Mentőövet dobhat a kormány a megyei jogú városoknak

A kormány partnerséget kínál az önkormányzatoknak, és mindenkivel tárgyalni fog, hogy a legfontosabb közszolgáltatások működése jövőre is fennmaradhasson, cserébe mindenkitől takarékosságot vár el. – Az MTI beszámolója szerint erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón.

Amikor az orosz agressziót elítéljük, és az erre adott válaszként bevezetett, szerintünk teljesen téves energetikai szankciókat kritizáljuk, jól látjuk, hogy ezek együttes következményeként jövőre a jelenlegi intézmények fenntartása a 25 megyei jogú városnak több mint 135 milliárd forint pluszkiadást jelent

– mondta Gulyás Gergely. Kiemelte: „ez a gyakorlati következménye azoknak a nagy európai vitáknak, amelyek a háborúról és különösen a háborúra adott energetikai szankciókról zajlanak”.

Hozzátette: a kormány és az önkormányzatok egymásra vannak utalva ebben a helyzetben. Arra kérte az önkormányzatokat, faragják le pluszkiadásaikat, de a közszolgáltatások esetében a legfontosabbakat tartsák fenn.

Megjegyezte:

„Egyetlen hosszú távú megoldás van, az, ha az energetikai szankciók helyett olyan politikára térünk át, ami normalizálja Európában az energiaárakat” – emelte ki a miniszter. Emlékeztetett: a Magyar Villamos Művek már az elmúlt hónapokban számtalan olyan szabályt fogadott el, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok változó áron, több hónapos garanciavállalás nélkül szerződhessenek, de az árkérdésre alapvetően még nincs teljes körű megoldás.

Az állam partnere lesz az önkormányzatoknak abban, hogy a következő évet is nagy nehézségek árán, de túl tudjuk élni – tette hozzá.

Szita Károly (Fidesz–KDNP) kaposvári polgármester, az MJVSZ elnöke jelezte, hogy a 25 megyei jogú városban több mint kétmillió ember él. Úgy fogalmazott: 

Ez azzal fog járni, hogy az alapvető szolgáltatásokat biztosítják, de lesznek olyan intézmények, amelyek időszakosan zárva lesznek a téli hónapokban. Hozzátette: ha a működtetésben még ezek után is gond mutatkozna, az önkormányzatok a kormányhoz fordulhatnak. Azt mondta, a tárgyalásokra október második felében és novemberben kerülhet sor.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szeptember közepén azt javasolja a kormánynak, hogy még az őszi fűtési szezon megkezdése előtt hívjon össze egy Nemzeti Energiacsúcsot, ahol az energiaszolgáltatók, az állam, illetve a tudomány képviselői, valamint az önkormányzatok megvitathatják a szükséges teendőket. Azt is kezdeményezték, hogy a benzinhez és egyes élelmiszerekhez hasonlóan egy (későbbiekben meghatározott mértékű) ársapka bevezetésével védje meg az állam az önkormányzati fenntartású közintézményeket.

A megkérdezett energiapiaci szakértő arra mutatott rá, hogy az önkormányzatok és az önkormányzati cégek egészen más árviszonyok mellett készítették el az idei költségvetésüket. Balogh József ezért azt javasolta, hogy rendeletmódosítással be kellene vonni a rezsicsökkentés hatálya alá az alapvető funkciókat ellátó önkormányzati intézményeket is, például az uszodákat, a könyvtárakat és a kórházakat. Jelezte: az uszodákat fizikailag nem is szabad bezárni, árt az épületnek, ha kihűl, és nehezen fűthető ki újra. Itt többe kerülne a bezárás, mint a megtakarítás.

(Borítókép:  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (jobbra) és Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnöke a szövetség közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón a Holiday Beach Budapest Szállodában 2022. szeptember 26-án.  Fotó:  Bruzák Noémi / MTI)