Váratlanul ismét napirendjére tűzte az Alkotmánybíróság a vénaszkenner ügyét

További Belföld cikkek

Akár kiviteli tilalmat és állami elővásárlási jogot is bevezethet a kormány az építőanyag-piacon
Gyurcsány Ferenc kiakadt, Kövér László és a Fidesz „suttyóságát” elemezte
Döntött a kormány, kétéves moratórium lép érvénybe a fővárosi Airbnb-típusú lakáskiadásra
Azt hazudta, hogy infarktusa van, majd ellopta a defibrillátort az uszodából egy férfi Budapesten
Orbán Viktor bejelentkezett a Karmelitából, Szoboszlai Dominik BL-mérkőzése is előkerült

2015 januárjában némi túlzással szinte mindenki arról beszélt, vajon milyen döntést hoz majd az Alkotmánybíróság a Ferencváros stadionjában működő vénaszkenner ügyében. Az alkotmánybírák az első két évben összesen négyszer tárgyalták egy jogi vénájú Fradi-szurkoló alkotmányjogi panaszát, majd a témát évekre hidegre tették. A héten azonban a testület váratlanul ismét napirendjére tűzte az indítványt. Vajon döntést is hoz?

Több mint hét és fél éve, a TASZ blogján található számláló szerint 2830 napja, 2015. január 5-én futott be az Alkotmánybíróságra egy Fradi-bérletes alkotmányjogi panasza, amely szerint a Ferencváros stadionjában, a Groupama Arénában Alaptörvény-ellenes módon gyűjtik a szurkolók adatait a létesítményben használt vénaszkennerrel.

A felháborodott drukker előadta, hogy éves bérletet váltott az FTC labdarúgó-mérkőzéseire, amihez szurkolói kártya kiváltása is kell. A kártya megvásárlásakor azonban a sportról szóló 2004. évi I. törvénynek a beléptetést szabályozó rendelkezései alapján vénalenyomatot vettek róla, amelyet a tornaklub eltárolt, és a beléptetéskor vénaszkennerrel összevetette.

A panaszos szerint sérült a magánszféra védelméhez való joga és az információs önrendelkezési joga.

Az indítványozó azt is hozzátette: az alapjog korlátozásához előírt törvényi szabályozás feltételeinek önmagában sem felel meg az, hogy a biometrikus adatok kezelését a sportról szóló törvény szabályozza. Véleménye szerint ugyanis az alapjog sérelme, korlátozása csak akkor elfogadható, ha a korlátozás, illetve az adatkezelés megfelelő garanciáit is rögzíti a törvény. Úgy vélekedett, hogy biometrikus azonosítás nélkül is garantálható a békés szurkolók biztonsága, alapjogsérelem nélkül.

Az Alkotmánybíróság azonnal hozzáfogott a határozattervezet előkészítéséhez. Beszerezték az FTC észrevételeit, az illetékes minisztérium állásfoglalását, az adatvédelmi hatóság válaszait és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői véleményét is. 2015. július 7-én a teljes ülés napirendjére tűzték az első határozattervezet tárgyalását. Aztán 2015 decemberében, 2016 januárjában és végül még 2017 februárjában is,

de aztán néma csönd.

A héten viszont váratlanul ismét napirendre tűzték az indítványt. Lehet, hogy 2830 nap után mégis döntést hoznak az alkotmánybírák?

(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)