A diákok feje fölött bontották a mérgező azbesztet egy gödöllői gimnáziumban
Arról már korábban is írtunk, hogy a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban úgy kezdődött meg a tanév, hogy közben munkálatok zajlottak. Az építésvezető már akkor elismerte, hogy a lebontott tetőcserép azbesztet tartalmaz (szerinte csak nyomokban).
Most az egyik szülő küldött el az RTL Híradónak egy szeptemberben készült felvételt, amelyen az látható, hogy munkások azbeszttartalmú palacserepeket rugdosnak le a tetőről,
és mindez akkor történt, amikor a gyermekek épp az iskolában tanultak.
„Ráadásul a főépület fölött [történt], ahol az osztálytermek vannak, ahol az oktatás zajlik. Elhatároztam, hogy én a gyerekemet addig nem engedem iskolába, amíg ez a kérdés meg nem oldódik” – fogalmazott a szülő.
Fűtés sincs, áznak és penészesednek a falak
Az RTL szerint az építésvezető korábban nem akarta megmutatni az arról készült szakdokumentumot, hogy a hivatalos, szaklabori mérések szerint mennyi azbeszt van a cserepekben. De nem csak az azbeszttel van a baj, ugyanis az iskolában még fűtés sincs most.
Nem is lesz egy jó darabig, ameddig a korszerűsítés be nem fejeződik, tehát a gyerekek 14-15 fokos termekben fognak ülni. Mondta az osztályfőnök, hogy vigyenek a gyerekek párnát, télikabátban üljenek, harisnyát húzzanak, merthogy ennél magasabb hőmérséklet nem lesz az iskolában
– számolt be az RTL Híradónak nyilatkozó szülő.
A Híradó szerint az iskola pedagógusai egy dokumentumban is felpanaszolták, hogy miért nem lehet normálisan oktatni: kábelek állnak ki a falból, az épület beázott és penészedik, és víz folyik még a lámpákból és kapcsolókból is.
Az iskola igazgatója kérelmezte, hogy emiatt távoktatásban kezdhessék meg a tanévet, de ezt a kérvényt magyarázat nélkül elutasították. Az igazgató most azt mondta, hogy erre a hétre saját hatáskörben szünetet rendelt el, és hozzátette: bízik abban, hogy a felújítással járó problémákat szeptember végére letudják, de fűtés már csak októberben lesz az intézményben.
A belügyminisztérium mindezzel kapcsolatban azt írta az RTL-nek: a digitális oktatást azért nem engedélyezték, mert nincs jogalapja, ugyanis egy tervezett beruházás nem tekinthető „az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan oknak”.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)