Hóvirág és görög teknős a maffia fojtogató markában

DVAST20220222005
2022.10.05. 05:55
Több figyelmet és erőforrást kell szentelni a természet ellen elkövetett bűncselekmények felszámolására.

Az emberek döntő többsége tudja, a növényeket nem tépdessük ki oktalanul az élőhelyükről, a védett állatokat békén hagyjuk, övék a természet, engedjük át zavartalanul nekik azt a területet, ahol egymás között lehetnek és élhetnek.

Ne legyenek azonban illúzióink, mindig lesznek olyanok, akik osztanak, szoroznak, és ha úgy jön ki a matek, hogy a keresleti oldal busás nyereséget hoz, akkor a védett növények és állatok biztonsága egyáltalán nem garantált. Olyan áron sem, hogy ez a fajta illegális kereskedelem egyes fajokat a kipusztulás szélére sodorhat. 

Sok ügy nem kerül bíróság elé

Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt keretében készített Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának. 

A jelenség egyértelműen kihívást jelent hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek. 

A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt magas a fel nem derített esetek száma, másrészt sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. A különböző hatóságok és érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van abban, hogy ez megváltozzon. Emellett szükség van a megfelelő erőforrások biztosítására, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is.

Állatkereskedő maffiák

A természet elleni bűncselekmények világszerte rendkívül súlyos természeti és társadalmi károkat okoznak, az élőhelyek pusztulása után a védett fajok illegális kereskedelme a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfőbb oka. 

A természet elleni bűncselekmények gyakran köthetők a szervezett bűnözéshez, és az is gyakori, hogy a természetkárosítást korrupció, okirat-hamisítás, pénzmosás és egyéb illegális kereskedelem (kábítószer-kereskedelem) kíséri. 

A természet elleni bűncselekményekkel szembeni fellépés kifejezetten a magyarországi védett fajok megmentését is jelenti. 

Ráadásul, mivel Magyarország határos a schengeni térségen kívül eső országokkal, így tranzitországként és jogellenesen szerzett, egzotikus vadon élő fajok importőr országaként egyaránt van szerepünk.

Ritka a vádemelés

A 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó adatokat vizsgálták a TRAFFIC és a WWF Magyarország munkatársai, melyet a bűnüldözés különböző fázisaiban dolgozókkal készített interjúk is kiegészítettek. 

A projekt elemzése szerint a vizsgált időszakban az esetek viszonylag kis hányadában történt vádemelés. A védett fajokkal történt felderített illegális kereskedelmek közül csak minden hatodik eset jutott el a vádemelésig.

Számos esetben erőforráshiány miatt nem sikerült felderíteni az elkövető kilétét, ezért nem történt vádemelés.

A bíróság elé került eseteknél a legnagyobb arányban kiszabott büntetés a szabadságvesztés volt, ez 47 százalékot jelent. Tovább árnyalja a képet, hogy az összesen 63 esetből mindössze 3 ügyben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést. A sorban a pénzbüntetés áll a második helyen 36 százalékkal, foglalkozástól való eltiltás az esetek 4 százalékát kísérte, a kitiltás és a közérdekű munka 1-1 százalékot ért el. 

Az esetek 10 százalékában szabtak ki közügyektől való eltiltást mellékbüntetésként. Az alkalmazott büntetőjogi intézkedések közül az összes vizsgált eset 44 százaléka próbára bocsátás volt, 24 százalékban elkobzást, 14-14 százalékban megrovást, pártfogó-felügyeletet alkalmaztak.

Nincs arányban a büntetés

Ami egy kicsit megrázó, hogy a kiszabott pénzbüntetések szinte eltörpülnek a bűncselekmények alapján szerzett nyereséghez képest, a szankciók pedig nem feltétlen tükrözik a jogellenes anyagi haszonszerzés mértékét.

Ez egyszerűen lefordítva annyit jelent, nagyon csekély kockázattal jár például védett állatokkal kereskedni, hiszen a rács mögé kerülés veszélye minimális, a bezsebelt haszon mellett kiszabott pénzbírságot mellényzsebből laza csuklóval ki lehet fizetni. Utána pedig egy elfojtott mosoly kíséretében lehet tovább fejben számolni, az elkövetkező 1-2 hétben hogy lehet maximálni a hasznot, a bírósági ejnye-bejnye büntetést pedig be lehet rakni a ládafiába a többi mellé.

Azért nagyon nincs ok az elkeseredésre, hiszen a mérleg másik serpenyőjében az is látható, hogy egyre nő a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma.

Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2017-ben az adatbázis 83 természet elleni bűncselekményt tartalmaz, 2020-ban közel a dupláját, összesen 157-et. Ennek azonban nem feltétlenül az az oka, hogy nő a bűnelkövetések száma. A tendencia hátterében állhatnak a jogérvényesítésre irányuló erőfeszítések is, valamint az, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.

Természetvédelmi szempontból a cél értelemszerűen nem az emberek büntetése, hanem az élővilág és ezáltal mindannyiunk védelme. A védett fajokkal nem jogszerűen kereskedni azonban jelenleg is alacsony kockázatú, de magas jövedelemmel kecsegtető tevékenységnek számít hazánkban is

– mondta Balogh Annamária, a SWiPE magyarországi projektvezetője a TRAFFIC részéről.

Görög teknősök a toplista élén

A rendelkezésre álló információk alapján a Magyarországon vizsgált időszakban a védett fajok illegális kereskedelmében leggyakrabban előforduló állatfaj a görög teknős volt. A hatóságok legtöbbször élő példányokat foglaltak le, a vizsgált időszakban összesen 175 példányt. 

Második helyen végzett a hóvirág, de előfordult az elsősorban gyógyhatású készítményként használt törpebogáncs is.

A nagyragadozók közül a barnamedve a legnépszerűbb a nepperek körében. Természetesen nem élő nagymacikra kell gondolni, hiszen a témában autentikus szakemberek, a székelyek óva intenek, a medve nem játék! A maciipar tág piacán a medvebőrök, a bőrtermékek, trófeák, szőnyegek, szőrmetermékek és a kitömött állatok iránt van komoly érdeklődés.

Aki azt hiszi, élő oroszlánokkal senkinek sincs kedve kereskedni, az most kifejezetten gondolja át eddigi álláspontját, mert de, igen, virgonc nagymacskákra is van kereslet. 

A hatóságok gyakran foglalták le a kőkorallok rendjébe tartozó fajok egyedeit vagy belőlük készült termékeket, valamint elefántfélék családjából származó fajokból készült tárgyakat, leginkább elefántcsont-faragványokat és agyarakat. 

Hiába szúr, nincs biztonságban

Hazánkban a védett kaktuszok illegális kereskedelme is problémát jelent, egy esetben összesen 1466 példányt foglaltak le a hatóságok. A védett fajok illegális kereskedelmének minősített első hazai esetének is ritka kaktuszok az áldozatai; Mexikóból úgy gyűjtötték be jogszerűtlenül a példányokat az elkövetők, hogy az illegális kereskedelem bizonyos védett fajok túlélését is fenyegette. Ez azonban az illegális kereskedelemmel foglalkozók körében egyáltalán nem kiemelt szempont.

(Borítókép: Nyílik a hóvirág (Galanthus) az Alcsúti Arborétumban Alcsútdobozon 2022. február 22-én. Fotó: Vasvári Tamás/MTI)



  • Tippek
  • Hírek