16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

Kutatás: ezzel a módszerrel előzhető meg leghatékonyabban az Alzheimer-kór

GettyImages-1053203192
2022.09.25. 19:50
A világon jelenleg 50 millió ember él demenciával, 70 százalékukat az Alzheimer-kórban szenvedők teszik ki. Elképesztő módon emelkedik a számuk, ötévente tízmillióval, 2050-re szakértők szerint akár megháromszorozódhatnak az ilyen esetek. Becslések szerint Magyarországon 250 ezer ember él demenciával, ha az érintettek körét nézzük, a számuk az egymilliót is megközelítheti. Egy nemrég közzétett tanulmány meglepő felfedezést tett arról, hogy mivel kerülhető el legjobban a betegség.

A társadalomra, az egészségügyi rendszerre egyre nagyobb terhet jelent a betegség, ami visszafordíthatatlan, végzetes kimenetelű agyi leépüléssel jár, és mára az ötödik leggyakoribb halálokként tartják számon. A kor előrehaladtával egyre jobban megnő a kockázata, míg a 65 év felettiek 5 százalékát, addig a 80 év felettiek 20 százalékát érinti. Az Egészségügyi Világszervezet szeptember 21-ét azért jelölte ki az Alzheimer világnapjának, hogy felhívja a figyelmet az elöregedő társadalmunk egyik legjelentősebb betegségére.

A fiatalkori szokások kihatnak rá

A Nemzetközi Alzheimer Társaság szerint a kognitív hanyatlás ugyan jellemzően előrehaladottabb életkorban fordul elő, de több tanulmány is bizonyítja, hogy az addigi szokásaink, életmódunk befolyásolja a betegség megjelenésének kockázatát. A megelőzés pillérei a dohányzás mellőzése, a napi 7-9 óra alvás, a kevesebb finomított szénhidrát fogyasztása, az élelmi rostok bevitelének növelése és a napi mozgás, aminek jótékony hatásait egy új tanulmány vizsgálta. 

Napi tíz perc mozgás a megelőzésért

A JAMA Neurology orvosi szaklapban publikált kutatás megállapította, hogy a rendszeres séta a gyógyszereknél is kedvezőbb hatással van a betegség kialakulására. Ausztrál és dán tudósok az Egyesült Királyság egészségügyi rendszeréből 500 ezer brit lakos közül 78 430 embert választottak ki, akik átlagéletkora 61 év volt, és nem szenvedtek demenciában, sem szívbetegségben. A nemek eloszlását tekintve a fókuszcsoportban 44,7 százalék férfi és 55,3 százalék nő volt. 

Minden egyes személy kapott egy lépésszámlálót, ami a sebességet is mérte, ezt a nap 24 órájában, a hét minden napján viselniük kellett, ezzel nyomon követték az aktivitásszintjüket. A felmérés során olyan változókat is figyelembe vettek, mint például az életkor, a nem, a rassz, a társadalmi-gazdasági állapot, a dohányzás és az étrend. A hosszú távú, hétéves megfigyelés során kiderült, hogy nagyjából 1 százalékuknál, 886 embernél alakult ki később demencia. 

Megállapították, hogy a lépések száma és sebessége is befolyásolta a későbbi agyi leépülés kialakulását.

Akik naponta 9800 lépést, nagyjából nyolc kilométert tettek meg, azoknál 50 százalékkal kisebb eséllyel jelentkezett később a demencia, de azoknál is 25 százalékkal csökkent a betegségre való hajlam, akik majdnem harmadennyi, mindössze 3826 lépést tettek meg naponta, azaz olyan 3 kilométert.

A gyaloglás legegészségesebb tempója pedig az eredmények szerint az átlag 3 kilométer/órás sétálás volt, percenként 40 lépéssel.

A brit Alzheimer’s Society ezután összevetett több tucat tudományos publikációt. 11 kutatás arra jutott, hogy a rendszeres testmozgás az agyi leépülés megakadályozására nagyobb hatással volt, mint a dohányzás mellőzése, az egészséges táplálkozás, a normál testsúly fenntartása vagy a mértékletes alkoholfogyasztás, amik különben a betegség elkerülésének fontos tényezői. A kutatók megállapítása szerint akár napi 10 perc mozgással is sokat tehetünk a szervezet és az agy öregedésének késleltetéséért, ugyanakkor megemlítik, hogy további vizsgálatokra van szükség a mozgás és az elme kapcsolatának feltárására. A neurológusok ezt a normál vérkeringés, így a sejtek és az agy megfelelő oxigénellátottságának fenntartásával magyarázzák. 

