Lecsapott a rezsidémon: eltüzelt komp, kevesebb világítás

A nyírségi Balsa fontos szerepet játszik a térség életében. Miután közel s távol csak Tokajnál van közúti híd, a Tisza-parti községnél lehet kompon átkelni a folyón a Bodrogzugba.

Eltüzelik a kompot, előbb lekapcsolják a lámpákat

„A komp önkormányzati fenntartású és dízelolajjal üzemel. Nehéz lenne a meglehetősen termetes vízi járművet bevontatni a közeli gávavencsellői benzinkútra, ezért kannákban hozzák az üzemanyagot. Természetesen piaci áron” – mondta lapunknak Somogyi Szilvia, Balsa polgármestere.

Árat év közben nem emelhetnek, idáig még rentábilis a hivatalos nevén közútpótló funkciót ellátó komp, szerencsére nagy a forgalom. Hatalmasat kellene kerülnie annak, aki Sárospatak irányából akarná megközelíteni Nyíregyházát, a mostani üzemanyagárak mellett a komppal még spórolni is lehet. A napokban pár napig nem közlekedett a komp, a fedélzet elhasználódott deszkáit cserélték újakra.

A régiek sem mennek kárba, a szögeket kihúzgáljuk, a deszkákat az intézményeink fűtésére eltüzeljük 

– teszi hozzá Somogyi Szilvia.

Az önkormányzat még nem kapott közüzemi számlákat ebben a hónapban, ezért a polgármester még nem tudja, mennyivel emelkednek a költségeik. Azt viszont igen, hogy a költségvetésben túl sok felszabadítható keret nem lesz az energia-veszélyhelyzet miatt módosított rezsicsökkentési szabályok okozta költségnövekedések finanszírozására.

Az igazi problémát a községi konyha üzemeltetése okozza, ahol már látszik, hogy iszonyatosan el fognak szabadulni a rezsiköltségek. Pár éve a felújításra kaptak egy tízmilliós támogatást, cserébe tíz évig kötelezően üzemeltetni kell a konyhát. Ami azért jelent most nagy terhet, mert alaphelyzetben nem kötelező az önkormányzatoknak konyhát üzemeltetni. Az óvoda esetében visszatérnek a fatüzelésre (l. a komp használt fedélzeti deszkái).

Természetesen a nyolcszáz lelkes település lakóinak is megpróbálnak segíteni. A szociális tűzifa mellett közüzemi támogatást adnak a rászorulóknak.

Havonta háromezer forintot tudunk adni, amin már mosolygok, és nem azért, mert jó a kedvem

– mondja Somogyi Szilvia.

Azt még hozzáteszi, nagyon reméli, a kormány nem feledkezik meg a kistelepülésekről, mert ha nem érkezik segítség, sokan lehúzhatják a rolót, mert nem fogják tudni kifizetni a közüzemi számlákat.

Nem dőlhetünk hátra, de picit azért mosolyoghatunk

A hegyaljai Hercegkút tipikus sváb település. A valamivel több mint hatszáz lakost számláló falu összetartó, zárt közösséget alkot, a takarékoskodást szinte az anyatejjel szívják magukba.

A település polgármestere, Rák József szerint ebben az időszakban ebből tudnak reményt kovácsolni. Ahogy az Indexnek elmondta, sok mindent át kell gondolniuk, de az biztos, egyetlen önkormányzati intézményt nem fognak bezárni. Jelenleg azt keresik, hol tudnak még a jelenleginél is egy kicsivel többet spórolni. A településvezető elmondta, a jelek szerint Hercegkúton idejekorán megérezték, invesztálni kell az energiatakarékosságba. Az elmúlt 5-10 évben valamennyi önkormányzati intézményben korszerűsítették a fűtést. Ha kell, át tudnak térni a fatüzelésre is. 

Az önkormányzati intézmények jelentős része napelemparkkal ellátott. A polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a konyha és a négyosztályos német nemzetiségi iskola fűtése a télre már biztosított. A közvilágítás okozhat egy kisebb gondot, de a környéken lévő települések közül a hercegkútiak most a legnyugodtabbak.

Ha nem is dőlhetünk hátra ebben a helyzetben, egy picit azért mosolyoghatunk

– teszi hozzá a polgármester.

Ha lesz kompenzáció, túlélünk, ha nem, fűbe harapunk

A karosi Honfoglalás Kori Látogatóközpont az egyik bizonyítéka annak, 1200 évvel ezelőtt a Bodrogközből is irányították eleink az új haza benépesítését. Illetve ez csak a második, mert a hatalmas területen lévő látogatóközpont azért épülhetett ide, a homokos talajra, mert onnan pár száz méterre több évtizeddel ezelőtt honfoglalás kori temetőt tártak fel.

Amennyire büszkék voltak a településen, hogy náluk épült meg a látogatóközpont, a központ, az alig félezer lakosú falu vezetése most annyira bosszús emiatt. Mert a megépítésre adtak pénzt, az üzemeltetésre viszont már nem. Az önkormányzat kötelezően vállalta egy ideig a központ működtetését, de az a határidő tavaly lejárt. Miután ez nem kötelező feladat, ezért egy fillért sem ad erre az állam, viszont a dolgozók bérét, a rezsit fizetni kell.

Nincs más megoldás, ősszel bezárjuk a látogatóközpontot

– mondja Dakos János, Karos polgármestere.

A karosi településvezető igazi bodrogközi ember. A közeli Karcsán született, közel hetven évéből két évtizednyit bármikor letagadhatna, szőke bajsza tekintélyt parancsoló, ahogy a hatalmas termete is. Mindehhez gyakran mutatja egészséges, fehér fogait, mert szívesen és gurulósan kacag. Ahogy mondja, most keserűen tud csak leginkább nevetni.

Tíz éve azt mondták, adnak pénzt fűtéskorszerűsítésre. Át is álltunk a gáztüzelésre a művelődési házban. Most télen bezárjuk, mert nem tudunk visszaállni a fára 

– mondja Dakos János.

A könyvtárat csak azért nem, mert a falu kisiskolásai oda járnak hetente többször informatikaórára. Az idősek nappali klubjára sem tesznek lakatot, jóformán ez az egyetlen közösségi tér.

Évek óta csak a mínuszokat görgetik maguk előtt Karoson is. Most azon gondolkodnak, kiadják bérbe a látogatóközpontot. Pályázaton nemrégiben nyertek ugyan 70 millió forintot a fűtés korszerűsítésére, de a megvalósításból idén már nem lesz semmi.

Ha lesz kompenzáció, mert lesz, akkor túlélünk. Ha nem, sok önkormányzat harap a fűbe

– teszi hozzá a településvezető.

Dakos János szerint most csak tesztelik az önkormányzatokat. Szerinte két hónappal előbb azért lengették be a rezsiszabályok módosítását, hogy a településvezetők elkezdjenek gondolkodni a megoldásokon. 

„Aztán, ha sikerül, valamelyik főember odafent azt mondja majd, na látjátok, ezek szerint eddig mindannyian csak pazaroltatok” – mondja Dakos János.

(Borítókép:  Anita Pouchard Serra/Bloomberg/Getty Images)