2024. június 15. 15:00
Magyarország
Svájc
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország
Horvátország
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Kishitűek a magyar diákok és a tanárok is

GettyImages-1243161450
2022.09.17. 19:05
Egy mind az öt kontinensre kiterjedő felmérés megállapította, hogy a magyaroknak jóval kisebb az önbizalmuk, mint a külföldieknek. A hazánkban az online kérdőívet kitöltők sorában pedig a tanárok és a diákok körében jellemző leginkább a kishitűség, ami miatt lemaradhatnak a tanulásban, kisebb célokat tűznek ki, ennek később pedig a GDP-re is kihatása is lehet – mondta el az Indexnek a kutatás vezetője, Komócsin Laura MCC, a Business Coach Kft. ügyvezetője.

„Már 15 éve támogatok coachként magyar és külföldi felső vezetőket, a hosszú évek alatt megfigyeltem, hogy hiába rendelkeznek hasonló kompetenciákkal, mégis kevesebb kockázatot vállalnak a magyarok. Szabó Brigitta gyakornokommal közösen ezért nemzetközi kutatásba kezdtünk, hogy kiderítsük, az önbizalomhiány tényleg magyar jellemző-e, a beérkező válaszokból pedig beigazolódott a feltevésünk” – kezdte Komócsin Laura.

Az online kérdőívet egy hónap alatt több mint 500-an töltötték ki mind az 5 kontinensen 12–90 éves kor között. „Kaptunk válaszokat bahreini írótól, üzbég vállalkozótól, mexikói jogásztól, ghánai coachtól, Srí Lanka-i értékesítőtől, jordán jógaiskola tulajdonosától, nigériai üzleti tanácsadótól, japán egyetemi hallgatótól, kongói kulturális vállalkozótól, svájci postástól, ausztrál igazgatótól, emellett szép számban érkeztek Indiából, Pakisztánból és Indonéziából is kitöltések – fejtette ki a coach. 

Önbizalomban alulmaradunk

Az összesítés után kiderült, hogy a magyar vezetők és vállalkozók hasonlóan magabiztosak, mint a külföldiek, de a nemzetközi átlagnál jóval alacsonyabb az önértékelésük a diákjainknak és a tanárainknak. A pedagógusok harmadannyi önbizalommal rendelkeznek, mint a világátlag, a tanulóinké ugyan magasabb, de így is legalább kétszer akkora a bizonytalanságuk, mint a külföldi társaiknak. 

A válaszokból kiderült, hogy jellemző ránk a lassabb döntés és a fajsúlyosabb kérdések elodázása, igyekszünk úgy viselkedni, ahogy elvárják tőlünk, a többség ezért inkább megtartja a véleményét, nehezebben ismerkedünk új emberekkel, és sokkal több pozitív visszajelzésre lenne szükségünk, ez utóbbi a diákok és tanárok esetében még szélsőségesebb

– ismertette a szakértő.

Több elismerésre vágynak a magyarok

A felmérés szerint a diákok 90 százaléka több elismerésre vágyik mind a tanároktól, mint a szüleitől. „Az oktatási rendszerben már az első osztálytól van büntetőpont a rossz viselkedésért, sokszor a rossz megoldásokért is kaphatnak boszipecsétet vagy fekete pontot, ami hosszú távon megingatja az önbizalmukat. Nem mernek hozzászólni az órához, kérdezni, ha valahol elakadtak, nehogy butának nézzék a társaik, vagy úgy érzik, hogy leszerepelnek a tanár előtt. Hosszú távon ennek lehet olyan következménye, hogy lemaradnak emiatt a tanulmányaikban, vagy a folyamatos kudarcélmények miatt egy-egy tárgy iránt nem fognak egyesek érdeklődni” – elemezte Komócsin Laura.

Iskolákban is rendszeresen tartanak önbizalom-növeldéket, és már az elemiben észrevették, hogy a gyerekek kevés pozitív megerősítést kapnak. „Legutóbb, mikor egy hetedikes osztálynak tartottunk ilyen foglalkozást, az egyik lány az óra végén odajött hozzánk azzal, hogy ő ennyi dicséretet még a saját szüleitől sem kapott a 13 éve alatt, mint amennyit ebben a 3 órában az osztálytársaitól. Pedig kitűnő tanuló volt egy elit gimnáziumban, de a szüleitől elismerésben nem nagyon volt része, ugyanakkor a hibáiért rendszeresen kritikákkal illették, emiatt tele van frusztrációval. Folyamatosan azon aggódott, hogy mi lesz, ha nem sikerül neki is jogászdoktorrá válnia, mint a családjában több generációnak” – mesélte.

Kevésbé osztjuk meg a tudásunkat

Komócsin Laura elárulta, hogy külföldi társaikkal ellentétben a magyar diákok kevésbé merik megosztani a tudásukat.

Sokan azért nem adják át a tananyagot a betegség miatt kiesett osztálytársuknak, mert attól tartanak, ha behozzák őket, versenytársaik lesznek.

Igen különös, hogy ez az individualista hozzáállás már az általános iskolában is megjelenik, pedig a tudás átadása a tanultak elsajátításának egy magasabb szintje. A tanulási görbe az ismerettel, majd a megértéssel kezdődik, ezután következik a gyakorlati megvalósítás – például egy kémiai kísérletnél –, ha az elsajátítottakat el is tudjuk magyarázni másnak, azzal a saját tudás is mélyül, emellett ha segítünk, többségében a társak visszaadják ezt akkor, amikor mi szorulunk rá erre” – részletezte.

