Egy alapvető kérdés, amelyről dönteniük kell az ellenzéki pártoknak

Az április 3-i országgyűlési választásokon a hat párt összefogása sem volt elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a Fidesz–KDNP újabb kétharmados parlamenti többségét. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségével a listás szavazatok 34,44 százalékát kapta, szemben a Fidesz–KDNP 54,13 százalékával.

Gyöngyösi Márton: Lesz még aktualitása, de

Gyöngyösi Márton lapunknak adott júliusi interjújában úgy fogalmazott, hogy

az összefogásnak biztos lesz még aktualitása, mert a következő választásra is a Fidesz fogja írni a szabályokat, és ennek megfelelően rá leszünk kényszerítve arra, hogy valamilyen együttműködés legyen az ellenzéki pártok között. Most viszont nem ez a feladatunk, mindenkinek újjá kell építenie a saját bázisát.

A Jobbik elnöke az előválasztással kapcsolatban megjegyezte, „át kellett volna gondolni, hogy az ellenzéki pártok körében kikkel érdemes szövetségre lépni és pólust képezni”. Kérdésünkre kifejtette, még ha eltérő politikai, ideológiai vonalat is képvisel a Jobbik, a Momentum és az LMP, „három olyan pártról beszélünk, amelyek a rendszerváltás utáni pártok körén kívül vannak. Ezek a pártok a tandemben működő pártrendszerből kimaradtak és kívülről érkeztek”, ezért úgy látja, hogy „továbbra is lenne létjogosultsága egy ilyen együttműködésnek”.

Gyöngyösi Márton távlati szempontból nem zárta ki, hogy elnökként megpróbálja közelebb hozni egymáshoz ezt a három pártot, „de most az egyik legfontosabb feladat, hogy ne egymással törődjenek a pártok, hanem mindenki szedje rendbe magát, a saját szavazóival foglalkozzon és erősítse meg az identitását”.

Kunhalmi Ágnes ragaszkodik az összefogáshoz

Kunhalmi Ágnes lapunknak adott interjújában többször is egyértelművé tette, hogy ragaszkodik az összefogáshoz. 2018-ban külön indulva többen szavaztak az ellenzéki pártokra, mint 2022-ben összefogva, van jövője ennek a konstrukciónak? – kérdeztük az MSZP társelnökét, aki aláhúzta:

Egyértelműen igen. Valóban döntő különbség, hogy 2014-ben és 2018-ban nem volt abszolút többsége a Fidesznek, most van, de akkor sem tudtunk kormányra kerülni, és ugyanúgy kétharmados parlamenti többség volt. Van egy választási rendszer, egy függőségi viszonyokban kiteljesedett NER, ahol új pártot nem lehet meggyökeresíteni, ennek fényében kell eldöntenünk, hogy mit akarunk.

Kunhalmi Ágnes azt is hangsúlyozta, hogy „az MSZP-nek, a hazai baloldalnak új kihívásokra új válaszokat kell keresnie”, valamint a szociáldemokraták és a liberálisok kiegyezéséről is beszélt: „A liberálisok és a szociáldemokraták sok kérdésben hasonlóan gondolkodnak, mégis úgy látom, hogy soha nem fognak megférni egy pártban, szükség van önállóan egy baloldali gyűjtőpártra, ez az MSZP, mi a válaszokat balról keressük, és szüksége van a liberális világnak is egy saját szervezetre.” Arra a kérdésünkre, hogy lát-e ilyen szervezetet a politikai palettán, a szocialista politikus elmondta: „Ha a Momentum képes meghaladni mostani, jórészt rétegpárti jellegét, akkor igen.”

Kunhalmi Ágnes egyébként lát strukturális kérdéseket az ellenzéki oldalon, de rögzítette: „Az én fejemben nem összeolvadásról van szó, inkább olyan együttműködési struktúrák felépítéséről, akár koalíciókötésekről vagy uniópártokról, mint például a CDU–CSU kapcsolata. Ott a két pártnak saját tagsága és identitása van, de a társadalmi, gazdasági kérdésekre döntően jobboldalról keresik a választ. Nekünk azokkal kell tartalmi szempontból együtt keresni a válaszokat, akik közel állnak hozzánk.”

