Horthy-szobrot avattak a Parlamentben, a DK náci provokációról beszél
További Belföld cikkek
A Mi Hazánk Mozgalom kedd délelőttre Horthy-szobor-avatást hirdetett a Parlament épületébe. A párt tájékoztatása alapján Kövér László házelnök kitiltotta az erről szóló sajtótájékoztatót a kék társalgóból, így az avatást megelőző eseményre az Országház félemeleti sajtótermében került sor.
Novák Előd azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy bár a vármegyék elnevezés visszahozását nem kísérte „érdemi intézkedésként” a csendőrség visszaállítása, de a Mi Hazánk nem adja fel, a Horthy-korszak „lenyűgöző gazdasági fejlődését és meg nem alkuvó politikáját” példának tekintve szobrot állítanak Horthy Miklósnak.
A Mi Hazánk képviselői benyújtanak egy határozati javaslatot is, a második bécsi döntés évfordulóját a „hazatérés napjává” nyilvánítanák. Novák Előd megemlítette azt is, hogy a baloldal Horn Gyuláról és Nelson Mandeláról nevez el közterületet, és „bár utolsó kormányzónk munkásságát lehet kritizálni bal- és jobboldalról akár jogosan”, de a Horthy-korszak „egyértelműen szoborért kiált”.
A párt hetekkel ezelőtt kezdeményezte Kövér László házelnöknél, hogy az Országház kupolatermében a nemzet nagyjai mellett helyet kapjon Horthy Miklós is. Választ nem kaptak a házelnöktől. Novák Előd megjegyezte azt is, hogy a DK vezetésével most azok háborognak a legjobban, akik „ha tehetnék, állandó jelleggel szivárványszínű zászlót tűznének a Parlamentre”.
A szoboravatásra Dúró Dóra alelnöki irodájában került sor, a Mi Hazánk politikusa, aki egyben az Országgyűlés alelnöke is, úgy fogalmazott, hogy
az elmúlt harminc év egyik legnagyobb emlékezetpolitikai mulasztása, hogy nem kezelik helyén Horthy Miklóst.
Dúró Dóra szerint „példaként lehet tekinteni” a korszakra, mert az I. világháború és Trianon után, gazdasági válsággal küzdve sikerült fejlődést és kulturális megerősödést felmutatni. Az alelnöki irodában egy 57 centiméter magas, Horthy Miklóst ábrázoló bronz mellszobor kapott helyet.
Az avatáson Toroczkai László három korszakról és három névről beszélt: Horthy-korszak, Kádár-korszak, „és ha így haladunk, lesz Orbán-korszak is”. A pártelnök kifejtette: meg kell vizsgálni a korszakok értékelésénél többek között a demográfiai és gazdasági helyzetet, Toroczkai László úgy látja, hogy az elmúlt 32 év rosszul teljesít ebből a szempontból, beleértve az Orbán-kormányokat is, „ráadásul 12 év alatt sem tették rendbe a múltat”. Toroczkai László a jövőre vonatkozva aláhúzta: a magyarságnak lelkileg meg kell erősödnie, és fel kell készülnie az előtte álló kemény munkára és küzdelmekre.
DK: Aki náci, az náci
Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője által jegyzett közleményben nácinak nevezték a Mi Hazánk Mozgalmat:
A Demokratikus Koalíció álláspontja, hogy aki úgy gondolkodik, mint egy náci, aki úgy érvel, mint egy náci, és aki nácibarát államfő előtt tiszteleg, és neki állít emléket, az maga is náci. Ezen nincs mit szépíteni vagy magyarázni.
A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy „magánlakásában mindenki annak az eszmének hódol, aminek akar. A magyar Parlament egyetlen helyisége se magánterület. Ha a Parlament elnöke eltűri ezt a náci provokációt, akkor sok egyéb bűne mellett maga is a náci mocsok sárfoltját viseli mostantól. Náciknak nincs helyük a Parlamentben. Semmilyen tisztségben.”
Saját irodában megtehetik
Megkérdeztük az Országgyűlés Sajtóirodáját, hogy kért-e, kapott-e engedélyt a Mi Hazánk Mozgalom az épületben történő szoboravatásra, egyáltalán szükséges-e az engedélykérés, ha egy politikus irodájában történik a szoboravatás. A következő választ kaptuk:
Arra vonatkozóan, hogy ki milyen szobrot tesz be a saját irodájába – a hatályos törvényeken kívül –, nincs belső szabály. A Mi Hazánk parlamenti frakciója nem kezdeményezett egyeztetést az Országgyűlés Hivatalával szoborállításról.
A sajtóiroda lapunknak küldött válaszában világossá tették: „Az alelnök döntése, hogyan rendezi be dolgozószobáját, ezt a döntést az Országgyűlés Hivatalának nem áll módjában korlátozni.”
(Borítókép: Szabó Réka / Index)