Étrenddel is frissen tartható az agy

Az amerikai Alzheimer Szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy az agy frissen tartásához a megfelelő étrend is hozzájárul. Egy már 2015 szeptemberében az Alzheimer’s & Dementia című folyóiratukban publikált kutatás állapította ezt meg. A szervezet azóta évről évre kiadja az ezzel kapcsolatos ajánlást. Azoknál, akik 4 és fél éven keresztül ezt az úgynevezett MIND-diétát alkalmazták, idősebb korban felére csökkent a demencia kialakulásának kockázata – ismertette az amerikai dietetikusok által szerkesztett EatingWell lap. A National Institute on Aging, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének részlege szerint az elme kognitív funkciójának megőrzése számára a következő étrend a legmegfelelőbb: 

  • leveles zöldségek: heti 6 alkalommal
  • egyéb zöldségek: legalább naponta egyszer
  • bogyós gyümölcsök: heti 2 alkalommal
  • teljes kiőrlésű gabonafélék: naponta háromszor
  • hal: legalább heti egyszer
  • baromfi: sovány hús, heti kétszer
  • bab: hetente háromszor
  • diófélék: heti öt adag
  • bor: száraz vörösbor, maximum napi 0,5-1 deciliter
  • olívaolaj: a telített zsírok helyett

Az alábbiakat pedig javasolják kerülni:

  • vörös hús
  • cukor, hozzáadott cukrok is
  • zsíros sajtok
  • vaj
  • margarin
  • sült ételek

A feldolgozott szénhidrátok memóriadeficitet okozhatnak

Az Ohiói Állami Egyetem tavaly a Medical News Today szaklapban közzétett tanulmánya is alátámasztotta, hogy valóban összefüggés lehet a demencia és az étkezés között. Laboratóriumi körülmények között patkányok két csoportjának, idősebbeknek és fiatalabbaknak adtak egy hétig finomított szénhidrátokat. Az idősebbek négy hét után megbuktak a kognitív teszteken, nem mutattak félelmet a közelgő veszélyre, vagy nem emlékeztek a korábban gyakran járt útvonalakra. A fiatalabb csoport, sem az egészséges ételeket fogyasztó kontrollcsoport nem mutatott memóriavesztést, és reflexeik sem romlottak.

Ezek az eredmények arra világítanak rá, hogy a feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása időskorban memóriadeficithez vezet

– emelte ki az egyetem közleményében a kutatás vezetője, Ruth Barrientos, majd hozzátette: riasztó látni, hogy ilyen gyorsan a funkciók romlásához vezet ez a típusú étrend.

A tanulás és az emlékezet területe, a hippokampusz és az érzelmeket szabályozó amigdala lett blokkolva egy olyan egyszerű tényező által, mint az étkezés. A szénhidrátokban gazdag étrend ugyanis gyulladásos választ váltott ki az idős patkányok agyának adott területein.

Az időskori memóriacsökkenés pedig nagyobb valószínűséggel fejlődik olyan degeneratív betegséggé, mint az Alzheimer-kór. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszercsoportba tartozik például a csipsz, a mikrós popcorn, az előrecsomagolt élelmiszerek (fagyasztott pizza), az instant levesek, a müzliszeletek és mindenféle, adalékanyagban bővelkedő szénhidrát. 

Barrientos szerint nem feltétlenül szükséges teljesen megválnunk ezektől az ételektől, mivel a DHA-kiegészítőkkel etetett példányoknál nem jelentkezett az említett negatív reakció. Ezt a vegyületet az ómega-3 zsírsav is tartalmazza, amely megtalálható többek között a halban, a dióban, a bogyós gyümölcsökben, a csirkehúsban vagy a tojásban. „Ugyanakkor nem semlegesíthető a túlzott feldolgozottszénhidrát-bevitel olyan káros következménye, mint a hízás, ami a korosabb egyedeknél még jelentősebb volt” – emelte ki a kutató. 

(Borítókép: Robert Alexander / Getty Images)

 



  • Hírek
  • Hírek