Orbán Balázs elárulta, mi a kormány célja az oroszokkal

A beszélgetés kezdetén a nyugati szankciók kerültek terítékre, Gulyás Márton rögtön azt az ellentmondást pedzegette, hogy már a háború előtt is voltak ársapkák az elszálló inflációs környezet miatt, így nem teljesen világos, hogyan lehet a kormányzati retorikában a háborús infláció. Orbán Balázs szerint nem vitatható, hogy a háború teljesen átformálta Európa gazdasági kontextusát. Beszélhetünk háború előtti időszakról is, de a világjárvány utáni időszak összehasíthatatlan a háború következményeivel.

Orbán Balázs egyértelművé tette, jelen pillanatban nincs az orosz gázt érintő szankció, erről csak egyeztetések zajlanak. Ennek pedig az a hatása, hogy a piaci szereplők azt látják, lehetséges, hogy bekövetkezik, ezért folyamatosan szűkül a kínálat. Ezek pedig együttesen viszik fel az árakat. Szerinte a legfontosabb hatás, amely az energiaárakat érte, hogy Brüsszel rálépett az energetikai szankciók útjára.

Senki nem kérdőjelezi meg, hogy az energetikát fegyverként használják egy geopolitikai játszmában az oroszok és a nyugatiak is. Ennek mi, magyarok, akik energiaimportból működtetjük a gazdaságunkat, elszenvedői vagyunk

– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki kifejtette, mindenki befolyásolja az energetikai árakat. Szerinte önmagában az, hogy vannak szankciók, a teljes energetikai szektorra hatást gyakorol. A hosszú távú szerződéseknek az egyik legnagyobb hatása, hogy az ellátás mindig biztosítva van, ezért nincsenek ellátási problémák. Orbán Balázs kifejtette, hogy mindig van egy árazással összefüggő képlet, ami azért nem nyilvános, mert a világon mindenhol titkos: „az ilyen típusú üzleti információk sehol a világon nem nyilvánosak. Ez nem magyar sajátosság” – fogalmazott Orbán Balázs, aki kiemelte:

Az egész Európai Unión belül a magyar fővárosban nemcsak az átlagfogyasztásig, hanem afelett 20 százalékkal is a gáz és a villamos energia ára a legolcsóbb.

A nagy nemzetstratégia

Orbán Balázs szerint most akut probléma van: ez energiaárrobbanás, ami rövid távú probléma, ám szerinte a nagy „nemzetstratégiai” célokat tovább kell gondolni, ilyenek például a demográfia és a migráció. Az utóbbi az európai politikának a későbbiekben „sorskérdése” lesz. Az előbbiben pedig Magyarország szemszögéből még nem állunk ott, ahol kellene, mivel termékenységi arányszámot 10-12 évben sikerült növelni és stabilizálni, ami szerinte óriási eredmény. Ugyanakkor

még mindig 1,6 vagyunk, és a reprodukciós arányszám 2,1 lenne. Ezért folyamatosan gondolkodnunk kell ezen.

– mondta Orbán Balázs, majd úgy folytatta, hogy ez folyamatosan prioritás. Mindenki annyi gyereket tudjon vállalni, amennyit szeretne.

Orbán Balázs szerint bizonyos tekintetben az elköteleződésünk nem kérdőjelezhető meg. Az egyik ilyen a NATO, a másik pedig az uniós tagság, mivel az unió Európa közepén rendkívül fontos, de más lehetőségeket sem szabad kihagyni. Oroszországgal pragmatikus kapcsolatban gondolkodtak, ezt az energetikai területen meg akarják menteni,

Az inflációról úgy fogalmazott, hogy a rezsiárakat megvédik, és arányosan a legtöbb támogatást nyújtják az embereknek. Kiemelte: nem állhat fenn olyan helyzet, hogy be kell hívni az IMF-et. A beszélgetés végén kifejtette, a Mathias Corvinus Collegium nemzetstratégiai projektnek tekinti, nem politikainak.

(Borítókép: Orbán Balázs 2022. május 19-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)