Népszámlálás: aki beküldi, védve van, aki nem, az bírságot kaphat

„A népszámlálás egyik legnagyobb jelentősége az, hogy tízévenként egy olyan részletes fénykép készül az országról, amely a társadalmat a legkisebb részletig bemutatja” – mondta Vukovich Gabriella a Kibeszélőben.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke arról is beszélt, hogy területi szempontból a legkisebb részletekig megismerhetőek az ország adatai, ami azt jelenti, hogy a legkisebb település legkisebb utcájáról is lesz információ. Tudni lehet majd, hogy a lakókörnyezetünkben, a településünkön, a településrészen, ahol lakunk, a megyénkben, a régióban, az országban milyen jellegzetességeik vannak az ott élő embereknek, és ennek megfelelően milyen fejlesztésekre van szükség, továbbá milyen társadalompolitikai, illetve gazdaságpolitikai stratégiákat érdemes meghatározni.

A népszámlálási kérdőívek ugyan foglalkoznak a lakhatási körülményekkel, de „igazán érzékeny kérdések” nincsenek benne. A nemzetiségi hovatartozásra, a vallásra, a fogyatékosságra, az egészségi állapotra vonatkozó kérdések a magyar népszámlálások standard kérdései. Ezeknek a kérdéseknek és az ezekre adott válaszoknak azért van jelentőségük, mert a társadalom összetételéről,  jellegzetességeiről adnak képet, továbbá több, erre épülő társadalmi feladat is kapcsolódik hozzájuk. Ilyen például a nemzetiségi önkormányzatok választása: a népszámlálásból lehet majd tudni, hogy melyik településen hányan vannak a különböző nemzetiségbe tartozók; és ennek alapján határozzák meg a nemzetiségi önkormányzatok választásának különböző részleteit.

A népszámlálásban való részvétel kötelező és lényegében anonim, hiszen a kérdőívek kitöltésére vonatkozó felkérőlevelek lakcímre érkeznek, de név nélkül. A válaszokat beküldők adatait védik az adatkezelési szabályok, aki viszont nem tölti ki a kérdőívet a rendelkezésre álló módok egyikén sem, az akár kétszázezer forintos közigazgatási bírságot is kaphat. 

A népszámlálásban kötelező a részvétel, ezt törvény határozza meg minden országban. Ahogyan azt is meghatározza egy másik törvény, hogy statisztikai adatszolgáltatás alkalmával igazat kell mondani, a valóságnak megfelelő adatokat kell mondani

– emelte ki a KSH elnöke.

A népszámlálások során az elmúlt 150 év gyakorlata alapján nemzetközi sztenderdeket használnak, emellett irányadó az Európai Unió népszámlálási rendelete is, amely minden tagországra kötelező. Ebben meg vannak határozva azok a közös, kötelező témakörök, amelyeket minden országban fel kell venni a népszámlálásba. Ezek mellett vannak olyan, nemzeti sajátosságokra vonatkozó kérdések, amelyek a „hazai adatfelhasználóknak, döntéshozóknak az igényei alapján kerülnek be a népszámlálásba”.

A péntek déli adatok szerint 966 ezer címről 2,2 millió kérdőív érkezett be a Központi Statisztikai Hivatalhoz. A legtöbb kérdőív Győrladamér, Harka és Fertőendréd településekről érkezett be a hivatalhoz, ezeken a településeken harminc százalék feletti a kitöltött kérdőívek aránya.  

A Kibeszélőből az is kiderül:

• milyen módokon lehet benyújtani a kérdőíveket;
• mit tehet, aki elvesztette az online kérdőív kitöltéséhez szükséges kódját;
• hogyan oktatták a számlálóbiztosokat.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)