Hamis mézeket árulnak a szupermarketek
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
116 termelői és bolti mézet vizsgáltatott be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a szupermarketek polcairól 47 minta került a laboratóriumokba. A szervezet honlapján közzétett eredmények alapján a termelői mézek megfelelnek a követelményeknek, viszont az áruházakban kapható mézek többségénél a minőség nem biztosított, és még a mézek eredete is megkérdőjelezhető.
47 bolti mézből 28-at akácmézként árusítanak, de a többségükről megállapították, hogy akácnak hűlt helye bennük. Helyette az Infostart szerint más virágok, leginkább a facélia pollenjét azonosították.
Cukorral hamisítják a mézet
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint az egészségre nem károsak a pótlóanyagok, többnyire cukorral hamisítják a mézet. Észnél kell lenni, mert a boltokban a drága méz helyett sokkal olcsóbb cukrot kaphat a vásárló.
A hamisítók régebben a kukorica keményítőjéből nyert izoglükóz szirupot használtak, de fejlődtek a laboratóriumi technikák, és már az is kimutatható, hogy a cukor egyszikű vagy kétszikű növényből származik. A csalók emiatt kénytelenek burgonyacukorra váltani.
A mézhamisítás lehetséges okai
Magyarországot az Európai Unió legnagyobb méztermelői között tartják számon, mivel az ország rendelkezik az egyik legnagyobb méhsűrűséggel: négyzetkilométerenként 13 méhcsalád él. Összesen így közel 1,2 millió méhcsaládot 20 ezer méhész gondoz. Évente 25-30 ezer tonna mézet termelnek a magyar méhek, aminek 60 százalékát exportáljuk.
A méhek jóllétét előtérbe helyező méhészeti tevékenység támogatása érdekében az agrárminiszter júniusban közölte, hogy tízmilliárd forint keretösszeggel hirdette meg az Agrárminisztérium (AM) a méhek állatjóléti támogatását. Nagy István szerint a kormány 2010 óta 50 millió euróval támogatta a méztermelőket és 25 millió eurós méh állatjóléti pályázatot hirdetett, valamint bevezette a beporzási támogatást.
A méztermelés problémájáról leginkább a mézhiány tehet, hiszen a virágok kevés nektárt és virágport termelnek. A méhészek szerint katasztrofális a helyzet, szinte szemernyi méz sincs, mert a hónapok óta tartó szárazságban a virágok alig termelnek nektárt és virágport, emiatt a méheknek alig jut méz, és éheznek.
(Borítókép: Rosta Tibor/MTI)