Így próbálja hazahozni a kormány az uniós pénzeket

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még a július eleji Kormányinfón beszélt arról, hogy a kormány több javaslatát is elfogadta az Európai Bizottságnak, ezek a következők:

• A korrupciós ügyekben legyen helye bírósági jogorvoslatnak;
• a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell adni;
• az uniós források jelentős részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére fordítsák;
• valamint 15 százalék alá mérséklik az egy ajánlattevős közbeszerzések számát.

Törvénymódosításokkal a megállapodásért

„Elérhető közelségbe került a megállapodás a Bizottsággal” – közölte Varga Judit július 19-én. Az igazságügyi miniszter akkor azt is leírta, hogy a folyamatok előmozdítása érdekében az Európai Bizottság javaslatait is figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium két olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a megállapodás mielőbbi megszületését segíti elő.

Mindkettő törvényjavaslat címében szerepel, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”:

• Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról.
• Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról.

Varga Judit úgy foglalta össze a két javaslatot, hogy

a Bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítunk a társadalmi konzultációra, valamint biztosítjuk, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is.

A módosítók általános indoklásában is van közös pont, mindkettő bevezetőjében arról olvashatunk, hogy „a kormány elkötelezett az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás mellett. A törvényjavaslat benyújtását a kormány és a Bizottság közeledő álláspontjai teszik lehetővé, és Országgyűlés elé terjesztése bizonyítja, hogy a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat, és keressük a megegyezést a Bizottság több ajánlását elfogadva. A kormány ezen törekvéseit példázza a jelen javaslat is.”

A Varga Judit által benyújtott javaslatokról korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Korrupcióellenes Munkacsoport

A szeptember 5-i Magyar Közlönyben megjelent egy határozat „az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával összefüggő feladatokról”.

Ebben azt is részletezik, hogy a kormány a Magyarországgal szemben megindított eljárás keretében hozott korrekciós intézkedésként egyetért egy olyan független hatóság létrehozásával, amely „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra”.

Ennek érdekében a kormány 2022. szeptember 30-ig javaslatot tesz az Országgyűlés számára a hatóság – 2022. november 21. napja előtti – létrehozásához és működéséhez szükséges, a hatóság függetlenségét garantáló törvény elfogadására.

A határozat második pontjában megjelenik a Korrupcióellenes Munkacsoport:

a kormány kötelezettséget vállal egy új Korrupcióellenes Munkacsoport 2022. december 1-jéig történő létrehozására olyan módon, hogy abban kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez az 1. pont szerinti hatóság nyújt adminisztratív támogatást.

Gulyás Gergely a szeptember 8-i Kormányinfón kifejtette, hogy gyakorlatilag közbeszerzési ellenőrző hatóság lesz, ami az uniós közbeszerzéseknél ellenőrzési, felfüggesztési hatáskörökkel rendelkezik. Ezt az Európai Bizottság kérte, a magyar kormánynak pedig nem volt ellenére.

Független szakértők

Ugyanebben a Magyar Közlönyben jelent meg egy határozat „a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozásáról”.

Ebben leszögezik, hogy „a kormány elkötelezett az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának, gazdaságosságának növelése, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és a verseny szintjének növelése, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése iránt”.

A határozat arra hívja fel a területfejlesztési minisztert, aki Navracsics Tibor, hogy

gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöbértéket.

A keretrendszer létrehozásában és működtetésében közreműködő, a hazai közbeszerzések területén tevékenykedő, független nem kormányzati szervezetek és közbeszerzési szakértők kiválasztásáról is gondoskodni kell, azzal a kitétellel, hogy ennek nyílt pályázati úton kell történnie.

Varga Judit diplomáciai nagyüzeme

Varga Judit szeptember 7-én utazott Brüsszelbe, ahol több találkozója is volt. Egyeztetett többek között Maros Sefcsovics intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztossal, Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős bizottsági alelnökkel, Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztossal, Didier Reynders igazságügyi biztossal, valamint Ylva Johansson belügyekért felelős biztossal.

Az igazságügyi miniszter a „diplomáciai nagyüzem” végén úgy értékelt, hogy

az elmúlt két napban intenzív tárgyalásokat folytattam az Európai Bizottság tagjaival. Úgy gondolom, hogy az utóbbi időszakban fontos előrelépést tettünk a megállapodás érdekében. Konkrét kérdésekben és konkrét vállalásokról egyeztettünk. Egyetértünk abban, hogy az uniós pénzek hatékony és átlátható felhasználása közös érdek. Erre mi készek vagyunk messzemenő garanciákat biztosítani. A magyar kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd híve, és azért dolgozik, hogy Magyarország és a magyar emberek hozzájuthassanak az őket megillető forrásokhoz.

