, az olajembargót – ahogy az uniós tagállamok fegyverszállítását is – megszavazta Orbán Viktor, Magyarországnak pedig nincs olyan fegyvere, amit odaadhatna. Rétvári Bence szerint Márki-Zay Péter most sem mondott egyértelműen nemet, és az olajembargóra vonatkozóan hozzátette, hogy Magyarország mentességet kapott.

(Borítókép: Márki-Zay Péter / Facebook)