Lehet-e a szankciókra fogni az áremelkedést?

A szakértő szerint jelenleg egy olaj- és egy szénszankció van bevezetve Oroszország ellen, amiből csak a szén lépett életbe augusztusban. Balogh József ezért úgy gondolja, „azt mondani, hogy a szankciók miatt ilyen magasak az árak, az valójában olyan, mintha olyanra utalnánk, ami még nem érvényes, még hatályba sem lépett”.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz csütörtökön jelentette be, hogy a közeljövőben egy nemzeti konzultációt tartanak a brüsszeli szankciókról. Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezető-helyettese szerint „azon kell lenni, hogy ne legyenek szankciók, mivel azok tönkre fogják tenni Európát és ezen belül Magyarországot is”.

Az ellenzék nem sokkal később úgy reagált, hogy szerintük ez egy értelmetlen lépés, és arra is felhívták a figyelmet, hogy korábban a Fidesz-kormány is megszavazta a szankciókat. Ugyanakkor az RTL Híradó által kérdezett Balogh József azt hangsúlyozta, egy szén- és egy olajszankció van csupán bevezetve Oroszország ellen, és ezek közül is jelenleg csak a szén korlátozása van életben. Úgy véli,

azt mondani, hogy a szankciók miatt ilyen magasak az árak, az valójában olyan, mintha olyanra utalnánk, ami még nem érvényes, még hatályba sem lépett.

A Demokratikus Koalíció pedig nemcsak értelmetlennek, de drágának is tartja a nemzeti konzultációt. Dobrev Klára, az Európai Parlament képviselője úgy gondolja, „az egész egy szemfényvesztés és pénzpocsékolás”. A kormány 2021 végéig több mint 40 milliárd forintot költött nemzeti konzultációra.

(Borítókép: Filip Singer / MTI / EPA)

Lehet-e a szankciókra fogni az áremelkedést?

Ehhez a cikkhez ajánljuk