Navracsics Tibor egy szeptember 5-i sajtótájékoztatón újságírói kérdésre az uniós forrásokkal kapcsolatban nem tudott látványos előrelépésről beszámolni. Arra várnak, hogy az Európai Bizottság válaszoljon a levélre, amelyben a kormány reagált a kérdéseikre. Ennek határideje szeptember 22. A miniszter úgy látja, ha sikerül megállapodni, az uniós helyreállítási alapból származó első összegek 2023 első negyedévében érkezhetnek Magyarországra.

Szélesebb körű kritikák, mint amiről tudni lehet

Jávor Benedekhez eljutott Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos július 20-i keltezésű levele a Biztosi Kollégiumhoz. A volt EP-képviselő szerint ebben Hahn már júliusban felhatalmazást kért, hogy a magyar kormánynak a jogállamisági eljárásban eljuttatott nem kielégítő válaszai miatt értesítse a magyar felet a szankciók alkalmazásának szándékáról.

A levélből az is kiderül, hogy milyen kifogásai vannak a Bizottságnak, és milyen mértékű szankciókat javasol. Budapest brüsszeli képviseletének vezetője úgy gondolja, hogy „ezek alapján pedig elég sötét kép bontakozik ki”.

A kritikák sokkal szélesebb körűek, mint amiről tudni lehet, és nem orvosolják őket az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott kormányzati javaslatok egy független korrupcióellenes hatóság felállításáról vagy egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról. A javasolt szankciók pedig széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést

– fogalmazott Jávor Benedek.

A korábbi EP-képviselő részletezte: a nyomozati és vádemelési tevékenység elégtelensége mellett „a fő kritika a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése, és nem csupán a jogszabályok elégtelenségének szintjén (ami gyorsan orvosolható kormányzati szándék esetén), hanem a gyakorlatban tapasztalható irányított közbeszerzések mindent átfogó volta is szúrja a Bizottság szemét”.

Az egyszereplős közbeszerzések magas arányáról már volt szó, de ennél is fontosabbnak tartja azokat az észrevételeket, amelyek a „kerettenderek elfogadhatatlanságával, a politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők kezében koncentrálódó közbeszerzési piaccal, az ilyen piaci koncentráció fokozódásával, a megfelelő összeférhetetlenségi szabályokkal vagy a közalapítványok közbeszerzési szabályok alóli mentesítésével és összeférhetetlenségi szabályainak hiányával kapcsolatosak”, sőt még „a mezőgazdasági földek árveréseivel kapcsolatban is szabálytalanságokra utalnak”.

Jávor Benedek szerint látható, hogy

a nehézségek jóval túlterjeszkednek azokon a problémákon, amelyek a nyilvánosság számára ismertek voltak, és olyan rendszerszintű gondok, amelyeket a kormány által kínált, eddig megismert javaslatok nem képesek megfelelően orvosolni. A korrupcióellenes hatóság vagy a munkacsoport egyes akadályokat ugyan elháríthat, a közbeszerzési rendszert azonban nem teszi önmagában rendbe. Ehhez sokkal többre van szükség a kormánytól, és ha nem áll elő ilyesmivel, továbbra sem háríthatja el a szankciók veszélyét. Az idő pedig egyre fogy.

A főváros brüsszeli képviseletének vezetője ijesztően keménynek nevezi a kilátásba helyezett szankciókat, mert „a dokumentum a teljes Kohéziós politika forrásaira (az operatív programok jó részére, így a KEHOP+, IKOP+, TOP+ forrásaira), de ezen túl minden olyan forrásra is, amire a közalapítványok jogosultak pályázni, javasolja egy 70 százalékos korrekció kiszabását. Ez csak az említett operatív programokban nagyjából 5000 milliárd forint 70 százalékát, azaz 3500 milliárd forint korrekciót jelent, de ráadásul a dokumentum alapján mivel a programokról még nem született megállapodás, egyszerűen ne is hagyja azokat jóvá a Bizottság a problémák orvoslásáig. Azaz egyszerűen nem fognak rendelkezésre állni ezek a pénzek amíg a rendszerszintű problémák meg nem oldódnak.”

(Borítókép: Index)