A járványidőszakban 35 ezer embert vettek fel, most bajba kerülhetnek

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2023-as évre. A felmérésben részt vevők nagy része kft.-ként működő társaság, létszámban a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig.

Az ÉVOSZ építőipari piaci helyzetértékelésében és a 2023. évi várakozások összefoglalásában többek között arról olvashatunk, hogy a cégek 86 százaléka összességében kielégítőnek vagy jónak ítéli meg 2022-es üzleti helyzetét, de a következő évvel kapcsolatban korántsem ennyire derűlátóak.

A nemzetközi konfliktus, a gazdasági kihívások negatív irányba fordítják a kilátásokat, és sok a bizonytalanság, a vállalkozások 2023-ra a piaci lehetőségeik jelentős zsugorodását prognosztizálják.

Az árbevételre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a felmérésben részt vevő vállalkozások közel fele (45 százalék) 2022-ben átlagosan 13 százalékos növekedésre számít az előző évhez képest. A válaszadók 18 százaléka változatlan árbevételt vár, 36 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-es árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021-hez képest. Ők átlagosan 18,5 százalékos visszaesésre számítanak.

2023-at tekintve már kevésbé voltak optimisták, a válaszadók mindössze 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 27 százalék változatlan, 59 százalék pedig csökkenő árbevételt prognosztizál.

Az állami beruházásstop és annak hatása

A gazdasági helyzetre való tekintettel a kormány állami beruházások felfüggesztése mellett döntött, ami 284 projektet érint, a vonatkozó lista itt böngészhető.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy 2022-es árakon számolva ez mintegy 2500 milliárd forintnyi beruházást jelent, amit a megvalósítási idejük miatt el kell osztani körülbelül 2,5 évre. Az állami beruházások száma 2023-ban és 2024-ben 15 százalékkal csökkenhet.

Ha más területen nem látnánk visszaesést, akkor nehezen, de összességében kezelhető lenne ez a kiesés. Az állami mellett viszont a lakossági és egyéb magánmegrendelői területen is csökken a beruházások száma. Megvan annak a veszélye, hogy a negatív ciklikusság rendkívül nehéz helyzetbe hozza az egész építésgazdasági vertikumot, az alapanyaggyártástól a kivitelezésig

– hangsúlyozta Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormány legalább két területen léphetne, az egyik a lakossági szektor fizetőképességének fenntartását érintené, az összes megrendelés körülbelül 25 százaléka lakásberuházás. Az 5 százalék feletti kamatszint lélektani határ lehet, pedig sokan hitelre szorulnak, ha építkezés vagy felújítás mellett döntenek. Emellett szükség lenne egy befektetésösztönzési programra is, ami építési beruházásokkal járna együtt.

Koji László hozzátette, az is sokat segíthetne a helyzeten, ha az Európai Bizottság odaadná azt a több ezer milliárd forintnyi uniós forrást, amelyből egy jelentős rész energetikai beruházási célokat szolgálna. Az országgyűlés a megállapodás érdekében benyújtott törvényjavaslatok közül többet elfogadott már.

Túlélési stratégiák hiánya

„Minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé van ilyen szituációkra túlélési stratégiája” – hívta fel a figyelmet Koji László. A közepes és nagyobb cégeknek vannak tartalékaik, de fél évnél hosszabb ideig ők sem tudják változatlanul fenntartani a működést, ezért próbálják csökkenteni a költségeket.

A legnagyobb költség a munkaerő. Ha a várakozások mind negatívan alakulnak, akkor sok cég arra kényszerülhet, hogy csökkentse a segédmunkási kör létszámát

– fogalmazott az ÉVOSZ vezetője, kifejtve: a járványidőszakban más ágazatokból plusz 35 ezer ember érkezett az építőiparba, a cégek viszont elsősorban a szakmunkásokat és a mérnököket próbálják megtartani, mert ezen a területen a nemzetközi munkaerőpiacon versenyeznek. Ebben az időszakban emelkedhet a veszélye annak, hogy a szakemberek Nyugat-Európában próbálnak munkát találni, ott kisebb az építőipar kitettsége, és az áremelkedés sem akkora, mint Magyarországon.

Koji László az egy-két éven túli időszakra vonatkozó kérdésünkre elmondta: hosszabb távon az a trend, hogy a különböző ciklusok átlaga ki szokott egyenlítődni, így a következő két-három évben elmaradó megrendelések az az utáni két-három évben befuthatnak, mert szükségszerű beruházásokról van szó.

(Borítókép: Bernd Weißbrod / picture alliance / Getty Images)