Évente kétezer nő halálát okozza itthon a jó eséllyel gyógyítható betegség

Hazánkban 2002 óta tart rózsaszín sétát az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület, korábban a kivilágított Lánchídon gyalogoltak együtt az érintettekkel és a mozgalom támogatóival. A felújítás miatt idén a Szabadság-szobor kap rózsaszín fényruhát.

A magyarországi kezdeményezést a 2001–2003 közötti amerikai nagykövet, Nancy Brinker hozta létre, aki elhunyt nővére emlékére megalapította a ma már az Egyesült Államok legnagyobb civil szervezetének számító  Susan G. Komen Mellrák Alapítványt. A rózsaszín szalag 1991-ben lett a jelképük. A szalag mint a szolidaritás szimbóluma az Öbölháború idejéből származik, akkor a külföldön szolgálatot teljesítő katonák mellett álltak ki ezzel. Először egy betegségre való figyelemfelhívásra Jeremy Irons használta a Tony Awards-on, 1991-ben piros masnit kitűzve fejezte ki együttérzését az AIDS-betegekkel. A rózsaszín a nőiesség szimbólumaként lett elsősorban a nők betegségének, a mellráknak a jelképe.

Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület titkára, Báródi Edit beszélt az Indexnek arról, hogy bár Magyarországon is fejlődtek a diagnosztikai eljárások, az onkológiai kezelések, de még mindig sokan halnak meg a szűréssel idejében felfedezhető és nagy arányban jól gyógyítható betegségben. 

Nagyjából az érintettek 40 százaléka vesz részt a népegészségügyi szűrésben, pedig ha mindenki rendszeresen részt venne a vizsgálatokon, akár ezer nő élete is megmenthető lenne

– emelte ki.

A nőknél 45–65 éves kor között emelkedik az emlőrák előfordulásának gyakorisága, ezért névre szóló meghívót kapnak azok, akik két éven belül nem voltak mammográfiai vizsgálaton. Bár egyre tudatosabb a magyar lakosság, egyre többen vesznek részt egyéb szűrésen, még mindig vannak olyanok, akik azért hagyják ki a lehetőséget, mert vagy nem gondolják magukat érintettnek, vagy bizonyos tévhitek miatt kockázatosnak tartják például a mammográfiai eljárást. Számos tanulmány bebizonyította pedig, hogy minimális sugárterhelés éri a szervezetet, miközben az időben felfedezett mellrák 40 százalékkal csökkentette az elhalálozás esélyét.

Fiataloknál is megjelenhet

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az emlőrák 45–65 év közötti nőknél jelentkezik leggyakrabban, szinte népbetegség lett a posztmenopauza állapotában lévőknél. A statisztikák szerint  akár a magyar nők 8-10 százalékánál is megjelenhet a betegség életük során, azaz minden 10-12. nőnél.

Akár fiatalabb korban is kialakulhat, ezért is tanítják meg a lányoknak már serdülőkorban az önvizsgálati módszert a biológia órákon, amit az első menstruáció után már ismerni és alkalmazni kéne. Ugyanakkor a fiataloknál ennek még csekély a kockázata, ami már felnőttként akár 30 éves kor környékén is jelentkezhet, ez rendszeres, havonta végzett önvizsgálattal és évenkénti orvosi szűrővizsgálatokkal idejében felfedezhető

– ismertette az egyesület illetékese.

Az éves nőgyógyászati méhnyakrákszűrésen is meg lehet kérni az orvost a mell áttapintására, de gyanú esetén akár a háziorvosunkhoz is fordulhatunk, akik, ha szükséges, továbbirányítanak a megfelelő vizsgálatokra. A 35 év alattiaknál ultrahangos szűrést végeznek, mivel ekkor még sűrűbb a szövetállomány, jobban kimutatja a rosszindulatú elváltozásokat az eljárás. Báródi Edit kiemelte, hogy a kockázat 65 év fölött sem szűnik meg, tud olyan érintettről, akinél 80 éves korában diagnosztizálták az emlőrákot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közlése szerint a betegség előfordulásának kockázata a női életciklusok hormonális változásaival van összefüggésben, a hazai egészségügyi rendszerben ellátottak adatai is ezt támasztják alá. A 30 éves nőknél ritkán, az életkor előrehaladtával gyakrabban fordul elő, 40 éveseknél az esély erre 1/250-hez, 60 éves korban már 1/35-höz. Az emlődaganattal diagnosztizáltak 1-2 százaléka férfi. 

