Sírva könyörögnek a civil szervezetek, hogy ne kelljen elaltatni az állatokat

A budapesti Noé Állatotthonnál földgázt nem használnak, az áramtermeléshez korábban napelemparkot építtettek hitelből, amit a mai napig fizetnek. „Nekünk alacsonyabb a villanyszámlánk, mint amit egy 8,5 hektáros telep 1300 állattal indokolna, de a költség így is körülbelül megduplázódott” – válaszolta lapunk kérdésére Schneider Kinga, az állatotthon szóvivője, kiegészítve azzal, hogy az autóikat piaci áron tankolják, ami szintén kiadásemelkedést jelent.

Schneider Kinga arra is felhívta a figyelmünket, hogy az egyre nehezebb megélhetés következtében az emberek egyre kevésbé tudnak adományozni, radikálisan visszaesett az adományozás mértéke. Akik eddig banki átutalással pár ezer forinttal támogatták az állatotthont, átcsúsztak az SMS és híváskezdeményezéssel adható 500 forintos tartományba.

A költségeket csak úgy tudnák csökkenteni, ha nem fogadnának be állatokat, miközben egyre több a bajba jutott állat, „a gyepmesteri telepeken a törvényben meghatározott 45 napnál egy nappal sem hajlandók tovább tartani az állatokat”.

Sírva könyörögnek a civil szervezetek, hogy ne kelljen elaltatni az állatokat. Az az opció, hogy ne fogadjunk be, vagy csak olyan állatokat fogadjunk be, amelyek nem sérültek vagy nem betegek, fogalmam sincs, hogyan lenne kivitelezhető. Menteni akarunk és segíteni, nem tudunk kevesebb emberrel dolgozni, mert akkor az állatok nem lesznek ellátva

– mondta Schneider Kinga, hozzátéve: a beteg állatokra muszáj fűteni, télen pedig szükség van meleg vízre is, „van egy szint, ami alá nem tudunk menni a költségekben”. Az orvosi vagy etetési kiadásokon csak akkor tudnának csökkenteni, ha kevesebb állat lenne náluk.

A Noé Állatotthon gyakorlatilag tizenöt éve telt házzal üzemel, helyileg lenne lehetőség a bővítésre, de az anyagiak miatt ez képtelenség.

Már a piaci benzinár is sokk volt

Az esztergomi Bogáncs Kutya- és Kisállatotthon részéről Pálmai Andrea menhelyvezető kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy

az elmúlt egy évben jelentősen emelkedtek a költségek, drágult az állateledel, a hatósági üzemanyagárból való kiesés nagy sokk volt, és csak ezután jött a rezsiköltségek növekedése.

Az állateledelre körülbelül 50-60 százalékkal kell többet költeniük, a rezsiköltségeik is hasonló ütemben emelkednek, egyébként vegyesen fűtenek, tűzifát és szenet is használnak. Az áramszolgáltatásra a több teleprész következtében két szerződésük van, az egyik 2023 decemberéig él, ott marad a kilowattár, de az elosztói és más költségek szinte megháromszorozódtak. A másik teleprészen végső menedékes lehetőséget kaptak az MVM-től, viszont így is háromszorosára emelkedett az áramdíj.

A Bogáncsnál a fűtésen próbálnak spórolni például úgy, hogy felfűtenek egy helyiséget, és a lehető legkevesebb ajtónyitással igyekeznek megtartani a hőt, de egy beteg vagy műtött állat esetében nem kapcsolhatják le a fűtést. Vannak padlófűtéses kenneljeik is, ezeket az előttünk álló téli időszakban nem fogják tudni használni. Pálmai Andrea elmondta azt is, hogy az állatorvosi költségek is kúsznak felfelé, csak nem annyira markánsan, mint a többi tétel.