Lassabban döntünk

„A következő eltérés az átlaghoz képest a magyar tanulóknál az volt, hogy lassabban hoznak döntést. Persze vannak olyanok, akik már az elemiben tudják, mivel szeretnének foglalkozni felnőttként, de vannak olyanok, akik még az első diplomájuk megszerzése után sem tudják, milyen szakma való nekik. Manapság gyakori, hogy valaki élete során többször is karriert vált” – mondta a coach, aki szerint ez egyrészt önismereti kérdésből ered, másrészt vannak olyan jó tanulók, akik a család elvárásai szerint választanak pályát, nekik akarnak megfelelni, és már az adott szakma végzése közben döbbennek rá, hogy boldogtalanok. 

A megkérdezett magyar diákok közel 3/4-e megpróbál úgy viselkedni, ahogy azt elvárják tőle.

„Ha az önismeret mellett kellő önbizalommal rendelkezünk, jobban ki tudunk állni magunkért, és a fiatalok a szüleik előtt is fel merik vállalni, hogy bizonyos kérdésekben máshogy gondolkoznak, mernek nemet mondani a kijelölt útra az önmegvalósítás érdekében” – emelte ki a nemzetközi önbizalom-kutatás vezetője.

Komócsin Laura úgy látja, az, hogy a magyar gyerekek kevésbé képesek önálló döntést hozni, elsősorban abból ered, hogy sok szülő túlfélti őket, elrendeznek, megoldanak mindent helyettük. A gyerek pedig azzal épül, ha önmaga képes önállóan megoldani egy-egy feladatot. A szakember ezért azt tanácsolja, hogy személyisége és életkora szerint adjunk neki egyre nagyobb autoritást, hogy képes legyen önálló döntéseket hozni.

„Ugyanakkor ebben a bizonytalanságban az is benne van, hogy egy turbulens gazdasági környezetben jobban félünk a lépéseink következményeitől, és ezt a gyerekek is megérzik. Az, hogy a tanáraink is lassabban hoznak döntést a nemzetközi átlaghoz képest, szintén ebből következik. A másik ok, hogy kevésbé vannak megfizetve, manapság pedig egy-egy szakma presztízse szorosan összefügg a fizetéssel. A pedagógusok önértékelésére sincs ez jó hatással, és érdekes módon a legkevésbé kockázatvállaló munkacsoportba tartoznak, pedig egy tanár bármikor talál állást itthon is, hisz óriási munkaerőhiány van ezen a területen is Magyarországon” – indokolta a szakértő.

Az autokratikus iskolarendszer nem mozdítja elő a magabiztosságot, hazánkban a tananyagot a leírtak, elhangzottak szerint kell visszaadni. De az angolszász oktatási rendszerben vagy például Franciaországban is külön tárgy a vitakultúra, ahol a gyerekek megtanulják saját véleményüket kifejezni, a sok projektfeladat során pedig a csoporttársak között érvényesíteni.

Erre a kompetenciára pedig a munka világában nap mint nap szükség van, de mi, magyarok nem igazán állunk ki magunkért. „Minek mondjam, úgyis az lesz, amit a főnök akar” gondolatok vannak a fejekben. 

Kapaszkodunk a kapcsolatainkba

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar diákok 2/3-a kapaszkodik a kapcsolataiba, fél iskolát váltani 4., 6., 8. osztály után, még akkor is, ha képességei szerint alkalmas lenne erre. „Sokan még olyan táborba sem mernek menni, ahol nincsenek ismerősök, ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, társaságukhoz” – árulta el Komócsin Laura, aki ennek abban látja az okát, hogy hazánkra kevésbé jellemző a mobilitás.

„Aki például egy vidéki nagyvárosban születik, a középiskola, de akár az egyetem végéig is ott maradhat. Nyugat-Európában, de leginkább az Amerikai Egyesült Államokban teljesen természetes a környezetváltás” – fűzte hozzá a szakember, aki úgy véli, hogy ez elsősorban tanult viselkedés. „Azok a gyerekek például, akik a szüleikkel külföldre költöztek, sokkal kevésbé félnek az újdonságoktól, az új kihívásoktól” – említette. 

A business coach szerint a magabiztosság alacsony szintje munkaerőpiaci és nemzetközi versenyhátránnyal is járhat, ami hosszú távon kihathat a magyar gazdaságra. Az önbizalomszint növelésével a mindennapi akadályokat az illető könnyebben lesz képes leküzdeni, sikeresebbé és így boldogabbá válik. Komócsin Laura épp ezért hozta létre az Országos Önbizalom-növelde Programot: 100 önkéntes önbizalom-nagykövettel együtt azt a célt próbálják meg elérni, hogy a magyarok önbizalma 3 éven belül elérje a nemzetközi átlagot, ezért ingyenes tréningeket tartanak országszerte felnőtteknek, iskolákban diákoknak és a tanároknak, ahol erre van igény. A szakértő azt is elmondta, hogy tanfolyam nélkül is tudjuk fejleszteni saját, társaink vagy a gyerekek önbizalmát: „Elsősorban pozitív szavakkal, hisz mi, magyarok ki vagyunk éhezve az elismerésre, amiből a visszajelzések szerint az iskolában, otthon vagy a munkahelyünkön is keveset kapunk.”

(Borítókép:   Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)