Tordai Bence szerint választástechnikailag nincs másnak értelme

Választástechnikailag nincs másnak értelme. Az önkormányzati és az országgyűlési választáson is olyan logika érvényesül, hogy ha egymás ellen futunk, akkor nem tudunk nem sokkal rosszabb eredményt elérni, mint együtt. Az EP-választás kicsit más, ott arányos rendszer működik, tisztán listás szavazatokkal, nincs együttműködési kényszer

– húzta alá Tordai Bence lapunk kérdésére júliusban.

A Párbeszéd társelnöke úgy véli, ha „egységes politikai képviselete van a zöld gondolkodású embereknek, magától értetődő, hogy melyik párt lesz a favoritjuk. A hat ellenzéki pártból kettő zöldként azonosítja magát, ez egyrészt olyan előny, ami a programalkotásban komolyan megmutatkozott. Ha viszont a pártstruktúrát nézzük, akkor nehézséget okoz.”

Tordai Bence kiemelte, hogy a két magyar zöld párt válaszút elé érkezett, hogy mit tartanak fontosabbnak: „Legyen egy erős, középtávon egységes, zöld politikai pólus, vagy valamelyik erősebb szereplővel nagyon jó kapcsolatot fenntartva biztosítani a szervezeti értelemben vett túlélést, még akkor is, ha az ügynek ez kevésbé használ. Mi a kongresszuson meghoztuk a döntésünket, a zöld irányban hiszünk, ehhez keresünk partnereket elsősorban a társadalomban és civil szervezetekben, de adott esetben a politikában is. Az LMP kongresszus és érdemi választás előtt áll.” Tordai Bencének feltettük a kérdést, hogy egyesülnének-e az LMP-vel.

Középtávon nem lehet megosztott a zöld politika képviselete, ezért nem mindegy, hogy a másik zöld párt egy nagyobb szervezet oldalvizén szeretne evezni, vagy a zöld ügyekben tudunk egymásra stratégiai szövetségesként számítani. Rajtuk múlik, bennünk megvan a nyitottság

– mondta az ellenzéki politikus.

Tordai Bence szavairól augusztusban megkérdeztük Bakos Bernadettet. Az LMP országgyűlési képviselője úgy gondolja: amíg egy-két százalékos a támogatottságuk, addig nem az a legfőbb kérdés, hogy hány zöldpárt van, hanem az, hogy valaki képes-e megszólítani a zöldbázist, és szavazatokra váltani a zöldügyek támogatottságát. A politikus hozzátette:

Tordai Bencét nehéz követni, egyszer a DK zöld tagozatának nevez minket és azt mondja, hogy külön indulnának az EP-választáson, aztán később együttműködésről és nyitottságról beszél. Ügyeket kell képviselni, ügyek mentén bármilyen párttal elképzelhető az együttműködés.

Az LMP-nek nem szövetségi politikája, hanem politikája van

Ungár Péter kiemelte, hogy az összefogással fémjelzett országgyűlési választási kampány után „önállóbb, karakteresebb politizálásra van itt az idő, és én ezt is vállaltam, hogy ez egy önálló és karakteres időszaka lesz ennek a pártnak”.

Az LMP társelnöke az Inforádiónak adott interjúban leszögezte:

Mi úgy döntöttünk, hogy nem szövetségi politikánk, hanem politikánk van.

Ungár Péter az LMP természetes szövetségesére vonatkozó kérdésre úgy vélekedett, hogy „a zöld politikának a rendszerkritikus gondolat miatt a baloldali gazdaságpolitikai gondolatokkal van egyfajta természetes szövetsége, de nem fogok pártnevet mondani, mert még nem vagyunk itt. A miniszterelnök úr szokta mondani, hogy akkor kell a hídon átmenni, ha odaérünk. Hát még nemhogy a hídon nem vagyunk, még a híd előtt sem vagyunk.”

A Momentum elnöke: A pártoknak minél jobban meg kell magukat mutatni

„Valamifajta együttműködés biztosan lesz a 2024-es önkormányzati választások során is. Szerintem ez a politikai akarat és a politikai realitás is” – tette világossá lapunknak adott interjújában Gelencsér Ferenc. Ugyanakkor egy másik kérdésünkre így fogalmazott:

Ahol együttműködünk, például az önkormányzatokban, ott természetesen fenntartjuk az együttműködést – hiszen erre vállalkoztunk, és a helyiek érdeke is ez. Ezen túl viszont én is amellett vagyok, hogy a pártoknak minél jobban meg kell magukat mutatniuk a 2024-es EP-választásig tartó két évben, hogy kiderüljön, a választók mely pártokra tartanak még igényt.

