Kezdődik a vonulás, útnak indulnak a fecskék

A magyarországi fecskék hosszú távú vonulók, ami főként nappal történik, de a Földközi-tenger és a Szahara fölötti átkeléskor éjszaka is repülnek, hogy a telet Afrikában tölthessék – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapja.

Orbán Zoltán, az MME szóvivője az Index érdeklődésére elmondta, hogy a fecskék vonulását egy hiperevési időszak előzi meg, amelyben a madarak pár hét alatt annyi zsírt halmoznak fel a testükben, akár megduplázva a súlyukat, ami akár 5-6 napnyi folyamatos repülésre, napi ezer kilométert meghaladó távolságok folyamatos megtételére is elegendő „üzemanyaggal” látja el őket a hosszú vonuláshoz.

Az egyesület honlapján található beszámoló szerint a tartalékenergia-forrás azért zsír, mert ennek lebontása, energiává alakítása sokkal gazdaságosabb, mint a szénhidrátoké vagy az izomfehérjéké.

A szakember elmondása szerint a fecskék útvonalát ugyan nem tudják lekövetni, mert ilyen kicsi műholdas jeladó még nem áll rendelkezésre, de egy parányi, hátizsákként viselt adatgyűjtő geolokátor segítségével rögzíthető, hogy a fecskék mennyi időt töltenek sötétben, illetve világosban. Így az adatok elemzésekor egy körülbelül 180×180 kilométeres négyzetbe helyezhető a fecskék aktuális helyzete.

A vonulás veszélyei

A klímaváltozás hatására megváltozó széljárás és a sivatag szélesedése miatt rengetegen pusztulnak el az egyébként is erőpróbáló és veszélyes vonulás közben. Nemcsak az időjárás viszontagságai, hanem ragadozók is leselkednek rájuk, sőt, vannak olyan országok, ahol az emberek is vadásszák őket. 

A háztáji állattartás visszaszorulása, az utak, udvarok lebetonozása és a vegyszeres rovarirtás és szúnyoggyérítés, a tavaszi és nyári időjárás megváltozása miatt a fecskéknek a fészkelés és a fiókanevelés időszakában sincs könnyű dolguk.

Orbán Zoltán elmondása szerint az első fecskék legkorábban március első-második hetében térnek vissza, ezek az úgynevezett szuperhímek. A legerősebb, leggyorsabb vonulásra képes, ezért legkorábban érkező hímek konkurensek nélkül foglalhatnak területet, ami elengedhetetlen a szaporodási felkészüléséhez.

A tojók esetében a sebességnél, a korai érkezésnél fontosabb, hogy a lehető legjobb kondícióban érjenek haza, ezért ők a vonulás későbbi hullámait alkotják. A tavaszi vonulás azonban jóval gyorsabb folyamat, mint az őszi, mert a madarakat nagyobb sebességre késztetik a hosszabbodó nappalok-rövidülő éjszakák hatására kiválasztódó nemi hormonok, a közeledő szaporodási időszak kényszerítő ereje.