Az örökbefogadásokkal arányos a menhelyre történő befogadások száma, tavaly ilyenkor 393 befogadásnál tartottak, az idei évben 293-nál járnak. A menhelyvezető arra számít, hogy a tavalyi körülbelül 500 örökbefogadás után ez a szám idén 350 körül lesz. Az esztergomi állatotthonban jelenleg 160-165 kutya van, valamint 30-40 macska. A csúcsidőszakban 203 kutya volt náluk, azóta létszámcsökkentéssel lazítottak az elhelyezésen.

„Nem tudom, hogy ezt meddig bírjuk még így csinálni”

A ceglédi állatmenhely orvosi, gyógyszer- és állateledel-költségei 40-50 százalékkal emelkedtek, a rezsi viszont ennél is jelentősebb arányban. Soltész Lászlóné lapunknak hangsúlyozta, ha ez így marad, nagy bajba kerülnek a hasonló alapítványok.

Sok alapítvány önkormányzati feladatokat is ellát. Mi is vállaltuk az ebrendészeti feladatokat, összeszedjük a kóbor kutyákat az utcáról, hogy ne okozzanak balesetet, emberi harapásokat, kutyatámadásokat, és a veszettség is megemlítendő. Mi abba sem tudjuk hagyni, hiszen most írtunk alá az önkormányzattal három évre szerződést. Nem tudom, hogy ezt meddig bírjuk még így csinálni, ilyen feltételekkel. Bízom benne, hogy a kormány ezen változtatni fog, mert katasztrofális helyzet alakulhat ki

– szögezte le az alapítvány elnöke, megjegyezve, hogy ők még a szerencsésebbek közé tartoznak, mert van kettő német támogatójuk, idáig ki tudták fizetni a számláikat, ugyanakkor bajban lesznek, ha a mostani színvonalon akarják menteni, gyógyítani tovább az állatokat, mivel az állatorvosi költségek, gyógyszerköltségek is rendkívüli módon megemelkedtek.

A költségcsökkentés csak az állatok rovására mehetne, ehhez vagy el kellene altatni kutyákat, vagy nem elvégeztetni azokat a műtéteket, amelyekre szükség van, vagy télen nem fűteni a kenneleket, ahol a műtött, beteg kutyákat helyezik el. Ha pedig nem ivartalanítanának, az a szaporodási oldalon üthetne vissza.

A ceglédi állatmenhely lakói között jelenleg körülbelül 250 kutya és 80 macska van. Soltész Lászlóné úgy tapasztalja, hogy csökkent az örökbefogadások száma, viszont egyre többen akarják menhelyre adni a kutyájukat, macskájukat.

Naponta jönnek a hívások, hogy be akarják adni hozzánk a kutyát. Valaki kertes házból panelba költözik és nem tudja magával vinni a kutyát, de sok olyan eset is van, hogy az idős ember nem tudja fizetni a tápot, mert az önfenntartás is nehézségeket okoz, ezért meg akar szabadulni az állattól

– részletezte az alapítvány elnöke.

Soltész Lászlóné kitért arra is, hogy az állattartási szokások nem változnak. Ha kimennek ellenőrizni, több helyen az fogadja őket, hogy kutyaház nélkül, láncra kötve, lesoványodva él a kutya, a lánc már a húsát vágja, és sokszor kölykök is vannak, ráadásul úgy látja, hogy országos szinten csak „látszatintézkedések” történnek, ezért sem javul a helyzet. A menhelyvezető világossá tette, hogy „szükséges lenne a már meglévő törvényeink betartatása, például a chip ellenőrzése, valamint a szabályokat megszegők komoly pénzbírságokkal való sújtása”.

Schneider Kingához hasonlóan Soltész Lászlóné is arra hívta fel a figyelmünket, hogy sok állatotthon adományokból működik, de az áremelkedés és a rezsiköltségek miatt radikálisan csökkenni fog azoknak a száma, akik még adományra is tudnak pénzt szánni.

(Borítókép: Noé Állatotthon. Fotó: Kaszás Tamás/Index)