Gyurcsány Ferenc hamar egyértelművé tett néhány dolgot

Gyurcsány Ferenc néhány nappal a választások utáni beszédében többek között arról értekezett, hogy

ha van fontos fejleménye ennek az utolsó négy évnek, ha van megőrzendő eredménye ennek az időszaknak, mint a politika szerkezetében, akkor az, hogy ezt a hat pártot ilyen-olyan módon együtt kell tartani.

A korábbi miniszterelnök megjegyezte azt is, „aki azt állítja, hogyha szétmegyünk, akkor az jobb lett volna, viszont az, aki ilyet mond, azt gondolom, hogy semmit nem ért a magyar választási rendszerből”.

A 2024-es felállás

Ahogy arról beszámoltunk, 2024-től ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.

Arra a kérdésünkre, hogy a Jobbik önállóan indul-e a 2024-es EP-választáson, Gyöngyösi Márton júliusban a következő választ adta:

Igen. Az EP-választáson egy konkrét ügyben kell felvázolni az elképzelésünket. Márpedig itt komoly eltérések vannak a pártok között. A Jobbik az egyedüli párt, amely az EU alapító atyáinak gondolataihoz és eszmeiségéhez szeretne visszatérni.

Kunhalmi Ágnes szerint abban egyetértés van, hogy az önkormányzati választáson csak együtt lehet indulni.

A szocialista politikus úgy látja, az EP-választáson is összefogással kellene rajthoz állni, de az MSZP még nem döntött erről. Az MSZP társelnöke azzal érvelt a közös indulás mellett, hogy „nem demokratikus viszonyok között élünk, de még tisztán demokratikus körülmények között is óriási versenyelőnyt jelentene a Fidesz egységes szavazóbázisa. Ha egy átlag ellenzéki szavazó még mindig azt fogja látni, hogy egymás rovására politizálunk, egymásban látjuk a problémát, akkor elfordulnak tőlünk, és újra érvényesül a jobboldali bázis akarata. Ráadásul egy napon tartott EP- és önkormányzati választási kampányban nehéz lesz elmagyarázni, miért támogatom a közös jelöltet és a külön EP-listát. Ez minden szinten hátrányba hozná a Fidesszel szemben az összes ellenzéki pártot, jelöltet.”

Tordai Bence az EP-választáson történő önálló indulásra vonatkozó kérdésünkre kijelentette:

A Párbeszéd készen áll erre, alkalmassá kell tennünk a pártot az önálló indulásra.

A társelnök konkrét nevet is említett, az a céljuk, hogy „a zöld politikának legyen erős, minőségi képviselete Magyarországról is az EP-ben, erre van egy kiemelkedően alkalmas ember, és ha van érdemelvűség a politikában, akkor abból következik, hogy Magyarországot olyan embereknek kell képviselniük az Európai Parlamentben, mint Jávor Benedek”.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke lapunknak adott interjújában az önálló megmérettetésre buzdította a pártokat:

Az európai parlamenti választások egy arányos, igazságos, listás választás, ahol az egyes induló pártok más-más európai pártcsalád tagjai, és a képviselőik is ezen európai pártok frakcióinak tagjai az Európai Parlamentben. Ezen a választáson reális visszajelzést lehet kapni arról, hogy egyes pártoknak és ezen pártok a világról és azon belül hazánkról alkotott elképzeléseivel mennyire értenek egyet az emberek. Én minden pártot csak buzdítani tudok arra, hogy mérettesse meg magát önállóan, hiszen ez komoly legitimációt ad.

Ungár Péter az Inforádiónak adott interjúban jelezte, egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy mi lesz két év múlva: „Az, hogy két év múlva az európai parlamenti és az önkormányzati választáson majd mit fogunk csinálni, aki most azt mondja a választópolgároknak, hogy pontosan tudja, az hazudik a választópolgároknak. Én ezt nem tudom. Én azt tudom mondani, hogy addig az időszakig tartalmi ajánlatot kell felmutatni, és utána ez alapján, ami nálunk egy zöld ajánlat, tudjuk eldönteni, hogy mi és hogy fog történni.”

(Borítókép: Papajcsik Péter/Index)