Népszámlálás: eddig a magyarok 9 százalékától, nagyjából egymillió embertől érkeztek be adatok

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az Inforádió műsorában elárulta a hétvégi fennakadások okát. 

A médiamegjelenéseknek is köszönhetően sokakhoz eljutott a népszámlálás híre, ezzel már az első nap nem várt módon megugrott az online kérdőívet kitöltők száma, ami hirtelen túlterhelte a rendszert, valamint egy terheléses támadás is érkezett

– fogalmazott a KSH vezetője, de hozzátette, hogy nagyjából két óra múlva megoldódtak a problémák, és azóta nem tapasztaltak további fennakadásokat. Vukovich Gabriella elnézést kért azoktól, akik emiatt nem tudták akkor beszolgáltatni adataikat, de kiemelte: ez ne vegye el senki kedvét. 

A népszámlálással Magyarország demográfiai helyzetéről pontos képet kapunk, ami egyes kérdésekben a döntéshozatal alapja lehet, emiatt fontos, hogy mindenki válaszoljon a kérdésekre

– húzta alá. A hivatal elnöke elmondta, hogy a legtöbb országban előfordulnak a népszámlálás első napjaiban technikai nehézségek, Németországban és Csehországban is volt erre példa. 

Vukovich Gabriella közölte, hogy október 3-ig 450 ezer lakcímről, nagyjából egymillió ember nyújtotta be a kérdőívet. Magyarországon 5 millió cím van a regiszterükben, tehát az eddig beérkezett adatok ennek 9 százalékát teszik ki.

A kérdőívek kitöltésére a postaládákba eljuttatott borítékokban található 12 jegyű kód megadásával van lehetőség. Ha valaki elvesztette, akkor az ügyfélkapus azonosítás után, a rendszeren keresztül kérhet egy új kódot. A KSH elnöke elmondta, hogy az új kódot ilyenkor perceken belül megkapja az illető. 

Ha bérleményben lakik valaki

„Az adatok a lakcímhez kötődnek, ahova a kódot kézbesítették, a válaszok megadásához nem a bejelentettséget, a jogi helyzetet kell figyelembe venni. A bérbe adott lakásnál a bérlők töltik ki. Ha a cím hibás, ez az első dolog, amit a rendszerben javítanunk kell”– ismertette a részleteket Vukovich Gabriella.

„A népszámláló kérdőív online kitöltésére október 1–16. között van lehetőség, október 17-től november 20-ig személyesen mennek ki a kérdezőbiztosok arra a lakcímre, ahonnan nem adták le az űrlapot. Ha valaki kimaradt mindkét lehetőségből, november 28-ig a helyi önkormányzathoz fordulva tudja ezt pótolni” – folytatta. 

Ilyen kérdésekre kell válaszolni

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke aláhúzta, hogy tavasszal jelenhetnek meg az első részadatok, ősszel pedig a teljes, de csak összesített információk kerülnek közlésre, amiből nem lehet vonatkoztatni az illetőre. „A népszámlálás a legmagasabb biztonsági szint, ahogy beérkezik a kérdőív, egy kódsor alapján kerül az összesítendő adatok közé” – hangsúlyozta.

Vukovich Gabriella arra vonatkozóan, hogy milyen kérdésekre kell válaszolnunk, elmondta, hogy az adott pillanatban érvényes állapotot kell bevallani, olyanokat, mint az életkor, családi állapot, gyerekek száma vagy az iskolai végzettség, foglalkozás, de kitér a digitális képességekre és hogy van-e az életminőségét akadályozó betegsége, vagy állapota. A biztos szerint azért fontos valós adatokat megadnunk, mert ez befolyásolhatja például az adott környékre vonatkozó fejlesztéseket, egy sokgyerekes térségben az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását. A népszámlálás jogszabályi háttere és módszere a legtöbb európai uniós tagállamban megegyezik, ahogy a kérdéskörök 75-80 százaléka is. „Az, hogy a Covid-járvány miatt a legtöbb országban elhalasztódott a népszámlálás, lehetővé tette most olyan aktuális kérdések beépítését, mint az energiafelhasználásra vonatkozó pont” – ismertette. 

Külföldön dolgozóktól is várják az adatokat

„Külföldön dolgozó magyar állampolgárnak akkor kell kitölteni, ha 12 hónapnál kevesebb ideje dolgozik más országban. Külföldieknek pedig akkor kell benyújtani a dokumentumot, ha 3 hónapnál régebben élnek Magyarországon. Ezért tettük elérhetővé az online kérdéssort angol nyelven és még további 19 nyelven” – húzta alá. A KSH elnöke ismertette, hogy ez Magyarországon a 16. népszámlálás, és terveik szerint az utolsó, mert a későbbiekben a nyugat-európai országok mintájára az állami nyilvántartási rendszer adataiból állítanak fel a demográfiai kérdéskörökre vonatkozó statisztikákat. 

(Borítókép: Balázs Attila/MTI)