Kockázati tényezők

Ahogy a legtöbb daganatos megbetegedésnél, az életkor előrehaladásával az emlőrák kialakulásának esélye is nő. Emellett a 30-35 éves koron túl kihordott terhesség, ha szülés után nem szoptat a nő, a menstruáció 12 éves kor előtti megjelenése, a késői 55 év kor felett kezdődő menopauza, az ösztrogénpótlás vagy az első terhesség előtt 5 évnél tovább szedett fogamzásgátló, vagy az idősebb korban a hosszú ideig tartó hormonpótlás is a kockázati tényezők között szerepel. Csakúgy, mint az elsőfokú rokonnál diagnosztizált emlőrák vagy az illetőnél akár korábban megjelent petefészekrák.

Az örökletes BRCA gén mutációja esetén az utódnak akár 80 százalék is lehet az esélye a betegség megjelenésére, Angelina Jolie-nál is ezt a génhibát mutatták ki. A szakértők szerint ugyanakkor a családi halmozódás nem jelent feltétlenül rizikófaktort, ugyanis az emlőrák gyakori betegség, a több rokonnál való megjelenés akár véletlen is lehet, de mindenképpen fokozottabb figyelmet igényel.

A túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az egészségtelen étrend, a mozgásszegény életmód is növelhetik a rosszindulatú betegségekre való hajlamot. „Bár az emlődaganat az egészséges életmódot élő, sportoló, akár fiatal nőknél is kialakulhat, több ilyen beteggel állunk kapcsolatban, ezért is kiemelten fontos az önvizsgálat és az orvosi szűréseken való részvétel” – részletezte az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselője.

Fontos a szűrés

Kezdeti stádiumban nem érezhető a fájdalom, vannak azonban olyan jelek, amik utalhatnak az emlőrákra. Idegentestérzés a mellben, tapintható csomó, duzzanat megjelenése – különösen, ha klimax idején agresszívan növekszik – , ha megváltozik az emlő alakja, piros, gyulladt, váladékozik, viszket, pikkelyesedik, a vénák láthatóvá válnak, behúzódik a mellbimbó.

„A szokatlan változások a fizikális vizsgálatok közötti időben is további kontrollt igényelnek” – hívta fel a figyelmet a szervezet képviselője. A daganatos sejtek osztódásnak indulhatnak és a nyirokerekbe, hajszálerekbe továbbszóródhatnak, ezért a hónalj vagy a mell fölötti kulcscsont területét is érdemes áttapintani önvizsgálatkor, amit az orvosok minden szűréskor megtesznek. 

A népegészségügyi, kötelezően előírt emlőszűrésekkel a statisztikai adatok szerint is csökkent 2002 óta a mellrák miatti halálozás. Korábban évente 6000 nőnél mutatták ki a betegséget és kétezren vesztették életüket, 2019-ben 9 ezerre nőtt az emlődaganattal azonosítottak száma, ugyanakkora mortalitással. Báródi Edit kifejtette, hogy a szűrési módszerek fejlődésé miatt azonosítanak több beteget.

„A fokozott rizikócsoportnak tekinthető 45–65 év közötti nők több mint fele figyelmen kívül hagyja a kétévenkénti szűrésre való behívást, ezért az előrehaladottabb stádiumban lévő emlődaganatosok többsége ebben a korcsoportban fordul elő” – indokolta a betegtámogató szervezet munkatársa. Tapasztalatai szerint sokakat a kemoterápiával kapcsolatos aggodalmaik riasztanak el a kezelés folytatásától.

„Vannak olyan még panaszmentes betegek, akik azért nem vállalják a kemoterápiát, mert tartanak az olyan mellékhatásoktól, mint a hajhullás, és már csak akkor fordulnak újra onkológushoz, mikor már fájdalmaik vannak. Sajnos ekkor a daganatos sejtek már a szervezet több pontján áttéteket képeztek, ezért már nehezebben gyógyítható a rák. A korai szakaszban pedig a célzott kemoterápiával az érintettek jelentős része meggyógyul” –  fogalmazott Báródi Edit. 

Amerikai vizsgálatok tapasztalatai alapján a veszélyeztetett korosztály 70 százalékának szűrésével 30 százalékkal csökkenthető a halálozási arány. Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselője szerint, ha Magyarországon minden felnőtt nő rendszeresen megvizsgáltatná a mellét, évente akár 1000 élet is megmenthető lenne. Októberben ezért számos hazai intézmény szervez hétvégente mellrákszűrést, többek között az óbudai Szent Margit Kórház.

(Borítókép:  BSIP / Universal Images Group / Getty Images)