Hamis mézeket árulnak a szupermarketek
További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
116 termelői és bolti mézet vizsgáltatott be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a szupermarketek polcairól 47 minta került a laboratóriumokba. A szervezet honlapján közzétett eredmények alapján a termelői mézek megfelelnek a követelményeknek, viszont az áruházakban kapható mézek többségénél a minőség nem biztosított, és még a mézek eredete is megkérdőjelezhető.
47 bolti mézből 28-at akácmézként árusítanak, de a többségükről megállapították, hogy akácnak hűlt helye bennük. Helyette az Infostart szerint más virágok, leginkább a facélia pollenjét azonosították.
Cukorral hamisítják a mézet
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint az egészségre nem károsak a pótlóanyagok, többnyire cukorral hamisítják a mézet. Észnél kell lenni, mert a boltokban a drága méz helyett sokkal olcsóbb cukrot kaphat a vásárló.
A hamisítók régebben a kukorica keményítőjéből nyert izoglükóz szirupot használtak, de fejlődtek a laboratóriumi technikák, és már az is kimutatható, hogy a cukor egyszikű vagy kétszikű növényből származik. A csalók emiatt kénytelenek burgonyacukorra váltani.
A mézhamisítás lehetséges okai
Magyarországot az Európai Unió legnagyobb méztermelői között tartják számon, mivel az ország rendelkezik az egyik legnagyobb méhsűrűséggel: négyzetkilométerenként 13 méhcsalád él. Összesen így közel 1,2 millió méhcsaládot 20 ezer méhész gondoz. Évente 25-30 ezer tonna mézet termelnek a magyar méhek, aminek 60 százalékát exportáljuk.
A méhek jóllétét előtérbe helyező méhészeti tevékenység támogatása érdekében az agrárminiszter júniusban közölte, hogy tízmilliárd forint keretösszeggel hirdette meg az Agrárminisztérium (AM) a méhek állatjóléti támogatását. Nagy István szerint a kormány 2010 óta 50 millió euróval támogatta a méztermelőket és 25 millió eurós méh állatjóléti pályázatot hirdetett, valamint bevezette a beporzási támogatást.
A méztermelés problémájáról leginkább a mézhiány tehet, hiszen a virágok kevés nektárt és virágport termelnek. A méhészek szerint katasztrofális a helyzet, szinte szemernyi méz sincs, mert a hónapok óta tartó szárazságban a virágok alig termelnek nektárt és virágport, emiatt a méheknek alig jut méz, és éheznek.
(Borítókép: Rosta Tibor/MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
