Mi a közös a migrációban, Soros Györgyben és a szankciókban?

Ha meglátjuk, hogy „nemzeti konzultáció”, valószínűleg a 2010 utáni Orbán-kormányok tevékenységére asszociálunk, pedig ha 2005-ig visszautazunk az időben, és meghallgatjuk az akkor ellenzéki Orbán Viktor évértékelő beszédét, találkozhatunk a nemzeti konzultáció kifejezéssel.

Mit kell csinálni holnap, hogy a dolgok megváltozzanak? Tegyük lehetővé, hogy 2005 legyen a nemzeti konzultáció éve

– jelentette ki az egy miniszterelnöki ciklust már maga mögött tudó politikus, hozzátéve: „Hallgassunk a saját múltunkra, forduljunk vissza a 2002-es választásokhoz, és hallgassuk meg, értsük meg a bajokat!” A cél az volt, hogy kapcsolatot teremtsenek a politika és az emberek között.

A 2005-ös kérdések általánosabb jellegűek voltak a 2010 utániaknál:

• Mit tett értünk az ország?
• Miben csalódtunk?
• Mitől félünk?
• Mibe szeretnénk beleszólni mi is?
• Min változtassunk?
• Mi legyen a közös célunk?

A szlogen „Most öné a szó” volt, létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, a Madách téren nyitottak konzultációs központot, és konzultációs buszok járták az országot.

Az Alaptörvényről

2011-ben a készülő Alaptörvény tartalmára vonatkozó kérdésekre válaszolhattak a kitöltők. A tizenkét kérdés közül több megfogalmazásában is szerepelt, hogy „vannak, akik azt javasolják, hogy…”, a kérdés második felében pedig az ellenpont „mások szerint…” felütéssel. A kérdőív érintette az

• állampolgárok jogait és kötelezettségeit,
• az állam eladósodásának mértékét,
• a közös értékek védelmét (a kérdőívben ezeket sorolták ide: család, rend, otthon, munka, egészség),
• a kiskorú gyermekek szavazati jogának szülő általi gyakorlását,
• a gyermeknevelés költségeinek megadóztatásához való jogot,
• a jövő nemzedékek iránti kötelezettségvállalást,
• a közbeszerzésen való részvételt és a gazdasági társaságoknak járó állami támogatásokat,
• a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét,
• a Kárpát-medence természeti sokféleségének védelmét,
• a nemzeti vagyon – különös tekintettel a termőföld és a vízkészlet – védelmét,
• a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kivetésének lehetőségét,
• valamint az Országgyűlés vizsgálóbizottságai előtt történő megjelenést, büntetés terhe mellett.

A bevándorlásról

A 2015-ös menekültválság a nemzeti konzultációkat sem hagyta érintetlenül, 2015-ben már a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet tölthettük ki. Az utcákon többek között olyan feliratú plakátokat láthattunk, hogy

ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!

Tizenkét pontban arról kérdezték az embereket, hogy

• mennyire tartják fontosnak a terrorizmus térnyerését a saját életük szempontjából;
• a következő években lehet-e terrorcselekmény célpontja Magyarország;
• összefüggésben van-e a „Brüsszel által rosszul kezelt” bevándorlás a terrorizmus térnyerésével;
• tudják-e, hogy „a megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a magyar határt, és az elmúlt időszakban hússzorosára nőt a bevándorlók száma Magyarországon”;
• veszélyeztetik-e a megélhetési bevándorlók a magyarok munkahelyeit;
• megbukott-e Brüsszel bevándorlási politikája, ezért szükség van-e új megközelítésre;
• támogatnák-e a magyar kormány szigorúbb bevándorlási szabályozását;
• támogatnák-e, hogy a szigorúbb szabályok alapján őrizetbe vehessék a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat;
• egyetértenek-e azzal, hogy a határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat a legrövidebb időn belül visszafordítsák hazájukba;
• egyetértenek-e azzal, hogy a megélhetési bevándorlók a magyarországi tartózkodásuk idején saját maguk biztosítsák az ellátási költségeiket;
• egyetértenek-e azzal, hogy „a bevándorlás elleni küzdelem legjobb eszköze, ha az Európai Unió tagországai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek”;
• egyetértenek-e azzal, hogy a bevándorlás helyett a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?

A Soros-tervről

2017-ben a Soros-tervről konzultálhattunk hét kérdésben, a kérdőívek postázásával párhuzamosan zajlott a konzultáció kampánya, az egyik szlogen:

Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!

A hét kérdés mindegyikét úgy építették fel, hogy volt egy rövid állítás – például: „Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is” –, majd ennek a rövid állításnak egy hosszabb kifejtése, végül a kérdés: „Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?” – a válaszlehetőségek: igen vagy nem. A bevándorlásról szóló konzultációban még három opció közül választhattak a kitöltők.

A konzultáció hét fő állítása a következő volt:

• Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
• Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.
• A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.
• A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.
• Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
• A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
• A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

Emojik a plakátokon

2021-ben érkezett a „konzultáció a járvány utáni életről”, tizennégy kérdéssel. A kitöltők többek között arra válaszolhattak, hogy szükség van-e a minimálbér emelésére, legyen-e a gazdasági növekedéstől függő családi adó-visszatérítés, meghosszabbítanák-e a hitelmoratóriumot, engedjen-e a kormány Brüsszelnek, valamint bekerült a témák közé a gyermekvédelem, a Soros-szervezetek nyomásgyakorlása, a „járványügyi migránsSTOP”, és a leendő magyar vakcinagyár szükségessége.

A nemzeti konzultáció emojis plakátkampányt kapott, a kormánykommunikáció például a dühös „Félti a gyermekét a szexuális propagandától?”, a mosolygós „Emelné a minimálbért?”, a mérges „Soros György újra támadásba lendül?”, az agyunkat felrobbantó „Felháborítja az illegális bevándorlás?” vagy az ideges „Dühíti Önt Brüsszel?” formulát helyezte a plakátokra.

Milyenek voltak még?

2010 után a korábban említetteken kívül volt már

• szociális konzultáció,
• gazdasági konzultáció,
• Állítsuk meg Brüsszelt! konzultáció,
• családvédelmi konzultáció,
• valamint a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló konzultáció.

Kocsis Máté szeptember 22-én arról számolt be, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója arra kérték a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az Oroszország ellen az ukrajnai háborúra adott válaszként bevezetett uniós energiaszankciókról.

(Borítókép: Nemzeti konzultációs plakát 2017. október 4-én. Fotó: Nagy Attila Károly / Index)